berno

A vonatozós kis liezonom további következményei (2. hét): - kihagyott varrásóra - lemondott gyógytornász - elbukott színházjegy (nagy szerencse, hogy nem Peti lett volna úgysem) - kihagyott találkozás a kis unokatesókkal - kihagyott névnapi ebéd - kihagyott hétvége a szülőkkel - lemondott részvétel egy könyvbemutatón - közel két hét táppénz De ami az összes közül a legnagyobb kihagyás: volt főnököm 80. születésnapja és annak konferenciája...

Igaz, hogy 2x annyi idő, mint a metró, de ideiglenesen újabb közvetlen járat a munkába. 😉🙃

Már meséltem nektek, hogy nagyon vonz a kalligráfia, de csak toligálom magam előtt, közben meg gyűjtöm az ötleteket, mintákat, követek egyes oldalakat. Az egyik meghirdetett egy online közös színezést. Mik vannak...! :) És mivel most úgyis itthon vagyok, a lelkem megroggyanva, leültem fél 7-kor a gép elé a kis filceimmel. :) Annak idején, amikor gyerekkoromban beteg voltam - nem keveset - mindig kaptam egy színezőt, amit az Áfész-boltban tudtunk venni és szemben volt az orvosi rendelővel. Nagyon bunkó háziorvosunk volt, nagyon féltem tőle, főleg, hogy általában injekciós kúrát kaptam, ami még fájt is... Teljesen rommá lettem, mire kijöttünk onnan és aztán átmentünk anyukámmal, vettünk színezőt meg filc utánpótlást és narancslevet, hogy könnyebben lemenjen a gyógyszer. Terápia volt a színezés nekem világ életemben, csak vissza kellett hozzá találni, meg sok minden máshoz is... A színezhető sablon pdf-ben van, de aki szeretné, megosztom vele szívesen. A filceim között kell eg

Az új sorozatom a 200 első randi kipihenéseként, de elég sokat bőgök közben. ;) Ezt is először könyvben olvastam, csak várni kellett a sorozattal: http://bernoblogja.blogspot.com/2021/04/edes-magnoliak.html Nagyon tetszik a kisvárosi mentalitás, az erős barátságok, a hit, a közösség... és a mai (egyik) részből egy kedvenc jelenetem... milyen cuki már, együtt gitároznak (a srácnak el van törve a jobb karja):

Tegnap a végére értem maratonban a 200 első randinak (SPeti miatt néztem)... Hát mit mondjak, most azért van kicsi űr, pedig nem tetszett annyira, voltak benne jó dolgok, meg volt amin elgondolkoztam, utána néztem színészeknek, stb. Íme a főcímdal:

Édes Josh, ebbe már húsz éve is beleszakadtam, de most is... érik, mint a jó bor... Jó lesz együtt öregedni, már látom, vagyis hallom. :) Alig várom, hogy jó sorsunk újra összehozzunk bennünk egy térbe.

 

Még mindig dögrováson vagyok, de tegnap már muszáj volt kicsit megjáratni magam és úgy csináltam, hogy útba ejtsek egy virágost. Szép (és kiszáradt) árvácskákat (és két szekfűt) hoztam haza, így a rózsaszín szekfűm sincs már egyedül és boldogabb is lett ma reggelre. Legalább ők jól vannak és jó rájuk nézni.

Jó volt ennek átadni magam, rájöttem, hogy egész máshogy (joban) olvasok Grecsót, mióta élőben is hallottam.

Azért amikor ebbe belefutok, beleremegek az élményekbe... abba is, hogy én ezt élőben átélhettem, és hogy Ronan "utánam" jött Pestre :), ha én meg elmentem 'miatta' Londonba és kétszer is volt hozzá szerencsém...  Aztán ilyenkor muszáj visszaolvasni az élményeket, hogy minél jobban újraélhessem és újra hálát adhassak... Once, 2014. decemberi élmény:  http://bernoblogja.blogspot.com/2014/12/once.html A koncert pedig 2016 októberi, lassan ideje újra összefussunk:  http://bernoblogja.blogspot.com/2016/10/fenyesseges-dicsoseges.html Magamon is vigyorgok, hogy mennyire tudok rajongani, ha elkap az érzés és valaki megdolgozik érte, illetve érdemes rá...

Ősz…, az év utolsó, legszebb mosolya. William Cullen Bryant

#hála 🎭♥️🙏 A "kárpótlás" a tegnapért és az "ígéret" két hét múlva... 🙃😉 Én ebbe még így is belerogytam, mégis kell menni adventben is egy ilyenre... #ezvan

Sok-sok ismerős... 🙏 "Ki vagy nekem, én édes Istenem? 1. Akácillat, melytől perc alatt berúgok.  2. Felhőből leömlő tejcsík, mintha égi tehenet fejnének.  3. Szó, mely végigéget, újjáteremt, akár télen forró tea. 4. Ujjbegyemen vércsepp képlékeny gömbje. 5. Bumerángokként surrogó gondolataim kavargása. 6. Lélegzetvételemben lüktető szüntelen élet. 7. Jelenlét élessége, kiszorított helyem a térben. 8. Lábnyomba települt vízben fickándozó ebihal. 9. Fejem felett csillagpitykékkel kivarrott gúnya. 10. Szél gyengéd keze, ahogy lombba beletúr. 11. Ínyemen a borzongás, ahogy saját almánkba harapok. 12. Tökéletesre formatervezett gyerekkéz párnái, redői. 13. Nagyanyám lakásának öregillata, érzem, bár se nagyanyám, se lakás. 14. Esőcsatornából hordóba csobogó víz brummogása. 15. Tengervíz, mely kimarja nyelvemet, szememet, orrnyálkahártyámat. 16. Pára, mely könnyű szövésű kendőt terít arcomra. 17. Forróság mellkasomban, ahogy belépsz szívem kapuján. 18. Tömjén füstcsíkjának hastáncos kan

Technikák egy témára:

Ha van igazság a péntek 13-i szívásban, akkor azt tudom igazolni... Jelenleg Egerben kellene ülnöm és várni, hogy ezt az est során hallhassam...  https://www.facebook.com/gyongyosijatekszin/videos/343366031431995/?mibextid=rS40aB7S9Ucbxw6v ... de mire elhatároztam magam, beteg lettem... nyáron meg pont Angliában voltam, tehát tényleg vannak darabok, amiket nem kell látni (? vagy váratnak magukra) Aztán a holnapi maraton is nélkülem startol... és minden létező füves teát magamba öntök napok óta, hogy a hétfői varrást ne bukjam el... egyelőre nem mernék nagyban fogadni egy hétfői szabadlábra... csak butítom magam a 200 első randival, a nagyon muszáj munkákat valahogy kikínlódom több részletben, de amúgy minden áll halomban... közben nagyon is tisztában vagyok vele, hogy hogy betegedtem meg már megint... És az is biztos, hogy tavaszig maszkot hordok, amint valaki egyet köhhint körülöttem... mert elmehet mindenki a fenébe, aki szaporán tünetel a bkv-n, a színházban és a vonaton

Szülinapinak indult, aztán évfordulós lett. 🐻🎃

Keresd a különbséget... ;)  https://bernoblogja.blogspot.com/2023/10/szia-kedd.html

Azért erre nem annyira vagyok büszke, viszont annál életszerűbb...

4 km-es gyaloglásra felkészülni👣🚶‍♀️🦵✌️🙈😅

Ami biztos, hogy találtam egy szuper dolgot, amitől a hétfők szerethetőbbekké váltak. 🙃 (A bal felső sarokban a képen az a szép levarrás nagy büszkeségem.)  Mivel én a múlt héten már a végére értem a programnak, új ajánlatot kaptam. Egy cekker és egy tornazsák közül tudtam választani. Utóbbit választottam,  mert azt trükkösebb megvarrni, tehát többet lehet közben tanulni. Nagyon tetszik Réka türelme, hogy segít és ösztönöz, és bármennyiszer újra megmutatja. (Ami külön nagyon tetszik első perctől kezdve, hogy nincs üresjárat, az utolsó 20 percet is kihasználja, rajzol még egy szabásmintat és ötletek.) Nagyon jó légkör volt ebben a 4 hétben, ebben bízom a folytatás során is. 🙏 A fehér anyag maradék volt az előző 2 dologból, a szívecskésbe pedig jó pár hónapja beleszerettem már (muszáj volt venni belőle egy kicsit), és otthon várta, hogy történjen végre valami, ma végre szép dolog készülhetett belőle. 🙏 (Még kell hozzá zsinórt venni, de amúgy kész.)

Két hete már, hogy nem kellett szériafagyasztót használni egy-egy napra, tehát minden angoloztam legalább egy picit. 💪✌️👏🦉

Egyik oldalát meg elfelejtettem lefotózni a teraszunknak, de azért ezek a képek is árulkodnak kicsit... 😊🍂

Annyira szeretem, amikor a reggeli kávét még a teraszon lehet meginni... 🙏

Reggel jutott eszembe az állomáson (amikor megláttam Schnell Ádámot vagy a hasonmását), hogy ezt tegnap elfelejtettem kitenni, pedig nagyon megérintett. 🏴Október 6. - Dicsőség a Hősöknek!  Gróf Batthyány Lajos búcsúlevele Felolvassa: Schnell Ádám színművész https://www.facebook.com/nemzetiszinhaz/videos/361236556247405/?mibextid=rS40aB7S9Ucbxw6v

Úgy jött ki a lépés, hogy ez bögötei hétvége, pedig ma van 5 éve, hogy végre a kispöttyösben aludtam... Tegnap végre kitakarítottam, de az évfordulós éjszakát holnapra halasztottuk... 🙃 https://bernoblogja.blogspot.com/2018/10/uj-idoszak-kezdodott.html

Egy irodaházban lévő csomagautomatában adtam ma fel Vinted-es csomagokat, két jó dolgot is láttam:

Sajnos a Madách Színháznak nem jutott eszébe,  hogy októberben műsorra tűzze a nagyszerű Tizenötödik c. Előadást...  Megemlékezésül linkelem legalább Kazinczy dalát...  https://youtu.be/xevG_AUoudI?si=alMbsfRpMebftKpv

Jesszus, még egy kis stressz a nap végére... 23.58:

Ahova nem lenne szabad jegyet eladni ennyi kilátással... a sírás kerülgetett, amikor tényleg rájöttem, hogy a nagy semmit fogom látni, hallani talán oké, Petit meg majd elképzelem, mellettem pedig köhög a fiú és még magáz is... 😭 és nem a kedves hegedűs van, de mindegy is, mert nem látom. :( Itt tartok 7-kor... Szóval tény, ma csupán Petizni jöttem... akár hányadrészét is láthatom csupán... ez van, ennyit tudok megfizetni... 7.04... Negyed 8 körül leállt az előadás technikai hiba miatt. Kivonultunk, majd 20 perc múlva beültünk.  Kicsit megrángattam a székeket és jobb lett a kilátás... ...de mégsem kezdődött, illetve folytatódott az előadás ... bejött Kissbé igazgató 7.40-kor, hogy még mindig gond van, menjünk igyunk valamit a büfében, a vendégei vagyunk... 8-ig meglesz a döntés, hogy folytatjuk vagy pótlunk... kezdtem szétesni, hogy már megint A Vikomt nélkül kell maradjak... mi lesz így decemberig... Elfogadtuk a direktor úr meghívását és vártunk t

Nos, ha már morogtam, hogy nem írtak az új beállókról, most hoztam 2 képet, most pótolták (és jó képekkel, pedig mostanában nem annyira vagyok elégedett a fotóssal). Budapesti Operettszínház Kedvencek    ·  7 p.    ·  Új beállók a Veszedelmes viszonyok előadásunkban. Szeretettel gratulálunk Nádasi Veronikának, aki Merteuil márkiné, és Kelemen Fanninak, aki Cecile de Volanges szerepében mutatkozott be tegnap este a Kálmán Imre Teátrumban. Az elsőn a két új beálló: ... és az utolsó jelenet szinte utolsó pillanata: ... épp előtte végzik ki a föntiek együttesen a Vikomtot, végül a Márkiné kezei között hal meg, aki ott árulja el legjobban, hogy hányadán is álltak egymással... nagyon nagy jelenet, nagyon jó dal, nagyon drámai... csak ültem és néztem Verocska arcán, ahogy a gyász lehúzza. Oltári nagy pillanat volt! Balról jobbra: Cecile, Tourvelné (Flóra), Volanges-né (Niki) és a a kis lovag (Cseh Dávid)-

Itt nem látszik jól, de az üstben tényleg forr valami... 🙃🎃🤭

Ajajj, rettenetesen fura érzésekkel ültem ma be a színházba, még 3/4 6-kor is megnéztem, nem kelt-e el a jegy... sokszor írtam már arról, hogy hogy vagyok ezzel az előadással és egy bizonyos vikomttal... teljesen dilis vagyok, szerintem ezzel az előadással kapcsolatban a legjobban, és még a darab és a mű is izgat. A zenéje meg...! Egyre jobban...Szóval az van, hogy nagyon ritkán van 2 előadás és mindegyik színésznek jut 1-1. Teljesen őrület és már nem egyszer jártam úgy, hogy szereposztásra vettem a jegyet és végül nem azt kaptam, amit... most mindkettőre vettem... és a szülinapi színházpénzemből decemberre is. 🙈 Teljesen hülyeség, de Petit addig és annyit fogom nézni, amennyire csak meg tudom ezt oldani. A gond most lesz, mert Pellerkét még jobban nem fogom kedvelni... Nagyon rég megfogadtam, hogy ezt mással nem nézem meg, csak Petivel. Ehhez tartom, tartottam is magam (mégis hülye - afféle hűtlenérzés volt beülni (pedig sok keverést szívtam már meg Valaki miatt, tehát nem nekem kéne

 Szerettem ezt a sorozatot, sokat meg is osztottam belőle. Sejthető volt, hogy egyszer csak véget ér, de sajnálom. Meg is osztom ezt az utolsót: Grecsó Krisztián 44 p.    ·  BÚCSÚ A LÁNYOS APÁTÓL Isten áldja az édesanyákat! Véget ér a Lányos apa rovat, és én köszönöm nekik, hogy vannak. A rovat aktív, aggódó, hűséges, figyelmes olvasói leginkább ők voltak (persze sok apa is ide kacsintott). Temérdek jó szót, módszertani ötletet, gyógytornász telefonszámot, aggódást, tanácsot, levelet kaptam – még soha írói pályámon ennyit. Gyakran úgy éreztem, olyanok vagyunk mi, magunkat narráló, „helikopternek” csúfolt szülők, mint egy nagy falusi közösség. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy akkor mégis létezik egy jobb világ; csak az utcán, a játszótéren nem mindig érzékelni. Ahogy persze otthon sem mindig idilli a hangulat. És hogy mit rontottam el, leginkább akkor veszem észre, amikor legközelebb ugyanazt a konfliktust sikerül egy jól irányzott, frappáns mondattal feloldanom. És mégis. Lehet nálunk

 Víg-bérletem első előadása. Kicsit ugyan benéztem, mert a múlt évadban annyira olvastam a bérletes leírást, hogy azt olvastam ki, hogy szabadbérlet (amit jól elhasználok majd kisAtira), aztán egyszer csak jött egy levél, hogy 3-án Üvegcipő... Hát, épp hogy belefért a hétbe... és elkezdtem ismerkedni az előadással és kicsit (nagyon) rettegni a Mohácsi-rendezéstől, mert emlékszem, amikor a Sárga liliom sosem akart véget érni a Nemzetiben, a Belvárosiban pedig valamibe konkrétan belealudtam... Szóval így készítettem a lelkem, főleg hogy láttam, hogy 22,20 a várható vég.. jajj... Aztán újra emlékeztettek, majd jött meg egy e-mail, hogy hogy kell követni a bérletes információkat. Kezdtem megnyugodni, hogy talán nem  csak én értetlenkedtem... 🙃🙈🤭 mert hogy az első levél után írtam a színháznak, hogy mi is a teendőm... 😅🎭🤭 Az előadásról:  https://www.vigszinhaz.hu/Az_uvegcipo_hazater_a_Vigszinhazba Az első felvonás viszonylag gyorsan lement. Közben r

Munka és színház közötti ötye. Ez még mindig inkább néz ki tortának, mint az újak.

Tudnék vitatkozni...

  Részletek:  https://foxpost.hu/blog/maganszemely/jatekgyujtes-a-bohocdoktorokkal-es-veled?utm_source=facebook&utm_medium=post&utm_campaign=post_231002&fbclid=IwAR2eaBZ9D9A0e-L1NY2NrweNJda_h2AuYjFWNSgYngWEzpLpVA1cUvFAvDU