Minden kezdet.... (bonyolult?)

A vasárnapi gyönyörű időből sejthető volt, hogy a hétfő majd megbosszulja.
Ez volt a legelső napom teljesen egyedül.

Judit elment reggel dolgozni (Robert éjszakás volt már 3-szor egymásután, tehát aludt), hátramaradt egy síró nagyobbacska gyerek meg egy csodálkozó picurka. És a szakadó eső és a viharos szél, persze ami szembe fújt a dombnak menet :)) És valahogy csak nagy sokára jöttem rá, hogy a garázsajtón a zárat még el is kell fordítani, különben nem nyílik, és ha nem nyílik, nem tudok kijárni a babakocsival (bagi), tehát nem megyünk bölcsibe.

Bölcsiben már valószínűleg kellően leharcolt fejem lehetett, ahova Alex be sem akart menni, a bölcsis néni húzta be, közben mondta, hogy ennél csak jobb lesz... - vajon mire érthette? :) vagy nem értettem jól az angolt és azt akarta mondani, hogy nem lesz jobb? :)) Mindenesetre a pénteki bemutatkozás után máris megismernek a bölcsiben :) Ekkor mégmindig csak fél 10 volt, ja meg persze egy kanyarral később fordultam be, tehát még egy kerülőt is tettem odafelé :)
Amire hazaértünk, Matti szúrt ki velem egy tisztességtelen pelussal :)

Kezdtem egyenesbe kerülni, csirke be a sütőbe, rizs föl a tűzhelyre, mosógépet sikerült elindítani és közben arra is rájöttem, hogy miért nem indul el a mosogatógép - ugyanis errefelé a konnektorok egyesével kikapcsolhatók, tehát nem huzigálnak ki semmit, hanem kikapcsolják - és én meg kikapcsoltam azt a bizonyost :)
Közben csak az járt a fejemben, hogy ilyen leharcoltan még nekem el kell menni iskolába is.... délután Robert még elment intézkedni, utolsó pillanatban megérkezett, közben én már elkészültem és még épp elindultam iskolába. Persze a buszról megint előbb szálltam le (gyalogolhattam), épp odaértem fél 7-re...