Szlovénia - A kis ékszerdoboz

2023. szeptember 15-17.

Íme az én ajándékom tőlem nekem nem kevés (családi) állami támogatással. Köszönöm nekik, hogy segítettek, hogy újra lehessen szülinapi utam. Hálás vagyok azért is, hogy ez épp indult, hogy pont sikerült és hogy szerencsésen megérkeztünk. Tényleg egy igazi ékszerdoboz volt minden helyszín.

Egy-egy montázst már mutattam, de most íme együtt a nagy bejegyzés. Hozzatok kávét, tegyetek be zenét vagy térjetek vissza helyenként. :) Több körben nagyon durván szelektáltam a képeket, mostanra kb. ez már csak a harmad mennyiség...

A sima fekete szöveg az utazási iroda szövege, a döntött kék színű, amit innen-onnan odamásoltam. A színes a napok-helyek végén pedig az én kommentárom, majd jönnek a képek.

2023. szeptember 15. (péntek)

1.  Indulás Budapestről a kora reggeli órákban Ljubljanába. A Ljubjanica folyó mentén épült szlovén fővárosban reneszánsz, barokk és szecessziós épületek egész sorát láthatjuk, gyönyörű hidakkal, parkokkal tarkítva.

A Hármas híd a város spirituális központja. Ljubljanát a Lublanica folyó szeli át, amelyen számos híd található. A legimpozánsabb közülük minden bizonnyal a híres Hármas híd, amely a szlovén főváros egyik szimbóluma. A híd a Stritar utcát köti össze a történelmi városközpontban található Prešeren térrel. Eredetileg csupán a Ferenc híd állt ezen a helyen, de Jože Plečnik Ljubljanai építész később mindkét oldalon egy-egy egyforma híddal kibővítette ezt, létrehozva ezzel Ljubljana egyik legmeghatározóbb látványosságát.

A Preseren tér a belváros legforgalmasabb helye, itt található a vörös színű ferences templom, az Urbanc-ház, a költő Presener szobra, a Smalc-ház. Innen indul a Plecnik- árkádsor, mely a Sárkányos hídig tart.

Ljubljana másik híres hídja a Sárkányhíd, amely a központi piac közelében található, és különlegessége hogy talapzatánál négy sárkányszobor áll. A sárkány ősidők óta a szlovén főváros jelképe és védelmezője, az erő, a bátorság és a bölcsesség megtestesítője. A Sárkányhíd Ljubljana egyik ikonikus helyszíne, amit mindenképp érdemes meglátogatnia. Látogatásakor ne hagyja ki a bájos Prešernov trg teret, amely közvelenül a Lublanka folyó mellett, a történelmi központtól nem messze található. Nevét Franco Preseren szlovén költőről kapta, aki Európa egyik legjelentősebb romantikus írója volt. Múzsának szobrot állítottak itt a szonettjeiről híres szlovén költő emlékére.A Prešeren tér az óváros kapuja is, melyet számos szecessziós ház keretez. Itt található a 17. századi Annunciáció temploma is, amely egy több mint 70 000 könyvet tartalmazó könyvtárnak ad otthont. A templomban található emellett Szlovénia legnagyobb Mária szobra is.

A tér belső oldalán áll a Szt. Miklós-székesegyház, a XVIII. századi barokk egyik legszebb európai épülete.

 A Szent Miklós-székesegyház, az ország legnagyobb székesegyháza eredetileg gótikus stílusban épült, de a 18. században a mai barokk formájára alakították át. A zöld kupola és a két karcsú torony már messziről látható, amint az ég felé magasodik. 

Ljubljanát rég szerettem volna látni, hogy tudjam, honnan nem ér oda soha oda időben a vonat Jánosházára közvetlenül. :) Kevés időnk volt, a vörös templomba nem is tudtunk bemenni, a székesegyházra csupán 5-7 percem volt, de megérte.

A képeket itt találjátok: #Ljubljana

Rövid szabadprogram után folytatjuk utunkat a mélykék vízű tó partján épült Bledbe, a méltán világhírű üdülővárosba. Séta a tó körül, mely egy termálforrás által táplált tengerszem, magas hegyekkel körülvéve. Fakultatív program keretében hajókázás (pletnázás) a Bledi tavon, megtekintjük a tó közepén álló piciny szigetecskén található barokk Mária mennybemenetele templomot. Úgy tartják, aki háromszor meghúzza a templom harangját, és közben gondol valamire, annak teljesül egy kívánsága.

 A bledi templomról: Jellegzetes nevezetessége a 1534-ből való és a templom főhajójában elhelyezett, “kívánságot teljesítő harang”-ja, Franciscus Patavinus padovai mester műve. A legenda szerint a bledi várban élt egy fiatal özvegyasszony, Poliksena, aki egy kis harangocskát öntetett a sziget templomába a férje emlékére. Egy rettenetes vihar elsüllyesztette a csónakot a haranggal és a csónakosokkal együtt, és még ma is hallani az elsüllyedt harang hangját a mélyből. Halála után a pápa egy új harangot küldött a templomba a bledi szigetre. Aki háromszor megszólaltatja ezt a harangot, és hisz Istenben, annak teljesül a kívánsága.

Érdemes felsétálni a Bledi várba, ami egy a tó fölé magasodó mészkő sziklaszirtre épült, s ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a tóra és a környező hegyvidékre.

A bledi-krémes elsősorban szokatlanul nagy méretéről nevezetes, legalább kétszerese a mi hagyományos krémesünknek. Formája és íze hasonlít a többi közép-európai krémeséhez, leginkább a mi nosztalgia krémesünkre emlékeztet ez utóbbi, annak ellenére is, hogy a rétegződése más. Készül hagyományosan vaníliás ízben, tejszínréteggel a tetején, de csokoládés is kapható.

Lefele útban, a várhegy alatt érdemes megtekinteni a neogótikus Szent Márton plébánia templomot. Vacsora, szállás.

Bledben volt a szállásunk, ezért onnan több kép is van, több napkelte és lemente. :) A tóról meg megszámlálhatatlanul sok kép... Minden másodpercben más kék és más zöld volt a színe. Nem lehetett vele eltelni és emiatt direkt hagytam látszólag egymásutáni képeket, de látjátok majd, hogy ugyanabból a szögből picit később fotózva máris mások a színek.

Első délután pletnáztunk, hát az nagyon nagy élmény volt, kár, hogy nem lehetett csendben élvezni, mert rém fura csoportunk volt. Itt-ott majd látni egy napszemüveges fickót, akiben őserő volt, ahogy evezte a húsz embert, hát, az elemi erejű volt. Nem akartam jobban bámulni, mint amennyire megtettem, de nagyon hatott rám. Közben a hegyek, a víz, a templom, a simogató napsütés, hát na... :)

Második délután (szombat fél 6 után!) került sor a Vár bevételére újabb millió lépcső után a párás melegben. Alig hittem el, hogy túlélem a feljutást... Aztán meglett a kárpótlás, szóval ahova nincs rövidebb út, oda nincs... A két templom egymás utáni napokon igazi szakrális élmény volt. A szigeten lévő templomban nem, nem kongattam meg a harangot, hitem szerint máshogy intézem ezt a 'kívánságosdit', ezért inkább leültem a padba, miután kint két mécsest is gyújtottam (egyet azért, ami már volt, a másikat a jövőért) és 'elbeszélgettünk', a hála érzése végtelen volt bennem odabent.

A vár alatti templom másért volt élmény... de a hála tovább fokozódott.

 Minden bledi képet itt találtok: #Bled

 

 2023. szeptember 16. (szombat)

Reggeli után séta a Vintgar-szurdokban. 1600 m hosszan folyik rajta keresztül a Radovna folyó, mely a 16 m magas Sum-vízeséssel hagyja el a szurdokot. Ez Szlovénia legmagasabb folyami zuhataga. Több híd és gyalogosútvonal került kialakításra.

A Vintgar szurdok, Szlovénia egyik legismertebb látnivalója, a meseszép Bled városából könnyen elérhető, a szurdoknak két bejárata is van, ahonnan mi is felfedezőútra indulhatunk. Az ősz talán még több csodálatos színnel várja az ide érkezőket: a Radovna patak pedig kristálytiszta. A szurdok meredek falait már a vastag mohaszőnyeg mellett némi avar is borítja, a fények halványabbak, a levegő csípős reggelente. A patak illata az erdő párás lehelletével keveredik, őszi időben egyik is az legjobb kirándulás ez a szurdoktúra Szlovénia meseszép tájainak egyikén.

Valami megmagyarázhatatlan vonzalom köti a kirándulókat a szurdokvölgyekhez. Egészen mélyen, talán valami születéskori fixációban gyökerező kötődés lehet ez, hogy bármerre is járok a világon, mindenfelé találok egy "kötelezően" megtekintendő szurdokot. 

Ez a hely egy álom volt... Ennyi színt, ennyi szépséget... Nem volt szívem több képet kitörölni... :) Sajnos kicsit majdnem sietni kellett, mert nem volt tájékozódási pont, hogy vajon hol tartok a távolságban, és azért elég sokat fotóztam meg ájuldoztam, bámultam, szóval utólag sajnálom, hogy nem nyomtam be a távolságmérőt, hogy tudjak tájékozódni. Óriási élmény volt reggel 9-kor a szurdokban járkálni a korai fényekben, életre szóló élmény... 

Képek: #Vintgar-szurdok

Majd utazás a Júlia-Alpok szívébe, Szlovénia legnagyobb tavához, a Bohinji-tóhoz, mely meredek sziklafalakkal határolva húzódik meg egy gleccser vájta völgyben. A tó igazi alpesi paradicsom, környezete csodálatosan szép, vize is kristálytiszta.

A legenda szerint, amikor az Úr a világot teremtette, és földet osztott az embereknek, elfeledkezett egy kisebb csoportról, akik csöndesen vártak. A türelmükért és szerénységükért cserébe Isten úgy döntött, hogy nekik ajándékozza a föld legszebb részét, amit magának tartogatott. A terület azóta a Bohinj névre hallgat, ugyanis a Boh szó szlovénül Istent jelent.

Szlovénia legnagyobb tava csodálatos természeti környezetben fekszik. A környék egyébként is bővelkedik látnivalókban, hiszen a Tirglav Nemzeti Park számos csodáját találjuk erre, a Hét-tó völgyét vagy a Vintgar-szurdokot, Száva-vízesést és bledi tavat is.

A Slap Savica avagy az Alsó-Száva vízesése Szlovénia egyik leglátványosabb vízesése. 

Túrázás a Savica-vízeséshez, itt ered a Száva-folyó (kb. 500 lépcső). Majd a környék híres kilátópontja, a Vogel következik, kabinos felvonóval (lanovka) 1530 m magasba (nagykabinos lift segítségével, amely a közel 1000 méteres szintkülönbséget mintegy 4 perc alatt teszi meg - menet közben a tóra tekintve fantasztikus panorámában lehet része az utasoknak).

 A vízesés majdnem csalódás volt, persze a képet elnézve ez elég hülyén hangzik... :) Pokoli erőpróba volt az 550 lépcső (és itt sem lehetett tudni, hogy még mennyi van hátra), meleg volt, sokan voltak (szemből is) és utána épp csak látni jó messziről a vízesést... közben meg látjátok majd, mennyire gyönyörű! Az erdő a hihetetlen zöldjével, a 'kövekkel', az egésszel viszont varázslatos...  Amit sajnálok, hogy a Bohinji tavat igazából csak a buszból láttuk, na jó, meg föntről a Vogel-ről, huh, az viszont egy álom... lehet, hogy ezért is esett volna jól 5 percre megállni a partján is... na de majd! :)

A Vogel az ... hát... Hűha! a lélekvesztő felvonóval vittek föl, nem mondom, hogy nem remegett be a lábam... de megérte... minden kínt megért volna... a Várom a párom kép is ott készült, egy olyan lett (velem) a FB-profil képem... én tudom, mire gondolok ott, sokkal többet, mint amit ide leírtam, majd elárulom, ha megismétlődik az a kép ott, addig magamban hordozom...

A szurdok utáni helyszínek képeit egy albumba pakoltam, közel vannak egymáshoz és egyikből mentünk a másikba, nem osztottam szét. Lenyűgöző... Időnként - főleg a szurdokban - olyan érzésem volt, mintha csak nézném gyerekkoromból a nagy posztert a szoba falán. :)

#Slap Savica, Bohinji tó, Vogel

 

3.   2023. szeptember 17. (vasárnap)

Reggeli után utazás Szlovénia legnagyobb, Európa kilencedik legnagyobb barlangjához a Postojnai cseppkőbarlanghoz. A világhírű szlovén barlang kb. 70 millió évvel ezelőtt keletkezett. 5200 m hosszú barlangrész látogatható meg részben barlangvasúton, részben gyalogosan. A különösen sokféle színű és formájú cseppkő páratlan élményt nyújt.

 A természet világhírű csodája

A Postojnai cseppkőbarlang az egyetlen hely, ahol egyszerre láthatja a barlangi képződmények legragyogóbb briliánsát és találkozhat a sárkányfiókákkal. Csakúgy, mint a felszíni világ, a Postojnai cseppkőbarlang is magasba törő hegyekkel, zúgó folyókkal és hatalmas földalatti termekkel büszkélkedik. Igazi kihívás a felfedezőknek és egyben a szpeleobiológia bölcsője.

 

Lélegzetelállítóan csodálatos

A Briliáns – ez a csodálatosan csillogó, 5-méter magas fehér sztalagmit – a Postojnai cseppkőbarlang és a szlovén Karsztvidék szimbóluma. Egy gazdagon díszített oszlop áll mellette.

A függőcseppkövön lassan lecsepegő víz vékony mészkőréteget rak le, amivel fényes fehér színt kölcsönöz a Briliánsnak.

 

Egyedülálló kaland kisvasúttal

Szálljon fel a földalatti kisvonatra és élvezze a 3,7 kilométeres utazást a világ egyetlen kétvágányú barlangi kisvasútján. A Postojnai cseppkőbarlang Báltermének mennyezetén függő, muránói üvegből készült csodálatos csillárok mesébe illő hangulatot teremtenek.

A világ első földalatti vasútját a Postojnai cseppkőbarlangban nyitották meg 1872-ben.

 

Kaland minden látogatónak

A Postojnai cseppkőbarlang minden nap, még ünnepnapokon is nyitva tart. A barlangi túra, ami egy utazásból áll a barlangi kisvasúttal és egy könnyű sétából, másfél órát vesz igénybe. A Postojnai cseppkőbarlangban minden túrát idegenvezető vezet. A barlangban egész évben állandó a hőmérséklet (10 °C), ezért ajánlott a meleg ruházat és sportcipő viselése.

 Hazautazás, útközben rövid pihenő, a finomságokat is tartogató Trojanéban, ahol megkóstolhatjuk a csokoládés és ízes fánkokat. (Trojane egy település Lukovica községben, Közép-Szlovéniában. A Száva-hegység északi részén, egy dombon fekszik, közel két szlovén régió, Carniola és Stájerország határához.) Érkezés a késő esti órákban.

 Időben indultunk utolsó reggelen. A cseppkőbarlang egy hihetetlen képződmény, csak ámultam és közben csak úgy fázott az orrom. :) A képek messze nem adják vissza azt a döbbenetet, amit ott állva érzékeltem és közben csak remélni mertem, hogy nem most esik le fölöttem egy néhány százéves cseppkő... A kisvonat ment mint az őrült, pedig egyes helyeken lassíthatott volna. Aki kicsit is szorong sötét, zárt helyeken, ilyet ne vállaljon. Néha már nekem is nyomasztó volt ennyit sötétben menni egy ilyen helyen, a vonatozás közben pedig még én is nagyon behúztam néha a nyakamat, pedig hát azért az én magasságom... :) A fánkozást egy fölösleges programnak érzékeltem, mint az őrültek, úgy vették tucatszám sokan a fánkot, hát nem tudom... abban az időben én valahol inkább sétáltam volna, vagy nem tudom... 

Az utolsó nap képeit itt találjátok: #Postojna

Ez egy jó út volt, egyébként Ibusz szervezésben. Az emberek furák lettek, de miért is lepődöm meg, mindenhol vagy bárhol megtapasztalható ez. Az idegenvezető egy érdekes figura volt, nem győztem meglepődni, hogy is bírta végig, még a villamosmegállóban is ezen tanakodtam a nap végén, de valahogy mégis nagyon bírtam. :)

Örülök, hogy ezt bevállaltam, ma mindenkinek ezen ájuldoztam, és ajánlgattam, hogy menjenek és nézzék meg. Nektek is ezt mondom most. :)

Muszáj megbecsülni a jó dolgokat az életben. A szívünkbe kell zárnunk őket. A mai nap jó volt, elraktározom a szívemben, majd megyek aludni.

Richard Osman