Napi ima

Óh, ez az egyik legkedvesebbem - már nem tudom milyen régen és hol találtam rá, és most örülök, hogy ma is 'nekem jött':


Antoine de Saint-Exupéry: Fohász

Uram, nem cso­dá­kért és láto­má­so­kért fohász­ko­dom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz.
Taníts meg a kis lépé­sek művészetére!
Tégy lele­mé­nyessé és ötle­tessé, hogy a napok sok­fé­le­sé­gé­ben és for­ga­ta­gá­ban ide­jé­ben rög­zít­sem a szá­momra fon­tos fel­is­me­ré­se­ket és tapasz­ta­la­to­kat!
Segíts engem a helyes időbeosztásban!
Aján­dé­kozz biz­tos érzé­ket a dol­gok fon­tos­sági sor­rend­jé­ben, elsőrangú vagy csak másod­rangú fon­tos­sá­gá­nak megítéléséhez!
Erőt kérek a fegyel­me­zett­ség­hez és mér­ték­tar­tás­hoz, hogy ne csak átfus­sak az éle­ten, de értel­me­sen osszam be nap­ja­i­mat, észleljem a várat­lan örö­mö­ket és magaslatokat!
Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az élet­ben min­den­nek simán kell mennie!
Aján­dé­kozz meg azzal a józan fel­is­me­rés­sel, hogy a nehézségek, kudar­cok, siker­te­len­sé­gek, vissza­esé­sek az élet magá­tól adódó ráadá­sai, ame­lyek révén növe­ke­dünk és érlelődünk!
Küldd el hoz­zám a kellő pil­la­nat­ban azt, aki­nek van ele­gendő bátor­sága és sze­re­tete az igaz­ság kimondásához!
Az igaz­sá­got az ember nem magá­nak mondja meg, azt mások mond­ják meg nekünk.
Tudom, hogy sok prob­léma éppen úgy oldó­dik meg, hogy nem teszünk semmit.
Kér­lek, segíts, hogy tud­jak várni!
Te tudod, hogy milyen nagy szük­sé­günk van a bátorságra.
Add, hogy az élet leg­szebb, leg­ne­he­zebb, legkockázatosabb és leg­tö­ré­ke­nyebb aján­dé­kára mél­tók lehessünk!
Aján­dé­kozz ele­gendő fan­tá­ziát ahhoz, hogy a kellő pil­la­nat­ban és a meg­fe­lelő helyen – sza­vak­kal vagy sza­vak nél­kül – egy kis jóságot köz­ve­tít­hes­sek!
Őrizz meg az élet elsza­lasz­tá­sá­nak félelmétől!
Ne azt add nekem, amit kívá­nok, hanem azt, amire szük­sé­gem van!
Taníts meg a kis lépé­sek művészetére!