Az elmúlt két hétben történt"
Az igazi hírközlést valahol ott hagytam abba, hogy volt egy - számomra - rémes búcsúztatója Helyettesítőlánynak. Ez volt két hete szerdán.
Másnap valamikor délután azt hallom 19 emelet mélyen (=földszint) :
- Üres a helyed.
- Megyek.
Ez valamikor délután 3 körül lehetett, fölnyaláboltam a fönt tárolt motyómat és valahogy lelifteztem. Aztán velkámdrink és vége is a napnak, különös boldogságféle érzésem volt.
Másnapra padtárs úgy ítélte meg, jobb ha magamra hagy, hadd élvezzem a régiúj székemet - ez az én verzióm :) Tény, hogy másnap egyedül voltam, visszarendeztem az irodát, ahogy én/mi szeret(t)em, kiraktam az új színeket, aztán 'kisöpörtem' a régi dolgokat.
Azon a héten történt az is, hogy a Római parti lakás mint olyan kilátásba került, a szerződés pikk-pukk el is készült, október 1-től él a történet. :)
Lezárásaként a szeptembernek - 30-án jön egy ajándék, Vári Éva újra Piaf. Igazán klassz előadás, olyan igazi, tessék megnézni! (Belvárosi Színház)
Ezen a héten volt egy mozi is, arról majd talán máskor.
Az október 1, mint olyan aztán igazán újrakezdős lett sok tekintetben:
- bérleti szerződés
- régi munkakör újra az enyém, ahogy a régi helyem is
- elindul a hátramaradt pakk Angliából
Szóval jön a pakk, bár késik egy napot, amitől ideges vagyok - lehet, hogy a táska is gyalog jár nemcsak a lélek...? Pakk megérdemel majd egy külön posztot...
Szóval ekkortájt az is kiderül, hogy hétvégén nem lesz költözés, drága az ágy és a mosógép is.
Kezdek megint nagyon belekeskenyedni a dolgokba, nehezen rakom magam újra meg újra összébb.
Így aztán múlt hét elején kijöttem megnézni a lakást, hogy lássam milyen is... szakadó eső, épp mint annak idején, amikor a másikat néztem meg (ugyanitt). Kisebbnek tűnik, mint a másik, valahogy mintha semminek nem lenne elég hely.
Aztán elmegyek megnézni, kinézni az ágyat, de bonyolódik a dolog, a pénzek jönnek-mennek, szerda a nagy nap, amikor megveszem az ágyat és pár órával később a mosógépet is - ha befér, ha nem, ennél kisebb márcsak a játékboltban lehetséges.
Csütörtök a nap, amikor megérkezik az első lakó, az ágy (nagyon tisztelem, mégcsak rá sem ülök, majd a nagy napon csak), aztán másnap a mosógép is - befér a drága - agyon simizem hálából és örömömben :) Ezen a pénteken nem dolgozom, takarítok, intézkedek és vásárolok és minden banki tranzakciónál sírni volna kedvem, olyan nagyok a számok a kijelzőn. (Ezen a napon sokk ér, a szállító a hátán hozza be nem kevés távon a dög nehéz mosógépet - új élmény.)
Szombat reggel útra kelek és Bögötére tartok - Bandival a busszal. A wifi eltűnik az első lámpánál, így a várt blogolás helyett megnézek két kedvenc filmet (Miről álmodik a lány és Igazából szerelem) angolul, mivel egér nélkül nem tudom odapasszítani a feliratot sem a szinkront. :) Ja, és közben alvást színlelek Veszprémig, mert a mellettem ülő férfiember (70 körüli) egyfolytában úgy érzi, szóval kell tartson.
Otthon aztán pakolok és szülinap tortázok. Hétfő reggel - fagyos hajnal - jövök vissza, rögtön munkába.
Este újabb pakolás és dobozolás, utolsó éjszaka...
Azon a héten történt az is, hogy a Római parti lakás mint olyan kilátásba került, a szerződés pikk-pukk el is készült, október 1-től él a történet. :)
Lezárásaként a szeptembernek - 30-án jön egy ajándék, Vári Éva újra Piaf. Igazán klassz előadás, olyan igazi, tessék megnézni! (Belvárosi Színház)
Ezen a héten volt egy mozi is, arról majd talán máskor.
Az október 1, mint olyan aztán igazán újrakezdős lett sok tekintetben:
- bérleti szerződés
- régi munkakör újra az enyém, ahogy a régi helyem is
- elindul a hátramaradt pakk Angliából
Szóval jön a pakk, bár késik egy napot, amitől ideges vagyok - lehet, hogy a táska is gyalog jár nemcsak a lélek...? Pakk megérdemel majd egy külön posztot...
Szóval ekkortájt az is kiderül, hogy hétvégén nem lesz költözés, drága az ágy és a mosógép is.
Kezdek megint nagyon belekeskenyedni a dolgokba, nehezen rakom magam újra meg újra összébb.
Így aztán múlt hét elején kijöttem megnézni a lakást, hogy lássam milyen is... szakadó eső, épp mint annak idején, amikor a másikat néztem meg (ugyanitt). Kisebbnek tűnik, mint a másik, valahogy mintha semminek nem lenne elég hely.
Aztán elmegyek megnézni, kinézni az ágyat, de bonyolódik a dolog, a pénzek jönnek-mennek, szerda a nagy nap, amikor megveszem az ágyat és pár órával később a mosógépet is - ha befér, ha nem, ennél kisebb márcsak a játékboltban lehetséges.
Csütörtök a nap, amikor megérkezik az első lakó, az ágy (nagyon tisztelem, mégcsak rá sem ülök, majd a nagy napon csak), aztán másnap a mosógép is - befér a drága - agyon simizem hálából és örömömben :) Ezen a pénteken nem dolgozom, takarítok, intézkedek és vásárolok és minden banki tranzakciónál sírni volna kedvem, olyan nagyok a számok a kijelzőn. (Ezen a napon sokk ér, a szállító a hátán hozza be nem kevés távon a dög nehéz mosógépet - új élmény.)
Szombat reggel útra kelek és Bögötére tartok - Bandival a busszal. A wifi eltűnik az első lámpánál, így a várt blogolás helyett megnézek két kedvenc filmet (Miről álmodik a lány és Igazából szerelem) angolul, mivel egér nélkül nem tudom odapasszítani a feliratot sem a szinkront. :) Ja, és közben alvást színlelek Veszprémig, mert a mellettem ülő férfiember (70 körüli) egyfolytában úgy érzi, szóval kell tartson.
Otthon aztán pakolok és szülinap tortázok. Hétfő reggel - fagyos hajnal - jövök vissza, rögtön munkába.
Este újabb pakolás és dobozolás, utolsó éjszaka...