Árnyékdal
Na ez itt a ma esti szerelem. :) Igen, valóban, hallgatok mást is, nemcsak az öreg JH-t és karácsonyi dalokat. :)
Ez itt egy dal a Mozart musicalből, ami a sok között az egyik nagy kedvenc, főleg, hogy ez ragasztott oda az Operettszínházba tulajdonképpen meg a Muzsika hangjai.
Bár a német nyelvet nem szeretem, pedig évekig küzdöttem vele (azt hiszem becsülettel) vagy ellene :), úgy hallom, mintha mindig tüsszögnének benne :) De most nem ez a téma. :) Bár, el kell ismerjem, hogy vannak páran akik olyan szépen beszélnek németül, hogy akár még jó is hallgatni, szerencsére tudok ilyeneket (is):
A Mozart musical Bécsben évekkel ezelőtt nagyon tarolt, vagyis ott is (99-ben mutatták be; Budapesten 2003-ban, de amúgy nagyon sok országban), és úgy tűnik, hogy most újra bemutatták sok év után újra.
http://www.szinhaz.hu/musical/62082-ujra-soron-a-mozart-musical-becsben
Van egy új (és zsenge) Mozart és hát kérem, tessék ezt itt megnézni és meghallgatni és mondja valaki azt, hogy ez a srác nem igazán jó! :) A stúdióban az Eder mesterre emlékeztető ember maga a zeneszerző, Silvester Levay, vagy ha úgy tetszik Lévay Szilveszter (ugyanis magyar származású)
A kedvenc magyar Mozartom anno hol Dolhai Attila volt, hogy MÁZS (Mészáros Árpád Zsolt), de aztán nemrég újra műsorra tűzték Pesten is, és hát jöttek új reménységek és nagyon-nagyon szeretném velük is látni... :)
Mutatom, hogy amúgy miről énekel:
Az árvaság vak rémület,
büntetés a felnőtt élet.
A sorsomat most hogy vonszoljam én,
egymagam?
Egy láthatatlan villanás,
nem vezet már kézen fogva, az éj sötét
és félelmes ölén
Most hogy nőjek föl én?
A kérdés csak az:
Az árnyékom hogy lépjem át?
A sorsom ellen mit tegyek?
Hogy törjek szét egy glóriát?
És felnőtt máris hogy legyek?
Kérdezni hogy kell annak,
ki sejti önmagát?
És hogy lesz szabad,
ha a saját árnyát sosem lépi át?
A szép üveggömb összetört,
nem véd többé gyermekálom,
És száz cserép közt sebzett szívvel állsz,
tétován.
Ha rád zuhan egy zord világ,
hogy bírnád el gyönge vállal?
Átkozódhatsz,
senki nem felel, de érzed: menni kell.
A kérdés csak az:
Az árnyékom hogy lépjem át?
A múlttól búcsút hogy vegyek?
Hogy törjek szét egy glóriát?
Miért bánt a lelkiismeret?
Hogy száll az ember,
ha földre rántja önmagát?
És hogy lesz szabad,
ha a saját árnyát sosem lépi át?
Félelem, mely fojtogat.
Árnyak: /Veled él ez a démon!
Súlytól görnyed vállam. /Veled él ez a gyermek!
Faggatózó csend gyötör, /Egyedül neki szolgálsz,
és nincsen válasz arra, hogy miért? /Szabadon sosem enged. Egyedül csak őmiatta élsz! Veled él ez a démon.
Rejtőzködő szemek,
de mégis tudom, követ. /Veled él ez a gyermek.
Az árnyékom követ, és érzem,
hogy egy napon elpusztít még! /Éjjel-nappal hajszol már.
Árnyak: Az árnyékod hogy léped át?
A múlttól búcsút hogy veszel?
A lelkiismeret szavát
magadban hogyan fojtod el?
Wolfgang: Kérdezni, kérdezni, kérdezni hogy kell? /Kérdezni hogy kell annak, ki sejti önmagát?
Nézd, hogy lépjem át? /És hogy lesz szabad, ha a saját árnyát sosem lépi át?
Az árnyékod hogy léped át?
Félek a sorstól! /A sorsod ellen mit tehetsz?
Miért lennék dróton rángó báb? /Hogy törhetsz szét egy glóriát, és másik ember hogy lehetsz?
Hogy éljek így? /Kérdezni hogy kell?
Hogyan éljek így? /Annak, ki sejti önmagát?
Nincs válasz: /És saját árnyát
Árnyékom hogyan lépjem át?! /Nem lépi át!
És mivel Dolha nagyon-nagyon sokszor leénekelte a hajamat, ezért vele mutatom meg magyarul, és itt árulom el, hogy van vele közös képem. :) Nem sokan részesültek ebben a kegyben, hogy fotóra álltam velük... :)))
https://www.youtube.com/watch?v=26erUCY8qcA
Ez itt egy dal a Mozart musicalből, ami a sok között az egyik nagy kedvenc, főleg, hogy ez ragasztott oda az Operettszínházba tulajdonképpen meg a Muzsika hangjai.
Bár a német nyelvet nem szeretem, pedig évekig küzdöttem vele (azt hiszem becsülettel) vagy ellene :), úgy hallom, mintha mindig tüsszögnének benne :) De most nem ez a téma. :) Bár, el kell ismerjem, hogy vannak páran akik olyan szépen beszélnek németül, hogy akár még jó is hallgatni, szerencsére tudok ilyeneket (is):
A Mozart musical Bécsben évekkel ezelőtt nagyon tarolt, vagyis ott is (99-ben mutatták be; Budapesten 2003-ban, de amúgy nagyon sok országban), és úgy tűnik, hogy most újra bemutatták sok év után újra.
http://www.szinhaz.hu/musical/62082-ujra-soron-a-mozart-musical-becsben
Van egy új (és zsenge) Mozart és hát kérem, tessék ezt itt megnézni és meghallgatni és mondja valaki azt, hogy ez a srác nem igazán jó! :) A stúdióban az Eder mesterre emlékeztető ember maga a zeneszerző, Silvester Levay, vagy ha úgy tetszik Lévay Szilveszter (ugyanis magyar származású)
A kedvenc magyar Mozartom anno hol Dolhai Attila volt, hogy MÁZS (Mészáros Árpád Zsolt), de aztán nemrég újra műsorra tűzték Pesten is, és hát jöttek új reménységek és nagyon-nagyon szeretném velük is látni... :)
Mutatom, hogy amúgy miről énekel:
Az árvaság vak rémület,
büntetés a felnőtt élet.
A sorsomat most hogy vonszoljam én,
egymagam?
Egy láthatatlan villanás,
nem vezet már kézen fogva, az éj sötét
és félelmes ölén
Most hogy nőjek föl én?
A kérdés csak az:
Az árnyékom hogy lépjem át?
A sorsom ellen mit tegyek?
Hogy törjek szét egy glóriát?
És felnőtt máris hogy legyek?
Kérdezni hogy kell annak,
ki sejti önmagát?
És hogy lesz szabad,
ha a saját árnyát sosem lépi át?
A szép üveggömb összetört,
nem véd többé gyermekálom,
És száz cserép közt sebzett szívvel állsz,
tétován.
Ha rád zuhan egy zord világ,
hogy bírnád el gyönge vállal?
Átkozódhatsz,
senki nem felel, de érzed: menni kell.
A kérdés csak az:
Az árnyékom hogy lépjem át?
A múlttól búcsút hogy vegyek?
Hogy törjek szét egy glóriát?
Miért bánt a lelkiismeret?
Hogy száll az ember,
ha földre rántja önmagát?
És hogy lesz szabad,
ha a saját árnyát sosem lépi át?
Félelem, mely fojtogat.
Árnyak: /Veled él ez a démon!
Súlytól görnyed vállam. /Veled él ez a gyermek!
Faggatózó csend gyötör, /Egyedül neki szolgálsz,
és nincsen válasz arra, hogy miért? /Szabadon sosem enged. Egyedül csak őmiatta élsz! Veled él ez a démon.
Rejtőzködő szemek,
de mégis tudom, követ. /Veled él ez a gyermek.
Az árnyékom követ, és érzem,
hogy egy napon elpusztít még! /Éjjel-nappal hajszol már.
Árnyak: Az árnyékod hogy léped át?
A múlttól búcsút hogy veszel?
A lelkiismeret szavát
magadban hogyan fojtod el?
Wolfgang: Kérdezni, kérdezni, kérdezni hogy kell? /Kérdezni hogy kell annak, ki sejti önmagát?
Nézd, hogy lépjem át? /És hogy lesz szabad, ha a saját árnyát sosem lépi át?
Az árnyékod hogy léped át?
Félek a sorstól! /A sorsod ellen mit tehetsz?
Miért lennék dróton rángó báb? /Hogy törhetsz szét egy glóriát, és másik ember hogy lehetsz?
Hogy éljek így? /Kérdezni hogy kell?
Hogyan éljek így? /Annak, ki sejti önmagát?
Nincs válasz: /És saját árnyát
Árnyékom hogyan lépjem át?! /Nem lépi át!
És mivel Dolha nagyon-nagyon sokszor leénekelte a hajamat, ezért vele mutatom meg magyarul, és itt árulom el, hogy van vele közös képem. :) Nem sokan részesültek ebben a kegyben, hogy fotóra álltam velük... :)))
https://www.youtube.com/watch?v=26erUCY8qcA