Érdekességek

Nem tudom, hogy mind teljesen igaz-e, mert forrást nem találtam, de egyik másik tényleg érdekes. :)

Szokások a középkori Angliából

Szokások a középkori Angliából kb.1500- ból
1. Legközelebb,ha kézmosás közben úgy tünik,túl hideg a víz ,gondolj a következőkre: Angliában ,1500 körül , a legtöbb esküvöt júniusban kötötték ,mivel a hagyomány szerint , az évi fürdést májusban végezték el és júniusban még elég jószagúak voltak. Az esetleges kellemetlen szagok elfedéséért a menyasszonyok nagy csokor illatos virágot tartottak kezükben. Ez lett a késöbbi menyasszonyi csokor
2. A fürdö egy nagy,forró vizzel teli kádból állt.A tiszta vizben való mosdás a ház urát illette meg. Utána a fiai és a ház többi férfitagjai fürödtek,majd a nök , végül a gyerekek ,utolsónak maradva a csecsemök. Időközben a víz olyan piszkos lett ,hogy el is lehetett tünni benne.. Innen ered a mondás is “Don’t throw the baby out with the bath“ Ne dobd ki a fürdővizzel a gyereket is!
3. A házaknak magas ,nádból készült teteje volt,alatta nem volt kideszkázva.A meleg háztetőn sütkéreztek az állatok ,macskák,kutyák,patkányok,bogarak.Esős időben piszkos és nedves lévén,az állatok gyakran lepotyogtak a tetöröl.
Innen a mondás is “It’s raining cats and dogs” Macskák és kutyák potyognak az égböl
Mivel a szobák felett csak a háztetö volt ,különösen a hálószobában kellett kitalálni valamit, hogy az ágy ne teljen meg bogarakkal és más szeméttel. Így jelent meg a baldachinos ágy rudakon kifeszitett lepedö az ágy felett.
4. A gazdag házak padlója kőlapokból volt kirakva.Esős idöben,télen sikossá vált ,ezért szalmával( thresh) hintették le,hogy járni tudjanak a házban és melegebb legyen. Idövel annyi szalma összegyült,hogy ajtónyitáskor egyszerüen kicsúszott az ajtón.Ekkor kitalálták,hogy egy fadarabot tettek az ajtó elé. Igy jelent meg a küszöb (angolul threshold)
5. Disznóhushoz ritkán jutottak, ilyenkor nagyon különlegesnek érezték magukat. Ha ekkor vendégük is volt, tüntetöen lelógatták a sonkát a gerendáról. Tehetösnek számitott az a férfi,aki “could bring home the bacon” (“sonkát tudott hazahozni”). Keveset vágtak a sonkából ,szétosztották a vendégek között és elégedetten “chewed the fat” rágcsálták a zsiros darabokat az asztalnál

6. A kenyérosztásnak is megvolt a sajátos szabálya: A dolgozók kapták a kenyér égett alját,a család a kenyér belét és a vendégek, megtiszteltetésképpen ,a kenyér felső kérgét (“upper crust”).
7. Ólomkupákból itták whiskyvel a sört és ez a kevert ital napokig leverte lábáról fogyasztóját.Úgy feküdtek az útszélen mintha kómában lettek volna. Rendszerint kinyújtoztatták a részeget a konyhaasztalon 2 -3 napig, a körülötte egybegyült család evett ivott és várta,hogy felébred-e . Igy vált szokássá a virrasztás (“to wake up” – felébredni)
8. Mivel a temetők beteltek,kiásták a koporsókat és a csontokat az ugynevezett csontok házába vitték (“bone-house”) igy a sirhelyeket ujból fel tudták használni.Amikor ezeket a koporsókat megnyitották, elég sok koporsó falán karcolásokat vettek észre és rájöttek,hogy azokban élve voltak eltemetve az emberek. Ekkor gondolták ki azt,hogy temetéskor rákötözzenek egy zsinórt a halott kezére,azt kivezetve a koporsón ,siron keresztül csengettyüt kötöttek a végére. Kijelöltek egy személyt ,aki egész éjjel a temetőt járta és figyelte az esetleges csengőszót. Igy jelent meg az éjjeli őrjárat “graveyard shift” – ami ma az éjszakai müszakot jelöli -és a csengő hangja életet mentett . (“saved by the bell”)
9. A középkori Angliában az emberek nem szexelhettek, csak a király jóváhagyásával (kivétel a királyi család). Mikor egy család gyereket akart a királyhoz kellett fordulniuk kérelemért, aki küldött nekik egy táblát, amit az ajtóra kellett kitűzniük, amikor házas életet éltek. A táblán ez állt: Fornication Under Consent of the King. ( F. U. C. K. ) azaz paráználkodás a király engedélyével. Innen ered a mai "fuck" angol szó.
10. Hihetetlen, de az, amire a 21. században egy egész ipar épült, azt régen sokkal egyszerűbben oldották meg: igaz, így szabadítva el betegségeket, járványokat. A középkorban ugyanis nemes egyszerűséggel az éjjeli tálba “végzett” dolgokat kiöntötték az ablakon, egyenesen az utcára. A másik megoldás is valami hasonló volt: a várakba úgynevezett gardróbot építettek, vagyis egy olyan teraszszerűséget, amely zárt volt, és amely kívülről a fal síkjából kiemelkedett. Az alján egy lyuk volt, ezen keresztül pottyant ki a bent ülő salakanyaga.
Az angol vécét csak a 16. században egy Sir John Harrington találta fel, ám az még évtizedekig nem terjedt el, bár Erzsébet királynő próbálkozott vele, és udvarában építtetett egy illemhelyet – nem nagy sikerrel, nem szerették ugyanis használni az alattvalók.
Az angol, vízöblítéses toalett végül csak a 19. században vált széles körben ismertté és használttá, ám még sokáig nem volt hozzá wc-papír, bármilyen hihetetlennek is tűnik. A tekercses segítség egyrészt egy Gayetty nevű New York-i vállalkozó nevéhez fűződik, aki kitalálta, hogy a papírral könnyen tisztán tarthatják alfelüket az emberek. Ám egy távoli országban már jóval korábban rájöttek erre: Hung Wu kínai császár bizonyíthatóan használt már lepedő nagyságú papírt a 14. században.
Mára pedig – mint említettük – egy egész iparág épült a vécé köré: illatos, zenélő, önmagától működő toalettek, intelligens illemhelyek egész arzenálja várja a magukon könnyíteni vágyókat…