Greenwich-Westminster-Greenwich
Tegnap reggel - láss csodát! - napsütésre ébredtünk és egész napra nem vártunk esőt, mármint én ritkán várom, de az időjósok is azt ígérték! Ahogy magamhoz tértem - eltartott egy darabig, fárasztó és megpróbáló hét volt -, irányba tettem magam. Még karácsonyi ajándék egy részeként kaptam egy jegyet egy Temzés hajókázásra. Erre már nagyon vágytam, és annak idején ki is maradt még a rövidebb verzió is, nem egy ekkora.
Szóval elmentem Greenwich-be, amit amúgy is úgy szeretek, hogy majdnem hajóra sem szálltam, aztán megebédeltem a nagy hajó tövében és kezdődött a móka. Majd odafagytam, de fönt a szélben, napsütésben és panorámában álltam a sarat/akarom mondani a friss levegőt. :) Több mint egy óra a Westminsterig az út. Isteni volt, ahogy beértünk a Tower Bridge-hez és az csak úgy hatalmasodott előttem. És aztán utána szépen sorban végighajóztunk a hidak alatt. Jól eső érzés volt látni így is a város már ismertebb részeit, épületeit. És a felhők és a napfény játéka az égen, káprázatos.
Visszaútra azt terveztem, hogy azt már a melegből élvezem végig, de életemben először megcsapott a tengeribetegség lehetősége, így amint megittam a teát, inkább újra felmentem a tetőre. :)
Hát szép nap volt, nem is cifrázom tovább, most nem hoztam érdekességet sem történelmet, csak a képeket. Bár azért a Temzéről mégiscsak linkelek: