Kinek is
Nos, a félnapnyi lufifújást (utálom) siker koronázta, nemrég megjöttek Sámuelék és a Matthew szószerint leblokkolt a bejárati ajtóban (na jó, nem is lehet nem észrevenni az egy m2-re jutó lufik számát) és izgalmában csak odáig jutott, hogy KINEK LESZ ITT SZÜLINAPJÁÉ? :)
Az igazi szülinapja már pár hete volt, csak eddig nem volt szabad vasárnap a party-ra.
És ha már itt tartunk, elmondom a jelenlegi nyelvi szintet is: Matthew rettenetesen ragoz, mindennek a vége többnyire -jae, pl.: Alex eskolájé (=iskolája), a kié helyett csak az megy még, hogy az kinek valójé?
vagy szalámiom (szalámim), táskáom (táskám), meg egy csomó ilyen van, csak most persze nem ugrik be.
Mert hogy ő elég gyenge magyarból, angolból perfekt. Alex is az volt megint amikor jöttem, de ő tök jól feljött. Mert hogy neki volt honnan feljönni, mert őt már annak idején erősítettem magyarból, viszont amikor elmentem, Matthew akkor kezdett beszélni, és bizony az utódom-elődöm (Edit) tett a saját anyanyelvére és ő leginkább csak angolul kommunikált velük (ami nem volt tökéletes, és szerintem az amúgy sem helyes), így aztán amikor megjöttem, csak néztem, hogy hol a magyar... Nos, bár ha úgy vesszük magam ellen dolgozok, én mégis fontosnak tartom, hogy tudjanak magyarul és minél helyesebben és szebben. Ez nem kevés energia, meg elég érdekes a beszélgetésünk. Ők kevert nyelven valamit mondanak, amire én félig ismételve és javítottan reagálok magyarul.