Anglia - 3. nap – október 8.

Alex már jobban van, de az előző napi gyengélkedés miatt továbbra is úgy döntünk, hogy jobb, ha otthon marad. 

Matte-nek ovis napja lenne, nála is tanakodunk, mert azért nem száz százalék, ahogy ő van, viszont játékos és eleven (hogy ne mondjam, hogy rossz :) ), tehát az ovi mellett döntünk.

A gyermek viszont fifikás, alig egy óra múlva szólnak a bölcsiből, hogy nem önmaga, levert, nem játszik, tehát beteg, hozzuk haza. Edit elmegy érte, és mit látok negyed óra múlva? Egy vigyorgó (győztes-mosolyú) gyereket az ajtóban... szóval legyőzött mindannyiunkat... :) Otthon akart maradni, hogy játsszunk (ezt már mondogatta az ovi-felé menet is)... Igyekeztünk szigorúra venni, hogy ha beteg, akkor viszont le kell pihenni, meg feküdni, stb... Le sem t...t bennünk... :) Viszont rohamosan gyógyult, ő is, és Alex is, már jókat lehetett játszani velük, délután már a levegőzést is jól vették.

Érett volt a gondoltam, holnap mindenki elhagyja a házat, hogy tiszta sor legyen, nincs buli otthon! :)

Közben megkezdődik az agyament skype-olás a szülőkkel, amiért egyikünk sem volt oda (mármint az otthonmaradtak közül - rossz volt a vonal és feleslegesnek is éreztem).