Nyelv-tan

A ma esti angolóra ugyanúgy gondolkodóra tett, mint már néhányszor, 

néhány költői kérdés:
- tényleg nem elég, ha csak magyarul tudok (tájjelleggel bővítve)?
- vajon minden nyelvet megtanulni egyet jelent az idegbajjal és a teljes kétségbeeséssel?
- mi a jobb, ha a teacher magyaráz vagy ha nem magyaráz?
- vajon a magyar nyelvtant nem értem vagy az angol nyelvtant?
- miért nem elég néhány szót csak úgy laza kötelékben egymás mellé pakolni?
- milyen mutáns példányai lehetnek az emberiségnek, akik akár 3-4 idegen nyelven is értekeznek?
- a betuszkolt szerkezetek, szavak - szabályok miért távoznak idő előtt?
- az agy melyik részéhez kéne kulcsot találni vagy hova lehetne betenni néhány gigát - persze nem üreset?
- mikor jutok el ebből valahova...?

néhány kitapasztalt, bevált alapigazság nyelvtanulással kapcsolatban:
- nem elég megvenni a sokadik gyakorlót
- a szótárfüzet fölött a fénysebességnél gyorsabb idő alatt lehet elaludni
- nem elég valamit sokadszor is sokszínű módon kitetoválva kijegyzetelni
- nem biztos tudás ha sok teleírt szótárfüzeted van
- jobban jársz, ha az idegen nyelvet hallva nem kószálnak el a gondolataid
- az angolok sem tudják a nyelvtant - szövegelnek meg össze-vissza mondatokat használnak, de nem is tudja, hogy éppen összerakott egy jó present perfect continuous-t...
- a legjobb tanár egy 4 éves félig angol, mert precíz - addig ismételtet veled valamit betűnként, amíg nem sikerül - egy a veszély, lehet hogy kicsit sejpítős lesz az angolod :) , de ő sosem véti el a segédigéket és a mondat sorrendje is passzol neki mindig, kiegészítve egy-egy magyar kötőszóval vagy raggal (pl.: Berni, te érted ezt a word-ot? ; Berni, gyere, a Matte nem move-ik, stb :) )

hát, ennyi így mára, szerdán újabb órám lesz - a bizonytalanság tovább erősítése érdekében :)