berno

 Mindjárt vége az évadnak és akkor majd elmerülhetek ilyenben (is):

 ... hát, újra eljött az óra... Mindig úgy gondolom, hogy már többször nem lehet, nem szabad... aztán mégis van egy következő jegyem... de mindet úgy nézem, mintha az utolsó lenne... Vele... Napok óta ezzel a mai várható jóval vigasztaltam magam, amikor már alig láttam a fáradtságtól vagy a sok hülyeségtől, közben meg mindig picit el-elfelejtgettem, mert olyan hihetetlen, hogy újra láthatom, közben meg még a Miért?  búgása van a fülemben, hm... ;) A Jekyllt amúgy nagyon ritkán hallgatom,csak ha nagyon-nagyon lent vagyok, erre nagyon ügyelek. Vigyázok rá.🙏❤️ Idegesen nézegettem a szereposztást már jó pár napja és ma is, szerencsére a leglényeg rendben volt. Hamarosan kiderült, hogy több mint rendben...🙏👏❤️🎭 Mindig azt hiszem, hogy Peti már megmutatta,hogy mire képes, aztán Mindig, újra és újra szétesem ott a bársonyszékbe süppedve, ahogy hallgatom, nézem, hogy mit művel. Ömlik a könnyem,  borzongok és soha nem szeretnék onnan kijönni.  Az első dalnál tudtam,

Jövőre ő is műsorra kerül nálam.

Egyszer. Mindig csak egyszer. Mindig először, mindig utoljára. Nem a törvényt keresni. Szabadnak lenni. Nem alkalmazkodni. Elhatározni. Nem a megszokás. A váratlan. A kaland. A veszély. A kockázat. A bátorság... a küszöbön állni. Folytonos átlépésben lenni. Élve meghalni, vagy meghalva élni. Aki ezt elérte, szabad. És ha szabad, belátja, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet. Hamvas Béla

Ez ma necces volt... 😅👣 Hazafelé már láttam, hogy kevés lesz a lépés, ezért leszálltam egy vilimegállóval előbb és kihagytam a metrót és közben a gyógytornászra gondoltam, magamnak meg beírtam egy virtuális pirospontot. ✅️😅 Megindultam toronyiránt, Kőbánya 'jelképe' jó erre a célra. A tempó is jó volt, mert a M+ után kihagytam a mosdót... 🙈 Közben nyugis helyen jó erkélyes építkezést is láttam. 🤭 

Nehezen szánom már rá magam az M+okra, mert ritkán 100 %os a felhozatal, sok a duma és nem mindig tetszik minden dal. A maira SzomorGyurci miatt adtam be a derekam. Gyurci ma is átlagon felüli volt, minden szép volt tőle, kétszer megríkatott, és szerintem ő legalább kettővel kevesebb dalt kapott. Színpadilag szerintem ő egy más felfogású, visszafogott, szelíd ember, lehet,  hogy amúgy is. A fináléban szerintem kifejezetten 'szenvedett' szegény.  Örülök, hogy ott volt. Dini a mostanában látott saját magához képest jó volt, Jani a hajunkat leénekelte, tőle nekem a Drakula volt ma nagyon jó. Ricsit ma nagyképűnek és üvöltősnek éreztem. Nem annyira szívből,mint inkább hangerőből jöttek a dalok, kivéve a Kismadár. Finnyás vagyok, tudom. De a jegy áráért, sok hasonló után egy vasárnap délután nem érem be félmegoldásokkal és technikai mismásokkal.

Itthon nem nehéz teljesíteni a 10ezer lépéses kihívást... 🙃 pedig délben szálltam le a vonatról. 😅🙈

Ő az egyik kedvencem... 😍 A hátsó néhányat leszámítva ez egy tőről fakad:

Ehhez itt még hozzájött 10 perc, tehát megint elvett a Máv 34 percet a hétvégémből... de legalább most volt peron... de azért leszámoltam a vagonokat... 🙃🤭 A műszaki hiba kamu, újabban mindig ezt írják. És még lejegeltek a klímával is.❄️

... persze ez a mennyiség csak töredék, de ők a mai kedvenceim: 😍 Avagy amikor a rózsától nem látni az udvart... 😁🙃

Vártam, hogy Endre újra meghívja. Nem gondoltam, hogy pont ebbe a sorozatba fog belekerülni. Nem volt rossz, de valahogy valami mégis hiányzott belőle.  Nem hiszek a lesz@m tablettában, amikor valami erről még ennyit beszél, az gyanús, hogy még mindig nincs vele jól. Nők terén biztonsági pályás volt ;)  A bizonyos Editre jól emlékszem... jól emlékszem, amikor volt két mondatnyi szóváltásunk a tv stúdió folyosóján. ;) Toldy Marika néni nem 70 volt azon a bizonyos gálán, hanem 80, hiszen most már 85 éves. Az ötödik nő lényét kicsit elkente, valakit inkább választani kellett volna...  A legtöbb ponton értem, amivel küszködik, mert ismerősek ezek a futamok.

Bevált a társítás, milyen szépek és vidámak  így együtt. 🫶

Adni, odaadni, továbbadni #Feri atya0604

Egyetlen fájdalmat, szorongást, kétséget sem szabad hosszú ideig dédelgetned a lelkedben. Mert az élet értelme a derű. Táplálni csak azt szabad, ami virágzásnak indult. Ami hervad, azt el kell engedni. Müller Péter

Könyvheti meglepetés tőlem nekem egy hihetetlenül ótvar napon a gyógytornászhoz tartva ... ma kicsit későbbre volt időpontom, pont jól jött ki, hogy kicsit levezettem a bent gyűjtött feszültséget. Egyébként elviselhetlen a tolongás és alig lehet odaférni bárhova is. Elképzelni nem tudom, hol akarnak holnap annyi emberrel felolvasni. És azért nem szakadnak bele a kedvezményekbe...

BÖGÖTE - "útifilm" Enyhén fura a készítő, de nagyon szép képekben mutatja be a falut ♥️  teljesen felismerhető módon.  #Bögöte

Nagyon szeretem...pedig 20 percig kéne keringőzni, hogy elégessem. 🙃🙈

Érdekes beszélgetés, de azért Jakupcsek elég keserű lett vagy nem is tudom... 

Több mint egy hónapja találtam ezt az írást, azóta is halogattam, hogy elkezdjem. Ma elkezdtem. Afféle Monspart-féle ösztönzésből vagy hívjuk lázadásnak. ;) Ha figyeltetek, három új kihívásom van a következő egy hónapra. Mindegyik fontos rangsor nélkül. https://www.karizmatikus.hu/imak/imaink/9602-31-nap-ima-a-leendo-ferjedert-kihivas.html Olyan sokszor imádkozunk szüleinkért, testvéreinkért, barátainkért, az országunkért, egy gyógyulásért, vagy éppen hálából. De mi a helyzet jövendő férjünkkel? Attól még, hogy még nem ismerjük (?) nem is imádkozhatunk érte?

Al Ghaoui Hesna – interaktív előadás a bátorságról Az esemény beszélgetéssel kezdődik, amit online is közvetítünk 18 órától az Európa Pont Facebook oldalán, az est második felében pedig különleges interaktív előadással és workshoppal is készülünk azok számára, akik a helyszínen, élőben vesznek részt a programon! Hogyan hat ránk – egyénileg, és közösségi szinten – egy válsághelyzet? Hogyan lehet ezt a folyamatot felismerni, és a nehézségből erőt kovácsolni? Hogyan lehet felvenni a harcot az élet kiszámíthatatlan fordulataival, kikerülve az áldozatszerepből, új szemüvegen át nézni a kudarcokra, traumákra, és akár tanulni, fejlődni is azokból? Hogyan tudunk egyénileg és közösségi szinten rugalmasan alkalmazkodni az új helyzetekhez? Min múlik, hogy a változástól való félelem gúzsba köt minket, vagy üzemanyagként előre tolva segít, hogy átlépjük a határainkat és merjünk cselekedni, előre lépni? Al Ghaoui Hesna Prima Primissima díjas újságíró, televíziós riporter, egykori háborús

Azért így csak más érzés felmenni a lépcsőn... :)

Ezt még ideteszem és ma már többet nem. Ez pár hónapja került csak ki, pedig már 2019-ben is illett volna. Ott voltam a díszpolgár avatásos ünnepségen, óriási élmény volt. Hálás vagyok érte a mai napig. Ez a pár perces anyag akkorra készült.

Egész nap a fülemben, lelkemben volt, muszáj volt igazából is hallani a hangját (is).

 Az egyik kedvenc illatom. Nagyon kiszagolom bárhol és mindehol ... és közben ahogy megérzem, újra ott vagyok gyerekkoromban, ahogy három hatalmas hársfa mellett megyünk a bögötei templomba és temetőbe...

 Pár hete kaptam egy meghívót, elfogadtam a meghívást és kivettem egy nap szabadságot mindkét munkahelyemen. És jól tettem. A reggelem békében indult, itthon reggeliztem és ittam egy kávét a mára választott bögréből. Jól választottam. Csodálatos napom volt, érzékeny, sírós, szeretgetős, hálás, szabad és eltökéltbe hajló. Pár napja megosztottam egy régebbi kis beszélgetést Sacival, már az is nagyon hangolt. Célok kellenek és muszáj lépni, tenni... Szabad(abb) életre és értelmes munkára vágyom. Másra is, de ez a kettő abszolút prioritást élvez most. Ha ezek rendben lesznek, jöhet a többi is. Sokszor elmeséltem, de érdemes újra és újra, magamnak is, hogy amikor 2017. november 27-én az első munkanapom elkezdődött az EMMI-ben, az úgy történt, hogy a portán negyed 8-kor valaki kinyújtotta a kezét felém: Szia, Monspart Saci vagyok... előbb jutott el az agyamig a hangja, mielőtt rájöttem, hogy itt áll előttem az a nő, akiről annak idején az Ifjúsági Magazinban olvastam először és j

Mikor máskor is kerülhetett volna ez elém mint ma, amikor épp az előbb láttam hogy Miklós Tibi ma tíz éve már, hogy nincs köztünk... Közben nem jövök rá, hogy Petitől ezt melyik gálán hallottam élőben és sajnos most a blog sem segít, jobban kell adminisztráljak, de lényegtelen is, hálás vagyok, hogy megosztotta és így nyilvános. Manapság alig éneklik ezt a dalt élőben, pedig...! Szeretném, ha egyszer - hamarosan - Jézus lehetne... (nem bírom ki nem leírni, hogy ennyire jól vasalt ruházatú Jézust még nem igazán láttam...) Szeretnék azért egyszer ebbe a kertbe elmenni. '14 húsvétjára osztottam meg:  https://bernoblogja.blogspot.com/2014/04/napi-dal_19.html

Ha tetszett az Örök hűség című film tegnap este  vagy holnap este (kedd, M5, 21.00) az ismétlés, akkor itt tudsz szavazni a filmre: https://mozgokepfesztival.hu/oldal/kozonsegszavazas Elindult a közönségszavazás a Magyar Mozgókép Fesztiválon. A szavazás június 10. 12 óráig tart‼️

Mostanában megint nem sikerül minden nap olvasni, pedig mi az a 20 perc vagy fél óra, nem igaz? Én belevágok ebbe, és te? https://www.libri.hu/20perckonyvklub/

Pál Feri atya május 21-i vasárnapi beszéde:  https://youtu.be/i5JUzFGMJnY

Érdemes meghallgatni: #Szavakon túl

Miután megnéztem az Örök hűséget "élőben" a tévében és kb a felétől már bőgtem, a fotelban maradtam olvasgatni. Ekkor láttam megosztva Vujity Tvrtko írását, amit egy képpel együtt idemásolok az oldaláról, tegnapi bejegyzés. (Közben megy egy dokumentumfilm is a Duna tévén) Az élet valamiért és valahogy úgy hozta, hogy 2000 májusa óta folyamatosan van nagyon közeli olyan ismerősöm, aki erdélyi. Számszerűen ez már 6 család, ismerős ennél is több. Egyszer ennek lehet, hogy más folyamánya is lesz, ki tudja. A szomszédainknál tapintható a fájdalom ezzel kapcsolatban. Hallgatni is fájdalmas, min mentek keresztül a családjaik.  https://www.facebook.com/100044286976904/posts/pfbid02hYnPMhkePx2WpskKdUoQMB5jbW4EYH17eFHJv9cuLq3hVzqJ2YWHtnhhvULpAHXSl/?app=fbl Trianon-103, kicsit másképpen... Vasárnap van a magyar történelem egyik legszomorúbb évfordulója. Percre pontosan délután 16 óra 32 perckor 103 éve, hogy a Trianon kastély La galérie des Cotelles nevű, 52 méter hosszú és

A petúnia nem igazán hozza azt a növekedést, ami várható volt tőle, ezért hoztam neki tegnap egy kis barátnőt (még volt annyi hely a ládában :) ), hátha jobb kedve lesz így színeskedni.

“Mindig kell, hogy legyen egy ablak, ami a reményre nyílik.” Stacy Kent

Sajnálom, hogy most nincs kicsi gyerek körülöttem, olyan jó ezeket a gyereklélek ihlette egyoldalakat olvasni, átélni...