München - belvárosi séta

(április 6. csütörtök)

München (bajorul: Minga) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa. Lélekszámát tekintve Berlin és Hamburg után Németország harmadik, a német nyelvterület negyedik, az Európai Unió tizenkettedik legnagyobb városa. München népessége 1 378 176 fő, agglomerációjával együtt lakossága körülbelül 3 130 000 fő. A város egyben az 5,7 millió lakost számláló modern gazdasági körzet, a München nagyvárosi régió (Metropolregion München) központja.
A bajorországi közigazgatás rendszerében München felsőfokú központ (Oberzentrum), valamint Felső-Bajorország (Oberbayern) fővárosa.
München Németország egyik gazdasági, közlekedési és kulturális központja, egyike Európa legvirágzóbb városainak. A város mottója: „Die Weltstadt mit Herz” (Világváros, amelynek szíve van). Neve a német Mönch szóból ered, amely magyarul szerzetest jelent, aki a város címerében is megjelenik.
A városon folyik keresztül az Isar folyó.

A megérkezésem utáni reggelen felkerekedtünk és tettünk egy nagyon nagy, de annál szebb kulturális kört München szívében. Metróval mentünk, hogy olyan élményem is legyen. Ott minden metrószerelvény igazából egy nagy, tehát végig látni az egészen és így végig is lehet menni. Milyen praktikus ez, amikor tudja az ember, hogy neki az eleje, vége, közepe jó és a leszállásig tud trappolni. :) Amúgy a földalatti kinézete belül nem hasonlít a miénkre.

Minden nagyon új volt, mindent nagyon fotóztam és néztem, csodáltam. Németországban még sosem voltam, Ausztriában is már száz éve  utoljára. A Covid-előtt is keveset, de utána csak Angliába merészkedtem el, tehát először nagyon érdekes volt ezt is megtapasztalni, hogy ez bizony nem Anglia. ;)

Az U3-as földalattival otthonról elmentünk a Sendlinger Tor-ig, ami egyben a kapu neve is, ahol ez a rész kezdődik, ami a célpont volt.

Írom nagyjából egymás után, hogy hol járunk, és másolgatok háttér infot a felkészülési anyagomból is:

Sendlinger Tor: 14. századi, két hatszögletű torony maradt fenn.

Asamkirche

(takarítás miatt zárva volt 13,00-ig, de később visszamentünk. Érdemes volt.

Marianplatz és környéke

A vásároknak helyet adó tér München alapítása óta központi helyszínként szolgál. A 19. század közepéig itt tartották a búzapiacot. Itt található a két Városháza (régi és új).

Itt - akasztották fel korábban a bűnösöket is és - található a város egyik legjellegzetesebb épülete, a neogótikus stílusú Neues Rathaus (új városháza) - 19. századi pompás neogótikus épület, homlokzatát szobrok díszítik. Ezek királyokat, hercegeket, szenteket, allegorikus alakokat és müncheni népmesék szereplőit ábrázolják. A 85 m magas torony elképesztő kilátást nyújt. 
Márciustól októberig óránként jelentkező harangjátéknak (Glockenspiel) is szem- és fültanúi lehetünk (két szoborcsoport jelenik meg: V. Vilmos és Lotaringiai Renáta esküvőjekor tartott lovagi tornát eleveníti meg, az alsó a kádártáncot - Schafflertanz - mutatja be. 1517-ben ezzel az előadással vidították fel a túlélőket a pestist követően (tánccal próbálták utcára csalogatni a lakosságot).Decemberben pedig a helyi karácsonyi vásár alkalmából telik meg a nagymúltú tér. Este 9-kor egy lámpást tartó éjjeliőr megfújja a kürtjét, egy békeangyal pedig megáldja a kis müncheni szerzetest (Münchner Kindl)


Szintén itt található a ma már csak reprezentatív funkciókat betöltő Altes Rathaus (régi városháza). A galambszürke homlokzat, a borostyánsárga tetővel ellátott torony és az elegáns kis csúcsok mind-mind megőrizték a Jörg von Halsbach tevezte, 15. századi létesítmény gótikus stílusjegyeit. Az évszázadok során hozzáadtak egy barokkos hagyma alakú kupolát, majd újra elhalmozták gótikus jegyekkel - később a szövetségesek bombái elpusztították, a mai kevésbé hasonlíthat az eredetire. A főépület melletti toronyban kapott helyet a Játékmúzeum (Spielzeugmuseum).

Itt áll a Mária-oszlop (Mariensaule), melyet 1638-ban I. Miksa annak emlékére építtetett, hogy a város túlélte a pestist és a harmincéves háborút. Az oszlop lábánál egy bazilikusz, egy sárkány, egy kígyó és egy oroszlán látható. Ezek a pestist, az éhínséget, az eretnekséget és a háborút jelképezik, ám mindegyiküket legyőzi épp egy-egy hősies angyal. A magasban Mária aranyozott szobra vigyáz Münchenre. Bal kezében Jézust, jobbjában pedig egy jogart tart.


A téren találjuk a 19. századi Fischbrunnert is. Egykor fiatal hentesek mártóztak meg a bronzból készült szökőkút vizében képzésük befejezését ünnepelve.

Zsidótemplom - ezt csak messziről láttam, fura épület és állandó rendőri őrizet van...


Szent Péter templom - Peterskirche - Alter Peter

Néhány lépésnyire a Marienplatz forgatagától a város legrégebbi temploma magasodik fölénk. A Peterskirche tornya, melyet a helyiek csak Alter Peternek (Öreg Péter) neveznek, München legnépszerűbb kilátóhelye, ahonnan 56 méteres magasságból csodálhatjuk meg a Neues Rathaus vagy éppen a Frauenkirche épületét. 1158-as átadásával még a városnál is régibbnek számít, innen ered a neve: Alter Peter. Az eredeti létesítmény mellé egy román stílusú épületet emeltek, majd egy gótikus templommal is kibővítették. A kétsisakos tornyot leszámítva minden az 1327-es tűz martalékává vált. Ekkor építették a ma látható gótikus templomot. A 17. században reneszánsz stílusjegyekkel díszítették, ill. hozzáadtak egy egysisakos tornyot. A háborús pusztítást precíz újjáépítés követte. A kilátóteraszhoz 306 lépcsőfok vezet. 
A világos belső tér fénypontja a Pétert és a templom alapítóit ábrázoló főoltár (restaurált). A 18. százai, eredeti remekművet a római Szent Péter-bazilikában lévő Bernini által készített oltárról mintázták. Az oltár előtt gyönyörű, rokokó stílusó kóruspadok sorakoznak. 5 gótikus festmény maradt fenn, ezek Pétert ábrázolják különböző helyzetekben: ahogy egy sántát gyógyít, a trónján ülve, a tengeren, a börtönben és a kereszten. Schrenk oltár: a kora 15. századi  homokkőből készült dombormű a keresztre feszítést és az ítélet napjait mutatja be. Érdemes megtekinteni a templom lenyűgöző freskóit is.


Szentháromság templom
A Szentháromság templom 1711 és 1718 között épült Giovanni Antonio Viscardi tervei alapján. Ez ma is a város karmelitáinak konvencionális temploma. 1704-ben egy fiatal lány azt álmodta, hogy Münchent lerohanják és elpusztítják, ha nem építenek egy templomot. A következő évben pedig valóban megérkeztek a spanyol örökösödési háborúban harcoló osztrák katonák. Bár a templom építése csak 1711-ben kezdődött el, a város megmenekült a pusztulástól.



ViktualiemarktSzent Péter templom mögött - ételpiac, központi piac 1807 óta.

A piac mellett: Szentlélek templom (Heiliggeistkirche)
Mária-oltár; faszobor (1450) Hammerthali Szűz Mária - eredetileg a tegernsee-i kolostorban volt; főoltáron két angyal


Dallmayar House

Operaház


A Residenz és környéke  és Hofgarten 
(ezt csak kívülről láttam, mert nagyon nagy, egy nap kellene rá, de amúgy rém fura épület - talán majd máskor)

A Münchner Residenz az egykori bajor hercegek, választófejedelmek és királyok palotája München belvárosában. Az épületcsoport Németország legnagyobb városi palotája és egyben Európa egyik legnagyobb művészeti múzeuma. 
A palotakomplexum tíz belső udvar körül három nagy épületcsoportból áll. A paloták hatalmas belső terének jelentős részét Residenzmuseum foglalja el, a látogatható termek száma 130. Az építészeti stílus a keletkezési koroknak megfelelően változatos, a fő irányzatok a reneszánsz, barokk, rokokó és a klasszicizmus. A Residenz helye már évezredekkel ezelőtt is lakott volt. 2014-ben régészek az Apothekenhof nevű udvar alatt csaknem érintetlen késő bronzkori sírt tártak fel.

A város gyors növekedése és a polgári forrongások 1385-ben eddigi rezidenciájuk, a régi királyi vár feladására és a kibővített város északkeleti részén új erődítmény, a Neuveste emelésére késztették a Wittelsbachokat, ugyanis az Alter Hof, a felső-bajorországi, majd bajorországi hercegek addigi rezidenciája már nem volt elég biztonságos. Az új erődöt a város felől vizesárok védte. A Neuveste a századok során rendszeresen változott, fejlődött. Szinte az összes Wittelsbach végzett bővítést a palotán, vagy éppen megcsonkította azt, mikor új épületekhez használta fel bizonyos részeit. Egyedül az ún. Móric-torony maradt évszázadokon át érintetlen. A különböző tervek és stílusok alkalmazása révén nem született ugyan építészetileg egységes épület, de kultúrtörténeti szempontból azonban mindenképpen érdekes együttes keletkezett az idők során. 
A második világháborús bombázások során a palota súlyos károkat szenvedett. A 23.500 négyzetméteres tetőszerkezetből csupán 50 négyzetméter maradt meg épen. 


Bavarian State Chancellery
(nagyon ronda épület, fura lett a hozzátoldásokkal)


Odeonplatz: Feldherrnhalle
A tér egy végzetes fegyveres ütközet színhelye volt, amely véget vetett a Feldherrnhalle felvonulásának az 1923-as sörcsarnoki puccs idején.

Theatinerkirche St. Kajetan


A Thienei Szent Kajetánnak szentelt templomot Miksa Emánuel trónörökös tiszteletére kezdték el építeni 1663-ban. Henrietta Adelheid hercegnő, a bajor választófejedelem hitvese ezzel az udvari templommal kívánt köszönetet mondani gyermekének születéséért. A késő barokk stílusú épület végül csak 1690-ben készült el, amikor már Miksa Emánuel volt Bajorország választófejedelme.
 Ez volt az egyik kedvencem! Gyönyörű, ahogy kijöttem az volt bennem, na ilyen helyen lenne érdemes férjhez menni. :)

Kaufinger strasse
(bevásárló utca drágábbnál drágább üzletek - de érdekes a kirakatok nézegetése is)

Miasszonyunk templom: Frauenkirche - Domkirche zu Unserer Lieben Frau
Jellegzetes kéttornyú épület uralja München belvárosát: a város ikonikus ikertornyai (két hagyma alakú kupola, 99 m magas torony). Az elképesztő méretekkel rendelkező gótikus stílusú épület a München-Freisingi főegyházmegye székesegyháza. 
A gótikus stílusban épült templomot már az 1400-as években elkezdték építeni és bár a háborúban súlyos sérüléseket szenvedett, sok év munkájával helyre tudták hozni. Érdemes fellátogatni az ikertornyaiba, ahonnan München és az Alpok látképe is megcsodálható - déli toronyba lifttel lehet felmenni.


A díszítetlen belső tér a 2. világháború utáni restaurálás egyik ékköve. A harcok alatt a kórus eredeti gótikus ablakait biztonságos helyre vitték. Az apostolokat és prófétákat ábrázoló, lenyűgöző szobrok is épségben maradtak. Északi kápolnában 1483-ból származó oltárkép: Jézus megkeresztelése. Eköré kerültek Jan Polack művei: Olajfák helyén álló Jézust, ill. letartóztatását, keresztre feszítését és temetését ábrázolják.
Az ördög lábnyoma: Az építész azt ígérte az ördögnek az építkezéshez szükséges pénzért cserébe, hogy a templomon nem lesz ablak. Ezt azonban egy érzéki csalódással oldotta meg. A bejárat közelében van egy pont, ahonnan nem látszanak az ablakok. A becsapott ördög így dühében otthagyta lába lenyomatát. Ezt ma is láthatjuk, a megfelelő ponton állva pedig számunkra is úgy tűnhet, mintha az épületen nem lennének ablakok.


A Szent Mihály-templomot V. Vilmos bajor herceg alapította a mellette levő jezsuita kollégiummal együtt. 1597-ben ünnepélyesen fölszentelték az templomot. A második világháborúban komoly károkat szenvedett. 1946-1947-ben állították helyre. Az impozáns homlokzatot 1972-ben renoválták. A két főkapu között áll Mihály arkangyal bronzszobra, amint lándzsájával győzedelmeskedik a sárkány képében megjelenő gonoszon. A legfelső fülkében Krisztus, a Megváltó szobra áll. A belső terem annak idején építészeti szenzáció volt. Mind az idáig csak a gótika magasba szökő, pilléreken nyugvó boltíves hajóit ismerték, most már egy 20 méter széles, dongaboltozattal fedett hatalmas reneszánsz terem kápráztatta el a hívőket. Csak a római Szent Péter-bazilika dicsekedhetett még hasonló méretekkel.
A kórus alatti sírkápolnában nyugszik többek közt V. Vilmos bajor herceg, I. Miksa bajor választófejedelem és II. Lajos bajor király.

Bürgersaalkirche
Ennyire szép keresztút-ábrázolást életemben nem láttam.

Karlsplatz és környéke - Karlstor - középkori kapu

A Marienplatztól ellenkező irányba haladva hosszú sétálóutcán araszolhatsz végig, miközben a kirakatokban megcsodálhatod a helyi népviselet, a drindl és lederhose sokszínűségét, vagy utcai mutatványosok műsorában merülhetsz el. 


Törvényszéki épület


Asamkirche
Az 1746-ban átadott Nepomuki Szent János-templom, vagy ahogy a legtöbben ismerik Asamkirche (Asam-templom), egy testvérpár, Cosmas és Egid Asam nevéhez köthető. A jómódú család eredetileg saját használatra építette a kápolnát, ám közkívánatra végül mégis megnyitották a nyilvánosság előtt. Az épület a bajorországi rokokó egyik legkiemelkedőbb alkotása. A belső térbe lépve csodás szobrok, díszítőelemek és fények várják a látogatókat. A főoltár mellett egy hatalmas feszületet pillanthatunk meg. Isten is megjelenik, fején a pápai koronával.


A belvárosi nagy séta képeit itt találjátok:

#München