A következő sorokra nagyon régen találtam, és sajnálom, hogy nincs hozzá ott, hogy honnan való. A poszttal együtt ott volt a kép a Szerelmünk lapjai filmről/ből, de nem vagyok benne biztos, hogy tényleg ott hangzik el. De közben meg fontos, amit a sorok rejtenek, úgyhogy némi kivárás után mégis úgy döntöttem, hogy posztolom.


Várunk… és közben szépen... lassan eltelik az Életünk...

"Várunk… Az idő múlik… De mi csak várunk…

A pillanat elmúlik és a múlt része lesz… És mi csak várunk…

Várjuk… hogy elmúljon a hideg… hogy elálljon az eső… hogy véget érjen a fárasztó nap… hogy elteljen a hét… hogy hazamehessünk… hogy elmehessünk… hogy egy jobb helyen legyünk… hogy elmúljon az unalom… hogy elmúljon a bánat… hogy megértsük… hogy elfelejtsük… hogy megbocsássunk… hogy megbocsássanak… hogy kisüssön a nap… hogy eljöjjön az igazi… hogy viszont lássuk Őt… hogy eljöjjön a nagy nap…hogy eljöjjön a nagy lehetőség… hogy erősek legyünk… hogy megmerjük tenni… hogy változzanak a dolgok… Várjuk… hogy elkezdődjön… várjuk… hogy elmúljon…

Csak várunk… Mindannyian mást… És sokszor csak a várakozásnak élünk, amely betölti mindennapjainkat… óráinkat… perceinket… és eközben elfelejtünk a pillanatnak élni… Elfeledkezünk a pillanatról, amely a kezünkben van… amely mindvégig a kezünkben volt… és közben elillan… Várunk… és közben szépen... lassan eltelik az Életünk…"