Matyuska-day

Pár hete biztosan emlékeztek, írtam arról, hogy szóba került a névnapom és akkor Alex csapott le rá először, hogy hát ő szeretne Sánika napot, és nyilván Matthew sem akart lemaradni. :)

Nos, mivel olyan jól választottak itt ezek nevet, hogy nem egyértelmű, hogy a Matthew az Máté vagy Mátyás-e, de közben meg az a nagy történet, hogy mindegyik király után kapta a nevét, hát akkor az lett, hogy Mátyás napot ülünk. :) Úgyis össze-vissza szoktuk hívni, én főleg. :)
Névnapokban jó vagyok, tudjátok, hát eljött a jégtörő Mátyás napja. Mivel ez a sok fafejű angolféle nem igazán tudja, hogy hogy is van az ünnepség, gondoltam nyitásnak ne essünk túlzásba, lehet, hogy nem is sikerül igazán hagyományt csempészni, nem akartam túl nagy erőfeszítést tenni, de azért megcsináltam a kedvenc sütijét (ezt amúgyis mindenki szereti). (némi hiba csúszott a dologba, mert az angol lobogós papiros került a kezembe, meg a diszítő elemekből is, de már későn kapcsoltam)

Alex jobban érti, hogy mi fán terem a névnap, ő a 38,5 fokos lázával elmagyarázta az öccsének, akinek ráadásul úgy kellett kitalálnia (szegény), hogy vajon milyen nap lehet (minden ünnepre azt hiszi, hogy végre megint karácsony van :) ) hogy végül csak kimondta a bűvős ünnepet: Matyuska-day. :)
Ezen napok óta elmosolyodok, mert egyrészt a névnapot nem tudta megjegyezni, sem a Mátyást, nem is napot mondott, de hogy én Matyus-Matyuska-Matyusek névvel illetem, az csak erősen hatott, így megalkotta a Matyuska-dayt. :) És ezzel hagyományt indítunk - remélhetőleg.
A következő ünnep egy Alex szülinap lesz, majd rá majdnem egy hétre Sánika nap. :)