Ami legutóbb óta történt
A szerda délutánhoz még hozzátartozik:
végül bementem Bromley-ba shoppingolni :) Csak úgy 'nagyzásiból' végiglejtettem a Dorothy Perkins, Next, stb legújabb őszi kollekciója között, majd betértem az ócsó boltba :) Vettem meleg ruházatot meg néhány ezt-azt, mivel nem tudom mitől volt a táska egy jó héttel ezelőtt 18 kg, mert úgy érzem, semmim sincs itt...
Mostmár van meleg papucs, meleg pizsi (békás - mert medvés nem volt - és tele van szívecskékkel), és egy ESŐKABÁTOM! :)) ami csuda csinos, sötétkék és tele van rózsaszín pötyökkel :))
Aztán épphogy odaértem angolra :)
most már tudom ki a másik tanár - Clare -, jó lesz :) nála voltam múltkor interjún. Aztán már azt is tudom, hogy fénykép nem kell a diákhoz, csak korán kellmenni, hogy végre legyen BromleyCollege-os diákom és nyakbavalóm, a fényképet ott csinálják :)
A csoportban van bolgár, ukrán, lengyel, brazil, román - a többire nem emlékszem :) Múltkor a lengyel leányzó mellett ültem - Kashia a neve - , ő szimpi, jó lenne mellette ülni. A csodatábla - egyben projektoros kivetítő - még mindig ámulatba ejt :)
Aztán a hét további két napja a bagi (babakocsi) körüli cirkusszal telt, mert egyik nap bent maradt a kocsiban - de a kocsi sem volt otthon , aztán másik nap a kocsiban maradt újra, de most meg nem tudtam hogy nyílik, valami beszorult, úgyhogy holnap még a bagi-továbbképzésen részt kell vegyek. :) Persze van másik bagi, csak az nem dupla, így a kisbölcsis gyalog volt kénytelen megtenni a jó 20 perces utat :) Néhányszor lekuporodott a járda közepére vagy csak megállt és közölte: "nem akarom", "én nagyon fáradt vagyok" stb... a pillanatnyi kreativitásomnak és a jövőmenő tárgyaknak és élőlényeknek volt köszönhető, hogy valahogy hazaértünk, illetve tegnap reggel a bölcsibe is elértünk (ez pláne nehéz ügy volt, mert oda nem is szeret menni - én megértem :) )
Csütörtökön a nagy úszás számomra egyben a verejtékben és párában úszással volt egyenlő, alapból víz és medence/uszoda ellenes vagyok, és mivel itt gyerekek úsznak minden vízes volt, a végére én is legalább annyira, mintha úsztam volna :) Ezentúl hétfőnként megyünk, már jó lenne ha letelne az úszásos alkalom, de október végégig biztosan járunk.... ajjjajaj :)
Tegnap délután már átálltam a "mindjárt jön a hétvége" típusú várakozásba, ettől energiám is dupla lett ( a csütörtöki pillanatnyi mélyrepülés után).
végül bementem Bromley-ba shoppingolni :) Csak úgy 'nagyzásiból' végiglejtettem a Dorothy Perkins, Next, stb legújabb őszi kollekciója között, majd betértem az ócsó boltba :) Vettem meleg ruházatot meg néhány ezt-azt, mivel nem tudom mitől volt a táska egy jó héttel ezelőtt 18 kg, mert úgy érzem, semmim sincs itt...
Mostmár van meleg papucs, meleg pizsi (békás - mert medvés nem volt - és tele van szívecskékkel), és egy ESŐKABÁTOM! :)) ami csuda csinos, sötétkék és tele van rózsaszín pötyökkel :))
Aztán épphogy odaértem angolra :)
most már tudom ki a másik tanár - Clare -, jó lesz :) nála voltam múltkor interjún. Aztán már azt is tudom, hogy fénykép nem kell a diákhoz, csak korán kellmenni, hogy végre legyen BromleyCollege-os diákom és nyakbavalóm, a fényképet ott csinálják :)
A csoportban van bolgár, ukrán, lengyel, brazil, román - a többire nem emlékszem :) Múltkor a lengyel leányzó mellett ültem - Kashia a neve - , ő szimpi, jó lenne mellette ülni. A csodatábla - egyben projektoros kivetítő - még mindig ámulatba ejt :)
Aztán a hét további két napja a bagi (babakocsi) körüli cirkusszal telt, mert egyik nap bent maradt a kocsiban - de a kocsi sem volt otthon , aztán másik nap a kocsiban maradt újra, de most meg nem tudtam hogy nyílik, valami beszorult, úgyhogy holnap még a bagi-továbbképzésen részt kell vegyek. :) Persze van másik bagi, csak az nem dupla, így a kisbölcsis gyalog volt kénytelen megtenni a jó 20 perces utat :) Néhányszor lekuporodott a járda közepére vagy csak megállt és közölte: "nem akarom", "én nagyon fáradt vagyok" stb... a pillanatnyi kreativitásomnak és a jövőmenő tárgyaknak és élőlényeknek volt köszönhető, hogy valahogy hazaértünk, illetve tegnap reggel a bölcsibe is elértünk (ez pláne nehéz ügy volt, mert oda nem is szeret menni - én megértem :) )
Csütörtökön a nagy úszás számomra egyben a verejtékben és párában úszással volt egyenlő, alapból víz és medence/uszoda ellenes vagyok, és mivel itt gyerekek úsznak minden vízes volt, a végére én is legalább annyira, mintha úsztam volna :) Ezentúl hétfőnként megyünk, már jó lenne ha letelne az úszásos alkalom, de október végégig biztosan járunk.... ajjjajaj :)
Tegnap délután már átálltam a "mindjárt jön a hétvége" típusú várakozásba, ettől energiám is dupla lett ( a csütörtöki pillanatnyi mélyrepülés után).