Napihepi
Rohantak a napok és mivel a buli miatt múlt hétvégém az nem volt már nagyon vágynék a pihenésre, de rá kellett jönnöm, hogy ez leghamarabb június 7-én esélyes, jajjjjjj... Na, nem ez a napihepi. :) Szóval péntek van megint. A hepi része ez, meg az, hogy némi "felettes" felé történő jelzés után R leváltott 6-kor, így most nem a vacsoraasztal, sem a gyerekágy mellől érkezem a nappaliba fél 8-ra, az órámra; hanem az illatos (naná, rózsa) budoáromból. Igaz, hogy az ágy is nagyon kacsintgat, dehát kell... Szóval megvacsiztam, kábultam a gőzben, hajat mostam, magamra öntöttem egy kis finomságot, aztán újra felöltöztem és mindjárt lemegyek, mert mindjárt kopognak. Legalább a házit meg tudtam írni, ennek is örülök (nem most, hanem tegnap - ezzel csak annyira vagyok elégedett, hogy legalább van, miután két éjszaka is azon aludtam...)
Ja, és hozzá Havasi barátomat hallgatom, aki még mindig olyan a lelkemnek, hogy... :)