A többiek
A következő posztot régóta halogatom, de most van időm.
Az új csoporttársak, akik már nem is annyira újak.
Ugye az a csoport, ahova január végétől járok egy másik csoport, másik emberekkel. Ez a csoport is amúgy nagyon nagy lenne (harminc körüli), de 15-nél szerintem többen általában nem járunk. Na itt aztán tényleg igaz, hogy mindenki külön egyéniség.
A neveket nem is tudom, főleg hogy itt már nem volt nagy összeismerkedés, mint a másikban, ezért magamban (és most itt is) mindenkit az országa szerint hívok :)
Azokról írok, akikre emlékszem, mert néha járt ott vagy azóta is, és jobban megmaradt bennem.
Kezdem úgy, ahogy ülni szoktunk:
Velem átellenben ül egy Renate nevű, aki szerintem orosz. Szőke rövid haja van, molett és sokat beszél és mindig mosolyog. Ő most sokáig nem volt, ha jól értettem, kórházban volt meg a hátával volt valami (vagy a gerincével).
Mellette ült sokáig egy másik orosz, akiről most már tudom, hogy Tatyana - mi más :) szőke és elég mufurc leányzó, tiszta pattanás, általában sötét keretes szemüveget hord, vagy elhagyja (vagy kontaklencsét). Na, ő már mostanában átszokott egy barátosnéjához, aki Julia (vagy Juliana) és ukrán, alacsony, csontsovány és ez is szőke. Ezek ketten elég idegesítőek, mert rendre oroszul karattyolnak egymással - ami amúgy íratlan szabály, de 'tilos'. Sokat is diskurálnak, amiért a tanár (Jane és Kelvin) már nem egyszer szóltak.
Ezek mellé nem is lehet szinte leülni, nagyon foglalják egymásnak a helyet és nem is nagyon értekeznek másokkal. Főleg a Tatyana úgy adja elő, mintha angolul (és oroszul) csak ő tudna. Egyszer egy átültetés miatt mégis melléjük kerültem és egy csoportban kellett (volna) dolgoznunk. Akkor picit barátságosabbak voltak, de inkább csak együtt szövegeltek. Akkor kérdezte meg T, hogy hány éves a kisfiam és van e még másik gyerekem :) Néztem, gondoltam megint nem értek valamit :) Mondtam, hogy nekem nincs gyerekem. Összenéztek, és deháthogy láttak egy kicsi fiúval a parkban. Óh, na! :) hát az Matyus volt :) Elmondtam mi a szitu tulajdonképpen. Kérdezték milyen a munka - erre mindenkinek csak azt szoktam mondani, hogy kisfiúkkal a nap elég hosszú :) Erre tán akkor először elnevették magukat, mert hogy ők ezt ismerik, 3 éves körüli fia van mindkettőnek. Na ezen eset óta kicsit kedvesebbek velem.
No, a következő leányzó az Olaszlány, a nevét nem tudom, de jó fej, hosszú fekete haja van, fekete szeme mindig mosolyog, kedves és jól is tud angolul. Egyet nem értek, aki olasz mit keres más országban főleg a jeges Angliában?! :)
Van a Töröknő, aki jópofa de ritkán jár. Alacsony, idősebb és szemüveges, általában kockás vagy virágos ingekben jár. Amikor legutóbb otthon járt Törökországban, hozott isteni finomságot, nem tudom mi a neve, pedig valahova fölírtam, de rózsa íze volt. Nagyon-nagyon finom volt :)
Vannak a Brazilok, ketten - az egyik talán Christina, hosszú hajuk van és összenőttek ezek is, mindig együtt járnak, viszont normálisak. (A másik csoportban is volt legalább két brazil, azok is normálisak voltak.)
Van egy Törökcsaj, aki színésznő. Ezt csak onnan tudom, hogy bár kétszer ha láttam, de mindig úgy vonult, baromira ki volt festve (egyébként jól, csak szerintem túlzás egy ilyen suliban így kinézni) és mindig mísz volt, de Alina nem kegyelmezett neki, kiszedett belőle mindent, hogy hogy megy az angol, mióta él itt stb és akkor előadta ezt is olyan míszen, hogy hát biz ő actriss, és már játszott sorozatokban, stb... hogy a nyelvtant ő nagyon tudja de nem tud beszélni, ezért jött ide és munkát keres. Na, ehhez képest volt kétszer, így nem fog jobban beszélni (bár én oda járok, de ... :) ) vagy beütött neki a nagy színpad :)
Van egy Oroszsrác a nevét nem tudom, elég fiatalka, viszont szerintem a legjobb angolos a csoportban. Mindig egy energia itallal jön - lehet, hogy ez lenne a titok? :)
Van Daniel, aki spanyol, de egy francia étteremben dolgozik - na ő is eltűnt, talán háromszor ha volt az elmúlt kb. 3 hónapban. Magas, spanyol-típus :)
Van Carola, ha igaz így hívják, ő spanyol csajszi, alacsony, sovány és nagyon-nagyon cigis, erős piros rúzsa van és többnyire összevissza beszél de azt sokat :)
Van Sarah, a grúz lány, bár nem is tudom minek nevezzem, 6 gyereke van a 11-től a 2 évesig ha jól emlékszem és összevissza 38 éves, és múlt héten lett meg a jogosítványa. Ő is a régi csoportból jött át, és nehéz neki a váltás. Nála is meglepődök mindig, hogy már itt szült, hány éve itt él és mit keres velem egy szinten egy csoportban... Ennyien lennének akik itt élnek, itt dolgoznak és mégsem beszélnek perfektül?
Van Alina még mindig, őt már ismeritek. (ő jött Romániából és velem együtt a másik csoportból, vele vagyok legjobb kapcsolatban)
Van Adam, a csoportban az egyetlen fekete, de ő aztán igazán az. Talán arab, vagy már nem emlékszem. Nehezen értem az angolját pedig elég jól megy neki. Általában ő ül mellettem. Soha nem hoz papírt, hanem amikor bejön a terembe először odamegy a nyomtatóhoz, kivesz egy köteggel (kb tízet és elhasznál egyet). Tolla általában van. Egyszer nem volt, kölcsönöztem egyet és elfelejtette visszaadni. Utána jött a tavaszi szünet, tehát eltelt két hét és meglepetésemre amikor jött legközelebb, a tollam még mindig megvolt. :)
Általában odavet egy-egy valamit Jane-nek, aki ettől úgy vihog mint egy bakfis. :) Hogy ki a Jane, mindjárt kiderül.
Van még az unott Francialeányzó, aki aztán nagyon oda van magától magában, a fülhallgató lóg a fülében egészen az óra kezdetéig, és utána is aki egy szót is akár ki tud belőle csikarni, az bűvész. A Brazilok és az Olaszlány próbálkozik, Alináról nem is beszélve. Alacsony, soványka, szomorú szemű és hosszú barna haja van. Annyit már megtudtunk róla, hogy au-pair és ősszel visszamegy Franciaországba. Egy dolog érdekel vele kapcsolatban már régóta, mert mindig látom, hogy pirosra vannak festve a körmei - szóval egyszer megkérdem tőle, hogy milyen családnál van, hogy ráér körmöt lakkozni, ráadásul pont pirosra ami a leghamarabb kopik és legcsúnyábban tud kopni :)) Szóval ez érdekel róla leginkább :)
És akkor a tanárok. A hétfői tanár Jane, a szerdai Kelvin.
Jane olyan jó ötvenes lehet, magas, szőke állig érő haja van és nagyon tud vihogni. Szemüveges és Micimackós tolltartója van. :) Ez volt az első élményem róla - amikor először beléptem a terembe nem volt bent a tanár, csak már ki volt pakolva az asztalára és emlékszem, nagyon szemet szúrtak Miciék :)
Egész érthetően magyaráz - már amennyire az angol nyelvtan magyarázását meg lehet érteni angolul... :)
Kelvin a kedvencem kettejük közül. Korban ő is valahogy ötvenes lehet, csontsovány, átlag magas, ősz és mosolygós szeme van, jókat szokott mesélni és egészen értem amit mond. Talán ő a felkészültebb kettejük közül és jobban is szeretem az óráit.
Ő általában Spelling-gel kezd, tehát diktál szavakat - amiket illene jól (helyesen) leírni. Aztán ezeket felíratja a táblára (mindegyiket más), ellenőrizzük, javítjuk és jövő héten ezeket újra lediktálja :)
Utána jön néha a tollbamondás angolul :) hm... angolul tanulók, ki lehet próbálni :) Nem piskóta, de nagyon izgalmas és nagyon tanulságos. Általában ez abból a szövegből van, amit később szétcincálunk.
Mindkét feladatnál az tetszik, hogy már jártam úgy hogy tudtam a szót, viszont annyira rossz kiejtéssel volt a fülemben (sajnos) hogy azért nem tudtam leírni, mert egy egészen más szót hallottam.
Aztán utána még vannak feladatok, hol együtt, hol párban, hol egyedül, stb.
Ami egyiknél sem tetszik, de így volt ez az első tanároknál - és nem is tanárhiba, hanem rendszerhiba, hogy nincs tanmenet. Nincs egy leírás, hogy ebben a csoportban mik a témák, mik a nyelvtani követelmények, stb. Ettől nehéz tanulni, nincs tankönyvünk se munkafüzet se házi feladat, se semmi.
Fénymásolt lapok vannak - amikor vannak.
Hát ilyen ez itt :)
Most így leírva és végigolvasva látom, hogy mennyi embernek tudom a nevét, nem is gondoltam volna :) Talán többét, mint a másik csoportban. :)