berno

"Minden döntés, amit hozol az úton, elmozdít onnan, ahol vagy." (James Norbury)

 ... lesz még folytatása ennek a sorozatnak... #miniszterium2026 #nemluxy Igen, "képileg" kilóg a blogból, de mivel jelenleg (még) befolyásolja a hangulatomat, az életminőségemet, a napi 9 órámat, nem maradhat ki.

Rájöttem, hogy nekem tulajdonképpen magával a változással van gondom... ma vagyok 45 éves, 9 hónapos, épp ideje volt ezt megfogalmazni... Feri vasárnapi beszéde is erről szólt, még újra meghallgatom és linkelem. ... persze reggel még ilyen megengedőbb hangulatom volt  délutánra fuldokoltam a tehetetlen méltatlanságtól. De lássuk... Fél 9.  11.15. - a sírás határán 11.50 - korai (utolsó) ebéd 12.41 12.45 A lift, ami nem hogy nem beszél angolul, magyarul se... kb. annyi idő alatt zárja be az ajtaját, mint amennyi alatt a másik felért a 4-re és vissza... (persze ma még legalább működik) Ez persze fontos volt... szimbólumra csomózni az új (!) zsinórt... A dedikált irodám... amúgy teakonyha kellene legyen, de a lefolyó miatt (a túloldalra és lentebb szintekre is szivárog)... de ide rendeztek be (nincs ablak, hogy egyértelmű legyen). Eléggé egyértelműen... A mellette lévő, ami amúgy a 345, mert az előző igazából a 345/a... ki volt x-elve és még asztalom sincs... Itt még visszatoltam...

 

 Mennyit szivatott november 25. óta, és még ma reggel is jó soká indult, hiába indultam el tök korán, hogy jó időben beérjek... és még alig bírtam föl/lemászni... 😅😆🙃

 

 ... el tudom ott képzelni magam:

 Az életerőt már a puszta emberi kapcsolat is feltámasztja, különösen ha szeretet táplálja. Azok az emberek, akik a legfontosabbak nekünk, elixírként hatnak ránk, örökké megújuló energiával töltenek fel. Daniel Goleman

 

Tavaly novemberben, vagyis december elején az új padtársak az első közös napon együtt kávéztak... így ma ebéd után, az utolsó közös napon is együtt kávéztak... ... és még búcsúajándék is volt...

 ... búcsú a hatodik irodától, ha jól számolom (a 8,5 év alatt) 

 ... mert a kenyérporitót nem érdekli, hogy vannak-e kuponnapok vagy sem...

 

 Nem voltak jól már vasárnap sem, írtam is... de erre kelni hajnalban, miután széthúztam a függönyt... Kaptak friss vizet, de gyanús... ennyire még nem volt meleg... Nagyon gyanús nekem, hogy nem tetszett nekik a permet, amiről írták, hogy kell a juharnak meg még valaminek... hogy éjszakai permetezés lesz és csukjuk be az ablakot június 6-19-ig... :(

Reggel a trolin velem szemben egy debella nő nagyon telefonált, en közben Duolingoztam, de végül már muszáj volt odakapjam a fejemet, mett már gyereket és nőt is utánozott... pont mielőtt leszálltam volna, épp azt mondta: ... hallod ilyen gyereke csak a szőke irodistáknak lehet... A szőke nő státusznak tehát vannak szintjei... vajon az irodista lét ront vagy javít az átlagszinten...?

 Ez így akkor rendben is lenne... 🙃

Amikor ezek szembe jönnek, egyszerűen jó nézni és legszívesebben kidönteném a fonalaimat és turkálnék közöttük, aztán horgolnék zsibbadásig... 

 Akartam is meg nem is, végül vettem jegyet, de már magam sem tudom, hogy miért... viszont jó dalokra számítottam jó hangokkal (leszámítva a Tassonyi-gyereket). Csak remélni mertem, hogy nem ugrálnak majd mindenhol páviánok... 🙈🫣 Igazából nem tetszik ez a műfaj, mert a jó színház önmagában is varázsol, nincs szükség hókuszpókuszra... a Tassonyi-gyereket 3 perc alatt szerettem volna kifütyülni és hazaküldeni, főleg, hogy ismételt, óbégatott és túl sok a nyál vagy a fog a szájában... Szerencsére úgy ültem, hogy úgyse láttam a színpadot, esetleg kicsit, ha akartam, de többnyire nem igazán akartam.... 🙃 Baromi nagy sikere volt egyébként a cirkuszi számoknak... annak, aki szereti... aki meg nem, maradt volna otthon, ugye ... 😉 Peti nem énekelhette egyedül Quasimodó dalát, hát nem is lett jó, de szép se... A zenekari árokban néhány zenész felállt, hogy nézelődjon, mivel a cirkuszi számoknál nem ők játszottak legtöbbször. A helyes fúvós és vonós srác még mindig a zenekar tagja... amúg...

 Toprongyos Operettszínház...

 Jobb óvatosan kiugrani a troli ajtón...

 

 ... annyira jó hangulata van. 💝🤗

 Drága Stjepan... remélem, hogy azért van egy bulika... vagy csendben ünnepled a 40-et?!  Isten éltessen, boldog szülinapot! 🎈🎉🎂🍾 Isten éltessen sokáig,  EGÉSZSÉGBEN, szeretetben! Nagyon várom, hogy jól legyél, visszatérj... senki nem bolondozik manapság reals-ekben... 🙃 ... rég volt koncert, meg nincs újdonság... persze annyi csodát adtál eddig, hogy elképesztő és sokat is hallgatnak... a legjobb  nyugtató a muzsikád.. 🙏 Az egyik legkedvesebb tőled, semmi szülinapi, de ezt nagyon szeretem, ezért most ezt hallgattam meg többször is: https://youtu.be/vxVxM-1NhTY?is=zFr-j4x3ZK6_6tt- Az Úristen vigyázzon rád és legyen irgalmas hozzád! 💝🙏

 ... a hangulatáért...

 

Ma különösen jól esik Rajkai Zoltán szinkronja, de ezt a filmet bármikor újra tudom nézni. 

 

 Lehet, hogy nekem is ilyen pofásan kellene elrendeznem a feldolgozásra  váró horgolt négyzeteket. A KIK elpakolta a dobozokat, de majd körül nézek egy másikban.

 #14. Egy könyv, amiből készült sorozat is   4. ... egyre jobban elveszek ebben a családban... 💝📚 szeretem ezt az összetartártást ebben a családban, ahogy ott vannak egymásnak, ahogy a testvérek együtt vannak, és ahogy bővül a kör csemetékkel és szerelmekkel. Ez a rész is csodás volt, jó sok nehézséggel, rossz mintákkal a múltból.

... valamit muszáj volt kezdenem Füles napjával, hogy a vasárnap délután ne legyen teljesen kuka. Ebéd közben meghirdettem a színházjegyet, el is ment... tehát ma tényleg nincs ott keresnivalóm. Kivasaltam (igaz, hogy bekapcsolás nélkül vártam, hogy melegítsen...), felhajtottam az új nadrágot, és ha már varrtam (közben hallgattam Rajkai Zolit), a tegnap kapott kosár is kapott egy új ruhát (meg a fürdőbe is készült egy szett). Nagyon szeretem a Pepco vesszőkosarait, de mostanában annyira ronda béléssel adják őket, hogy amint hazaértem, azt ki is dobtam megint, ahogy korábban is már. Meztelen kosár viszont milyen már... ... a gyapjú fonalaknak járt egy rendes kosár... Hanna szatyra készül majd belőlük és majd sapka is. Közben az eső is megeredt meg el is állt, mostantól pedig újra Eden-ékkel foglalkozom.