köszi

Apró kedveskedés és köszönet a szívemnek legkedvesebb két mucinak. ♥️🫶


Azt érzékeltem, hogy jól érzik magukat velem, egyre jobban és jobbak voltunk együtt, az egész olyan időtlennek is tűnt. Jó volt reggel gondoskodni róluk, útnak indítani őket és délután várni rájuk. Minden jól volt, nem volt ellenkezés, lehetett velük egyeztetni, megbeszélni, az egyik kifejezetten szívesen mesélt és még mindig ölelgetős. ♥️🫶 a másik a csendes nyugalmával magasodott felém és csak mosolygott a szép szemeivel, én meg elbűvölve néztem őket, hogy milyen klassz gyerekek és emberek.

Szóval érzékeltem, hogy nagyon jól vagyunk, de nekem nem mondogatták, de aztán jöttek a hírek, hogy rajonganak az ebédekért (lunch box) és finomságokért, az egészért úgy általában, ahogy vagyunk és az egyik utolsó előtti este felhívta a szülőket (Vietnámban), hogy részéről még nyugodtan maradjanak, mert nekünk otthon nagyon jó együtt... 😲😅🙃♥️🫶 mit mondjak, elolvadtam... az anyja kevésbé 🙃 szerintem nem tudja, hogy tudom, de ez már a harmadik leg-legédesebb dolog tőle, pedig sok ilyen szép pillanatunk volt... az első, amikor keresztmamijának választott, a másik amikor elcserélte volna rám a testvérét 2017-ben és most ez. ♥️🙏
Végtelen hálás vagyok ezért a szívben született kapcsolatért, kötődésért. 🫶🙏

"A csodák úgy születnek, hogy szeretünk valakit..." Dr. Henry Jekyll