Kassa

Kassa nagyon szép város. Történelmi, hangulatos, tele gyönyörű épületekkel. A turistákra kevésbé utaznak, mert még mindig nem hiszem el, hogy nem vásároltam egy, azaz egyetlen darab hűtőmágnest sem...


A felkészülő anyagot másolom - kicsit rövidítve; külön kiemelve, hogy a Rodostói (másolat eredeti elemekkel)-ház a kedvencem a meghökkentő szépségével - és erre igazán nem számítottunk előzetesben.
Márait 'látni' élmény és ajándék volt, a dómban pedig nagyon sajnálom, hogy volt egy helyi bunkó (valamennyi böklec magyar beszéddel), aki a taplóságával minden lelkiséget kiölt az épületből, a szépségből, a meghittségből.
Rákóczi sírhelyéhez úgy enged le, hogy ő szedi zsebbe az aprót és ad valamennyi időt, a dómban csak sebtiben elkapott képeim születtek, mert járkált mindenkihez, hogy fizessen adományt, ha fotózni akart - megjegyzem, megtettem volna, hogy dobok be, mert szoktam - mécsest is szoktam gyújtani; de így nem, hogy nincs kiírva semmi, de ő önkényesen megoldaná a helyzetet. Ezt a részt nagyon sajnáltam, mert gyönyörű az egész épület, nagyon-nagyon szép, érdemes végignézni a képeket és hozzá-utána olvasni.


Kelet-Szlovákia fővárosa, Kassa, az ország második legnagyobb városa, a Felvidék hajdani kulturális központja magyar történelmi emlékekben rendkívül gazdag, pezsgő életű igazi vidéki nagyváros. A közel 250 000 lakosú Kassában mára a magyarok létszáma alig éri el a 3 %-ot, de a magyar kultúra és történelem erősen jelen van a belváros hangulatos utcáin sétálgatva. A szépen felújított belváros legfőbb látnivalója a kassai dóm, a Kárpát-medence talán legnagyszerűbb gótikus katedrálisával. II. Rákóczi Ferenc fejedelem több szálon is kötődik a városhoz, a székesegyház kriptájában temették újra, és egykori törökországi házát, az ún. Rodostói-házat is felépítették a városfal mellett.


Kassa történelmi belvárosának központja a hosszúkás alakú, impozáns Fő tér és utca, közepén a monumentális gótikus székesegyházzal, ez a város epicentruma, itt találjuk a legtöbb látnivalót, szinte minden épületébe települt egy étterem, kávéház vagy söröző, és az épületek hosszú udvaraiba is érdemes benézni, egy udvaron akár több vendéglátóhelyet is találunk. A Fő tér és a környező utcácskák zöme sétálóövezet szépen lekövezve, hangulatos sétára csábítva. A vasútállomásról nyílegyenes utca (Mlynska) vezet át a városi parkon keresztül a belvárosba egészen a dómig. A Fő tér (Hlavné námestie) közepén terül el a mindenhonnan látható Szent Erzsébet-székesegyház impozáns, gótikus épülete. Tőle északra az Orbán-torony, és a zenélő szökőkút túloldalán az Állami Színház monumentális tömbje. A dómtól délre a bájos Szent Mihály-kápolna és egy kis park található. 


Szent Erzsébet-székesegyház: A kassai dóm a Felvidék legcsodálatosabb középkori műemléke, a magyar gótikus művészet legkiemelkedőbb alkotása. A Felvidék legszebb gótikus katedrálisa, Rákóczi fejedelem végső nyughelye. A fennmaradt gótikus templomok sorában a kassai dóm, vagy teljes nevén a Szent Erzsébet-székesegyház a felvidéki Kassa városának szimbóluma, ami nemcsak a régió, de a közép-európai egyházi építészet kétségkívül párját ritkító alkotása. A templom legszebb és legértékesebb műkincse a gazdagon díszített gótikus főoltár, legnépszerűbb látnivalója pedig vezérlő fejedelmünk II. Rákóczi Ferenc kriptája.
A székesegyház története: Helyén már a 13. században egyhajós plébániatemplom állott, miután ez porig égett, több emberöltőn keresztül tartó munkálatokba kezdtek. Az eredeti alaprajz Xanten városának Szent Viktor dómja, ez a minta már akkor öthajós elképzelést mutat, ám ezt csak évszázadokkal később éri el. Nagy formátumú patrónusai Zsigmond és Mátyás király voltak, legszebb részletei ekkor készültek. Az újabb tűzvész nem kímélte az épületet, így ismét átalakítások és újratervezések évtizedei után Steindl Imre (a budapesti Parlament tervezője) 1877-96 között alakíttatja öthajóssá a templomot. Ekkor épül az északi hajó alá a Rákóczi-kripta, nemzeti zarándokhelyünk. 1980-tól szinte folyamatos a templom felújítása, a munkálatoknak nagy lökést adott, hogy a város 2013-ban elnyerte a Kulturális Főváros címet. A kassai dóm a tűzvészek és földrengések, valamint az új stílusú javítások ellenére szépen megtartotta gótikus mivoltát, mindemellett sok értékes művészeti alkotást őriz. A templom három gazdagon díszített kapui közül a legdíszesebb az északi kapu az Utolsó ítéletet ábrázoló timpanonjával (Aranykapu), a délnyugati sarokban található középkori vízköpő. Ez utóbbiról úgy tartják, István építész feleségét ábrázolja, aki mértéktelen borivásával haragította magára férjurát.  A nyugati kapun keresztül jutunk be a dóm nagyszabású, tágas, lenyűgöző látványt nyújtó belső terébe. A dóm belsejében a legnagyobb kincsként és látványosságként a gótikus Szent Erzsébet főoltár (1474-1477) tartható számon 48 gótikus táblaképével. A gigantikus, több mint 11 m magas szárnyasoltáron álló három szobor a gótikus szobrászművészet legszebb alkotásai közé tartozik. Középen Szűz Mária áll karján a kis Jézussal, két oldalán a két Szent Erzsébet. A táblaképek közül az Árpádházi Szent Erzsébet legendáiról szóló alkotások tán a legszebbek. A székesegyház leheletszerűen csipkézett 16 m magas gótikus szentségtartóját a világ legszebb ilyen jellegű alkotásának tartják, tíz esztendőn keresztül faragta Kassai István (1467-77). A szentélytől jobbra áll a másik értékes, gótikus oltár, a Mária látogatása-oltár (1516). A monumentális orgonakarzat, oszlopain magyar királyok szobraival, Steindl Imre munkája. A többször felújított lenyűgöző neogótikus orgonaszekrény Hölz Mór mester tudását dicséri. A XV. század második felében épült duplasoros királylépcső és királyi oratórium is gyönyörűen fel lett újítva, a múltban innen hallgatta Mátyás király és kísérete a szentmisét.


Altemplomában (Rákóczi-kripta) 1906-ban helyezték örök nyugalomra a Rodostóból hazaszállított II. Rákóczi Ferenc fejedelmet, kőkoporsójában helyezték el édesanyja Zrínyi Ilona, és fia, József hamvait is. A másik három koporsóban a fejedelem szintén Rodostóban meghalt társai nyugszanak, gróf Esterházy Antal, Sibrik Miklós és gróf Bercsényi Miklós. A Törökországból hazahozott sírköveket a kripta feletti Szent István-kápolna falában helyezték el.
A dóm mögött áll a középkori hangulatú, kis gótikus stílusú Szent Mihály-kápolna 1340-ből. A szépen felújított, korábban temetőkápolnaként használt, meghitt hangulatú épület a gótika csúcspontját képviseli, külön belépő ellenében látogathatjuk meg.


A dómtól északra álló 45 m magas harangtornyot 1628-ban azért építették, mivel a tekintélyes nagyságú, 1557-ből származó Szent Orbán-harangot nem bírta el a dóm tornya. Ma az eredeti harangot a torony előtt találjuk, fent a másolat van. Árkádsora alatt antik, gótikus és barokk sírkövek találhatók.
A főtér másik meghatározó épülete az 1899-ben épült eklektikus stílusú Állami Színház szecessziós elemekkel díszített újbarokk külsejű tömbje. Helyén eredetileg a városháza állt, majd sokáig egy német nyelvű színház működött itt, magyar nyelven csak a XIX. században kezdtek eljátszani, itt tartották meg 1833-ban a Bánk bán ősbemutatóját. A ma is látható épületben szlovák nyelvű előadásokat játszanak, legnépszerűbb programjai érdekes módon a híres magyar operettek.
A színház épülete előtti hatalmas szökőkút májustól októberig minden órában a harangjáték után klasszikus zenei ritmusokra kezd működésbe, sötétedés után pedig elragadó fényjáték teszi még különlegessebbé.
A színház mögött áll az 1723-ból származó Szűz Mária pestisoszlop és szoborcsoport, mely a nagy pestisjárványtól való megmenekülésnek állít emléket. Az impozáns alkotás a felvidéki barokk szobrászművészet kimagasló alkotása.
A Fő tér keleti oldalán, a színháztól nem messze áll az 1681-ben épült, nyers kövekből faragott homlokzatú, kettős tornyú premontrei templom. A kora barokk stílusú templomot eredetileg a jezsuiták építették, arra a helyre, ahol 1619-ben három jezsuita vértanút végeztek ki Bethlen Gábor erdélyi fejedelem katonái. ha nyitva találjuk a templomot, érdemes benézni, díszes barokk belső tere lenyűgözően szép. A szentély térhatású freskói és a gazdagon faragott szószék igazán különlegesek.
A templom melletti keresztutca túloldalán álló ház a város legöregebb lakóháza, a XV. századi eredetű épületben tartotta Bethlen Gábor fejedelem a lakodalmát 1626-ban.


 A főtéren számos épület őrzi egykori nevezetes lakóinak emlékét, többek közt Bocskai István, Batsányi János, Kazinczy Ferenc emléktábláit is láthatjuk.
Rodostói-ház: A középkori városfal Hóhér-bástyájához építették Rákóczi fejedelem törökországi házának replikáját, számos eredeti elemet beépítve, igazi keleti hangulatot varázsolva a középkori hangulatú kis térre.
Márai Sándor szobra: Kassa leghíresebb polgára, Márai Sándor szülőházának közelében egy kis téren 2004-ben állították fel az író szobrát. Interaktívnak is nevezhetjük az alkotást, hiszen a széken ülő művésszel szembe mi is helyet foglalhatunk az üres székben.


 Ez egy nagyon jó cikk, érdemes elolvasni és a képeket mellé nézni: https://mno.hu/migr_1834/kassa--marai-majd-megvalt-minket-840722




A képeket itt találjátok:
https://photos.google.com/u/1/share/AF1QipP3fBCYxSZCayCDF0gIKl6C-p6RehuD6lFWeDo3HAvR3f-SPDHFr60QSCXvf_Bn2w?key=dnpTbGtydDZRUWZBdU1oZmpuUEt5dURLbDlzMGVn