Este a vacsi után még 2 adventi naptár is gazdára lelt: Nem akartam kihagyni ezt a lehetőséget, ha már az advent kezdetét pont együtt töltjük. Így amikor eszembe jutott, megkérdeztem J-t, hogy szerinte még örülnének-e neki... miazhogy, jött a válasz, mert minden évben megemlegették, hogy nekik milyen volt anno, pedig azóta is volt nekik vagy csokis vagy lego-s, stb. Amikor kicsik voltak a mucik, a játszós nappali ajtajára (innen-onnan, mert pont ketten voltak) készítettem nekik olyat, hogy varrtam fenyőfát és azon lógtak a kicsi zsákok, mintha csomagok vagy díszek lettek volna, most nem találom egy az egyben, hogy mutassam, de van egy fél poszt róla: https://bernoblogja.blogspot.com/2015/11/advent-kozeleg.html Úgy szerettem azt az álmos csodálkozást, ahogy még az egyik lábon felcsúszott pizsigatyával és párnapofival töprengtek ott, hogy vajon melyik jön... és arra is, hogy a kisebbik milyen durcis arcot tudott néha vágni, mert ő minden napra csokit vágyott volna. 🫶🙃❤️ Persze akk...