Szomszédok

Tegnap megint rákattantam a Szomszédokra. :) Mindig szerettem, de szerintem nem láttam az összeset, közben meg a youtube-on, ha igaz, fent van az összes. Most nézem közben a 32. részt.

Ki emlékszik még a '87-es beköltözésre? A régi dolgokra, hogy mi hogy volt, hogy nézett ki akkor a panel, stb... Két dolog biztosan nem változott, a bkv-s busz és metro ugyanogyan még mindig... A gazdasági nehézség is állandó, úgy tűnik...

Itt az első rész linkje, utána meg már tudtok továbbmenni: https://www.youtube.com/watch?v=MHMw2CEfWUc

Már majdnem nem is emlékeztem a 80-as évek divatjára, lakberendezésére. Amit nem éltem meg, hogy milyen nehéz lehetett tv-hez jutnunk... Színeshez... Meg is kérdezem ma anyámat, hogy csinálták, hogy egyszercsak lett egy akkora színes tévénk, ami egészen pár évvel ezelőttig bírta...

/Arra még emlékszem, hogy mekkora szó volt, hogy banánt vagy pár narancsot kaphattunk... Meg hogy sorban álltunk a kenyérért, mert pénteken későn is hozták és hamar fogyott is... Időnként hallok a családban olyat, hogy fel kellett iratkozni erre- vagy arra. Vagy azért építkezni sem csak pénz kérdése volt... stb/

Nos, a kedvencek, persze a jó Magenheim doktor és Taki bácsi.

De egyik karakter jobban lett összerakva, mint a másik. Így folyamatosan nézve még jobban összeáll és kiütközik a 'sorozat' nagy titka, hogy mitől élt ez évtizedeken át és még mindig tudnak róla.

Nagyon felismerhető benne tényleg az egész társadalom, de akár egy-egy családtag is. Például Lenke nénit keresztanyám bármikor le tudná játszani, a nyugdíjas feelinget tökéletesen hozza... ;)

Na, szóval nézem tovább :)