berno

Az eredeti terv az volt,hogy minden nap lesz magyar óra, persze nem jött össze. 😅🙈 ... de három azért már volt mindenkinek. 😍 Nagyon szeretem ezeket az alkalmakat, mert ilyenkor teljesen együttműködnek, abbana félórában elfelejtenek ksmasznak lenni. 😉 Szeretem a gondolkodásukat és érdekel a véleményük.  Alex ugye most 14, Matthew pedig 12, mindketten tavasziak. Tegnap mindkét óra érdekesen alakult, jobban megnyíltak egyik sem 30perc volt... Alexnál a névmások kapcsán kanyarodtunk el a témától. Az osztályában van egy fiú, aki saját maga szerint lány... és ebből volt némi konfliktusa A-nak az iskolában, ezt nem is írnám itt le (de érdekességként szívesen elmesélem a teljesség érdekében), de végül a véleménye miatt ő lett a kirekesztett és a megkülönböztetett, pedig jól látja a dolgot... az lmbtq-tanár (!) hátrányba tette, eltiltották az lmbrq-klubból... (mert itt ilyen is van) nem is folytatom, de érdekes, hogy miközben a nagy egyenlőségre törekvés van, éppen hogy megkülönböztetnek..

... megosztom, hátha érdekel valakit a képzés..

Mai sétálgatás itt szemben. Még mindig szép, pedig szomorú látni a kiégett füvet és az elszáradó bokrokat és fákat. #KelseyPark

Ha van szülinap, ha nincs, egy Oreo tortát mindig sütöm kell. 😅🎂 Amilyen ronda, olyan finom. 👌

Eper&prosecco 🥂

... de nagyon hiányzott már egy igazi scone! Nagyon rákészültem,   közben nagyon támadtak a darazsak, úgyhogy végül futtában kellett megennem. 😅🐝

A tegnapi idegenvezetőnk: Nagyon sokat mesélt, persze nem mindent értettem meg 🥴, viszont jó lökés volt ahhoz, hogy újra nagyobb lendülettel angolozzak najd.

Ilyen egy autópálya melletti pihenő bevezetője Oxford közelében. És nem 3 WC volt, hanem vagy 15 legalább. Negyed órára álltunk meg az emeletes busszal, mindenki végzett és még a kávéval is sorra kerültünk.

Pont tegnap este olvastam ezt:

Tegnap csodálatos napom volt. Tényleg olyan nagyon emlékbe eltevős. 🙏 Ugye úgy volt, hogy gyakorlatilag lemondtam a szülinapi utazásról (megint).  A londoni repülőjegyek a hozzákapcsolódó egyéb jegyek is az égben és a fizetésem ezeket nem követi... szóval kivettem a 7 nap szabadságot (ami után alig maradt), hogy akkor most mindent kihasználok itt. Csak a devizaárfolyam tekert még egyet az amúgy sem rózsás helyzeten, a ramaty állapotú lábam pedig még egyet. Napokig rágódtam egy egynapos úton, míg végül utolsó pillanatban lefoglaltam. Sokat is keresgéltem, mert eléggé fölültervezett áron futnak és az egy napon belül elérhetőket már eléggé megneztem. Persze sok helyre visszamennék, de hát... Szóval a befutó:   Oxfordnak járt egy rendes megtekintés, mert korábban csak átfutottam rajta, annyira igyekeztem tovább a Blenheim Palace-ba. 😉 ez a város nég mindig csodálatos... A két legkedvesebb épuletem a könyvtár és az egyetemi templom. További képek Oxford

 régi emlék 2017-ből pont a mai napra: https://bernoblogja.blogspot.com/2017/08/kituntetes-legjobbnak-legedesebbtol.html

... óh, de vártam már... 😍♥️🎭🙏 Persze Verébke "múltkori" dalával kezdtem... #Alfonsine

Tegnap délután teljes nyugalomban társasoztunk, hármasban... vagy leginkább négyesben... 🐶🤔😁😅

Az itóka az egyik itteni kedvencem, és persze a kép másik oldala is van ennyire idilli... 🙃

 Vajon mi történne, ha ezt most megismételnénk a kamaszokkal...? ;) https://bernoblogja.blogspot.com/2015/08/cellovolde.html

... már az angliai időjárás sem a régi... 😮 ... de én nagyon élvezem. 🙏😍

...egyet sem hoztam (hiányzik is), viszont Bögötére mindig sokkal utazom. 😅🧶

Kutyaszínű párnák és párnaszínű Dobby 🙈😀 az más kérdés, hogy nem kellene ott üljön. 😅

Tegnapra egész napos kirándulás volt tervben. Sajnos a nyaralók eresztős autógumival érkeztek haza csütörtök este,így el kellett napolni a dolgokat. DOBBY közben tovább kellett a kutya hotelben maradjon, mert csak ma délután tudtunk érte menni..😅  A nagy tervezett kirándulásból persze nem lett semmi, mert már nem volt idő,és az autógumi is csak ideiglenesen tudták megcsinálni. De! Volt így is 2 tök jó óránk a beach-en. 🙏 #képek

Tegnap reggel kinéztem a kerti ajtón és elsőre észre sem vettem. Visszafordultam, hogy mi? - tényleg egy macska? Itt nincsenek kóbormacskák általában, ráadásul ez egy nagy macska. 🙈😅 Dobby még nincs itthon technikai okokból, és ez így idemerészkedett.  És bizony, jól látjátok... kiégett a fű, mindenkinél. Angliában ilyet én még nem láttam. :( 🌍🤞🙏

 ... mintha csak írnék bele a levegőbe, nem olyan, mintha amikor beszélgetek, közben meg mégis úgy írok és elsőként magamnak. Hát nem fura?

Kelő nappal beszállás.

 Nos, ha minden jól megy, mától nyaralok. Akár így értve, akár úgy. :) Emlék régről:  https://bernoblogja.blogspot.com/2016/11/nyaralok.html

Ma reggel millió gondolattal a fejemben és nagyon kevés átaludt órával ébredtem, viszont egy dallammal... addig hordoztam és motyorogtam magamban, amíg jött hozzá a hang és az arc is a jelenettel együtt... Íme az alábbi pár sor és dallam kísér(t) ma egész nap... "... karjába zár és megváltást érzek, hogyha szól, szava mandolin...végleg szívembe égett egy név,  és ez a név Alfonsine..."  😅🙈😄🎭♥️ Drága VerébTomi egyik legjobb alakítása és ahogy Jenő dalait énekli,nekem az kész téboly... vagy mandolin... 🙃 Elképzelni nem tudom, hogy ezek mostanában honnan kerülnek elő, és hogy mindig egy kétsornyi dallam  "piszkálgat", pedig mostanában semmi ilyet nem hallgattam.

Egy fiatal nő várakozott egy nagy repülőtéren, hogy felszállhasson a repülőgépre. Mivel több órát kellet várnia, eldöntötte, hogy vásárol egy jó könyvet. A könyv mellé vásárolt egy csomag süteményt is. Leült a váróteremben egy padra, pihenni és olvasni kezdett. A pad másik oldalán, ahol a süteményes csomag volt, egy férfi kezdte az újságját olvasni. Ahogy a hölgy elvette az első sütit, ugyanazt csinálta a férfi is. A hölgyet nagyon ingerelte ez a magatartás, de nem szólt, csak gondolta: "Milyen pofátlanság, kedvemre pofon ütném!” Minden elvett süti után, a férfi is elvett egyet. Ez nagyon dühbe hozta, de nem akart jelenetet csinálni. Az utolsó sütinél ezt gondolta: “Na most mit csinál ez a pofátlan élősködő?” A férfi megfogta az utolsó sütit, kettétörte, és odanyújtotta a felét neki. Ah, a jóból is megárt a sok! Magán kívül volt a hölgy! Villámgyorsan fogta a könyvét, a csomagját és kirohant, a felszállópálya felé. Ahogy leült a repülőgépen a helyére, kinyitotta a kézitáskáját, ho

 - nehézségek - ami már túl személyes, pedig kikívánkoznak

Mivel nem mertem/tudtam korán nekiállni a pakolásnak, enyhén le vagyok maradva... 🙈 De az időjárást már ellenőriztem, naaagyon szeretem ezt a hőmérsékletet.

Egyelőre a gyógytornásznál landol az utazási nem létező keret, de majd csak lesz valahogy... 🤞🙏🌍🦶 ... persze egy táskát még vehetek... 😁😂

 Úh, hát ezt nem volt könnyű kiválogatni. 389 csimóta címkés bejegyzés van, ez mondjuk nem mind mucikás, de azért a nagytöbbségük az. Hármat (akarom mondani 3x3-at) azért csak kiválasztottam vagy ezért vagy azért... néhányat meg kiteszek majd emléknek, mert nem lehet őket nem újra elolvasni. :) Íme, nem fontossági sorrendben: https://bernoblogja.blogspot.com/2015/06/az-en-hetem.html https://bernoblogja.blogspot.com/2017/07/gyerekszaj.html https://bernoblogja.blogspot.com/2017/06/dal-nekem.html https://bernoblogja.blogspot.com/2016/12/a-nap-kerdese.html https://bernoblogja.blogspot.com/2015/02/sanika-es-bernoka.html https://bernoblogja.blogspot.com/2016/02/vallomas.html https://bernoblogja.blogspot.com/2016/01/en-azt-hiszem-gyereket-csak-ugy-lehet.html https://bernoblogja.blogspot.com/2015/11/best.html https://bernoblogja.blogspot.com/2015/07/nem-fazol.html Ahogy most nagyon sokat elolvastam belőlük, soknál elbőgtem magam, annyira édesek, egyeseknél (összességében) pedig nagyon kellett

... minden évben egyre hamarabb adják meg magukat a kisvirágaim... ez a hőség, és a hétvégi mínusz 3 napok nem kedveztek nekik sajnos. Reméltem, hogy legalább Angliáig el leszünk  együtt. Múlt hét közepén nagyon szomorú volt a helyzet, kaptak egy kis vitamint, miegymást és az a kis szerencsétlen, amelyiket igazából ki kellett volna húzni, ma reggelre hozott egy szép kis virágot. 🙏 mézike pedig támogatja, pedig ő is cudarul nézett ki.

... úgy hívják, hogy törődés... 🙏💝🍦 ... úgy tűnik, ma olasz estém van. 🙃

ah, most van végem... :) Egy régi színházas ismerős megosztotta és erről én ilyenkor nem tudok lejönni. :) Kell is gyakorolnom, mert úgy érzem, hogy kicsit rozsdásodott az olaszom. ;) Nem tudok kristálytisztán visszaemlékezni, hogy hogy is szerettem bele ebbe így együtt, de főleg  Lucrezio-ba. :)Szerintem VHS-en (!) mutatta meg valaki, mert eléggé biztosra lehetett nálam menni egy ilyen hanggal már közel húsz éve is. Nagyon nagy sorozatban ment ez a Radnóti-ban jóval korábban, aztán levették és áldásként volt belőle egy pár előadásos felújított sorozat már az én időmben és hála az égnek, ott lehettem. Nem tudom hányszor kívántam, hogy ezt a dalt Valaki elénekelje, persze nem történt meg. Nálam ez még mindig bármikor szerenád-dal lehet... :) csak úgy mondom... ;) De egyébként az egész előadás egy remekmű, mindenki örömjátszik itt. Na ez az előadás nálam is olyan, hogy elővehetik később színházak, nem hiszem, hogy én ezt másokkal megnézném. ... és hát na, a memoár, ugye... rákerestem, me

 Ez tényleg vicces és nem is annyira... sok horgolásnál azért a kéz eléggé be tud állni. :) Egyik poszt alatt olvastak egyik nap, hogy írták, hogy mennyire beindul a lépésszámláló a gyors horgolásnál, főleg az apple-os app-ban a fitbites. :) Sokaknál úszásnak érzékeli.  Egyébként a fűnyírásra nekem is ki szokott jönni, hogy biciklizés, a vasalásra meg múltkor a járdaseprésre az úszás. :) NA, de íme, a horgolás, mint sport. :)

Visszanézve a korábbi éveket jóval kevesebbet posztoltam, kevesebb dolgot osztottam meg, vagy nem olyan mélységben. Ezt magamnak azzal tudom 'magyarázni', hogy közben jobban rátaláltam az 'írói' hangomra. :) Íme, a négy leggyérebb időszak: 2012. április (9) 2012. március (8) 2019. november (4) 2011. július (1) PS: hozzátenném, hogy nagyban segít a pillanatnyi megosztásban, hogy okosabb telefonom és korlátlanabb netem lett.

 

Elfogadni tudni a boldog napokat, de az örömteleneket is. Sem kicsordulni, sem elsivárulni. Sem elcsorbulni, de túl sokat sem érni. Sem szónokolni, sem elnémulni. ... Nem megtenni gyorsan, de nem is késlekedni. Nem hivalkodni, és nem tetszelegni – sem az éles kést, sem a díszes cserepet nem kíméli az idő. Az előbbi elcsorbul, az utóbbi színét veszti. Utat választani, de nem a sikerét, hanem a boldogságét. Az úton járni, majd végigmenni, a nagyságot az erénnyel, és nem a szerencsével mérni. Egyszerűen boldognak lenni – dísz, ragyogás, külcsín nélkül.  Tatiosz

 tudatosabbnak kellene lenni ebben is:

Bokabarát tevékenység:

 Idei sokadik elköszönés: A naponta 5-ig tartó munkámban idén már 4 embertől kellett megválni és elköszönőt írni... A munka utáni munkám is új szakaszához érkezett, kettő nagyon nekem kedves és jó munkakapcsolatú embernek mondtam egyfajta köszönetet az eddigi közös munkáért. Nem könnyű megírni ezeket az elköszönéseket, mégis jó végiggondolni, megállni és hálát is adni. Mondom néktek: mi mindíg búcsuzunk.... Az éjtől reggel, a nappaltól este, A színektől, ha szürke por belepte, A csöndtől, mikor hang zavarta fel, A hangtól, mikor csendbe halkul el, Minden szótól, amit kimond a szánk, Minden mosolytól, mely sugárzott ránk, Minden sebtől, mely fájt és égetett, Minden képtől, mely belénk mélyedett, Az álmainktól, mik nem teljesültek, A lángjainktól, mik lassan kihűltek, A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk, A kemény rögtől, min megállt a lábunk. Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz, Mert minden csönd más, - minden könny, - vigasz, Elfut a perc, az örök Idő várja, Lelkünk, mint feh

Nagyon elmaradtunk a magyar órákkal és a tanulással, így megint erős a szándék, hogy ameddig együtt leszünk, kicsit gyarapodjanak is magyarból az illetékesek. :) Náluk is van rengeteg anyagom, de muszáj lesz ismétléssel kezdeni. Ezért 'pofásabbra' szabtam a szókártyákat, amelyeket eddig felmutogatni szoktam a laptop előtt. Ezek eddig jól beváltak, így ebből olvasni is lehet, mondatokat összepakolgatni, sztorikat mesélni, stb... A Canva@ most is segített. :)

 Nagyon nehéz volt 5-öt kiválasztani, hiszen a 11 év alatt nagyon sok verset, idézetet, szöveget osztottam meg. A mostani válogatásra is nyilván rányomta a bélyeget a jelenlegi élethelyzetem. Hiszek a harmóniában, melyre vágy a lélek, a szépségben, melyért kiáltoz az anyag, a szeretetben, melyért epednek a népek. Hiszek a nehézben, hogy nem lehetetlen! Babits Mihály Az új akkor tud belépni az életedbe, ha helyet csináltál neki: ha a régi romba dőlt, és te kisöpörted a romokat. Ara Rauch Merj álmodni, mert az álmok álmodói meglátják a holnapot. Merj kívánni, mert a kívánság a remény forrása, s a remény éltet bennünket. Merj nyúlni olyan dolgokért, amit senki más nem lát. Ne félj olyat látni, amit senki más nem lát. Higgy a szívedben és saját jóságodban, mert ha így teszel, mások is ezekben fognak hinni. Higgy a csodában, mert teli van vele az élet. De ami a legfontosabb, hogy higgy önmagadban... mert odabenn a lelkedben rejtőzik a csoda, a remény, a szeretet és a holnap álmai. Ron Cris

Ezer évnek tűnik, mióta nem voltam itthon hétvégén, fura is volt tegnap délután, hogy sehova nem futok. A fürdőig is csak csigatempóban vánszorogtam. Anyukám mondja mindig, hogy nagyon futok... megvan ennek a szimbolikája... Többször megtapasztaltam, hogy egy ponton túl nem lehet hajtani a testet, mert ha elég neki, megáll(ít). Hol így, hol úgy. Az elmúlt két hónap extrán terhelt. Éreztem, hogy sok. Mindenhol, minden fronton. Munkahely, család - testileg, lelkileg. Igyekszem kialudni és nyugalmi állapotban tartani magam.

Visszanézve a korábbi éveket azért látom, hogy voltak nagyon gazdag időszakom. Először azt hittem volna, hogy majd az adventi naptárok elviszik a dobogós helyeket, de nagyon nem. Íme, a hat időszak: 2015. május (194) 2015. február (192) 2015. március (179) 2014. augusztus (160) 2015. május (154) 2015. augusztus (149) Úgy tűnik, hogy a 2015 nagyon kommunikált év volt, érdemes lesz ott szemezgetni az emlékek között. PS: találtam egy extra érdekességet, 2022. áprilisban pont úgy jött ki, hogy kereken 100 bejegyzés született. :)

 Ez egy rémi emlék a csimótáktól, de ha már belefutottam, mutatom, hátha jól jön ott, ahol van most kisebb (unatkozó) nyári szünidős gyerek: https://bernoblogja.blogspot.com/2017/07/nyari-kihivas.html

Nem érdekel, hogy miből élsz. Azt akarom tudni, hogy mire vágysz, és hogy mersz-e találkozni szíved vágyakozásával, Nem érdekel, hogy hány éves vagy. Azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy bolondnak néznek a szerelmed miatt, az álmaidért vagy azért a kalandért, hogy igazán élj. Nem érdekel, hogy milyen bolygóid állnak együtt a holddal. Azt akarom tudni, hogy megérintetted-e szomorúságod középpontját, Hogy sebet ejtett-e már valaha rajtad árulás az életedben, és hogy további fájdalmaktól való félelmedben visszahúzódtál-e már. Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e lenni a fájdalommal, az enyémmel vagy a tiéddel, Hogy tudsz-e önmagadból kivetkőzve táncolni, és hagyni, hogy az eksztázis megtöltsön az ujjad hegyéig anélkül, hogy óvatosságra intenél, vagy arra, hogy legyünk realisták, vagy emlékezzünk az emberi lét korlátaira. Nem érdekel, hogy a történet, amit mesélsz igaz-e. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e csalódást okozni valakinek, hogy igaz legyél önmagadhoz, hogy el tudod-e viselni az

Nem egyszerű kérdés ez a piciknél, mutatok is egy emléket:  https://bernoblogja.blogspot.com/2014/06/kesni-vagy-nem-kesni.html https://bernoblogja.blogspot.com/2014/05/nagyon-tegnap.html

Hetek óta vacakol a bal bokám/lábfejem. Estére el szokott fáradni, majd reggelre kikúráltam és mentem tovább. Ez a régi, többször kitekert bal bokám. A legutóbbi kör óta nem jött szerintem rendesen helyre, azóta ha jobban erőltettem, nyilalgatott. Most az elmúlt két hónapban extra terhelést kapott (és nem is fogytam), szerintem megviselődött. Pedig már nagyon megnéztem, milyen lábbeliben indulok el. Tegnap estére már eléggé fájt, nem esett jól járni rajta, mire hazaértem és eléggé aggasztott éjszaka is. Pedig az volt a terv, hogy ma munkából az állomásra megyek, onnan haza, Bögötére. Minden le volt szervezve, fuvar, stb. Már az összes pakkom az ajtóhoz volt készítve, amikor csak egyre idegesebb lettem: jön a hétvége, ez nem javul így, vonatozgatás, pótlás, át a városon, és nem egészen egy hét múlve repülés... Szóval kiszedtem pár dolgot a táskából és elindultam az SZTK felé... a délelőttöt ott töltöttem, nagyon kiakasztottak. Normális időn túl várakoztatják a beteget, hányaveti az orvo

 Óh, de régen is hallgattam, pedig annak idején de sokszor...  #hosszúforrónyár

 Na, ez 'viccesen' alakult... a cím lehetne az is, hogy A címkék, akikről megfeledkeztek... 7. Csehország (4) 6. Horvátország (2) 5. Spanyolország (2) 4. múzeum (2) 3. IQ (1) 2. Szlovénia (1) 1. hála (1) A hála egy viszonylag új és meg is feledkeztem róla, szóval ideje lesz használni, mert azért ennél jóval többször szoktam hálás lenni, le is szoktam hiszen írni. Az alacsonyan szereplő országokba úgy látom, hogy el kell menni. :) Az IQ egy tök felesleges címke, belátom. :)) A csodálatos Csehország - a prágai út nagyon jó volt, de ott csak 3 napot voltunk, ahhoz képest mégse rossz a helyzet. :)

 Gyerekszáj, 2016-ból :) https://bernoblogja.blogspot.com/2016/07/a-nap-koppanasa.html

Lord Owen visszatért... Ma reggel ezzel a címbeli üvöltő sorral ébredtem... 🙈🥴😄🤭 & lásd a jelölt versszakot

 Erre sajnos nem tudtam szűrni, mert ezeket a címkéket már nem vezettem be. Szerintem fel tudnám sorolni azt a 8-at, aki a leggyakoribb, vagy ezekből ki lehetne válogatni. Persze akit mostanában posztolnék, nem biztos (sőt!), hogy 11 évvel ezelőtt is megosztottam volna, vagy fordítva - sokat hallgattam, de nem ugrok be. Íme, nem népszerűség szerint, hanem korrektségből ABC-sorrendben (a külföldi "fordított" neveket itt nem vettem figyelembe), igazából 7+1: David Garrett Hauser – 2 Chello Havasi Balázs Josh Groban Nagy Sándor Sándor Péter The Piano Guys és nem amolyan futottak még kategória szerint, hanem mert azért tényleg sokat hallgatom őket: Zorán, Dolhai Attila, musical-dalok/előadások, meg aki most nem jut eszembe

 Szeretem a címkéket, igaz, hogy néha lemaradnak - főleg a telefonos posztok után kell jobban figyelnem, mert ott nehezebb hozzáadni -, viszont segítenek visszakeresni. Íme a 9 leggyakrabban használt: 1. vedd és olvasd (1342) 2. Bernoságok (1288) 3. újságcikk (639) 4. muzsika (526) 5. YouTube (479) 6. kreatív (472) 7. ünnep (409) 8. csimóta (388) 9. ilyenolyan (332) Nem mondom meglepődtem! A Bernosagokból nyilván sok van. :) a zenéket sem gondoltam kevésnek - persze itt van átfedés a 4-5 között. A kreatív milyen jó helyen végzett és örülök, hogy a kis csimótás sztorik is ilyen jó helyen végeztek. a 10-nek a kirándulások címke jött volna. Nem annyira igazságos persze a rangsor, mert a címkék nem egy időben születtek, az idők során alakult ki, hogy mikor melyiket hoztam létre, hogy használtam őket.

"Szabadság" Azt jelenti, hogy jogod van az élethez, éppen úgy, mint a pillangónak, vagy a madárnak, vagy a vaddisznónak. De semmivel sem több, mint ezeknek. Vagyis jogod van a magányhoz, az élelemhez, amit megszerzel magadnak fáradozás árán, a napsütéshez, az esőhöz, és ahhoz, hogy dideregj a hóban, ha nincs meleg ruhád. Jogod van szabadon gondolkodni a világ dolgai fölött, szép, és csúnya, jó, és rossz között választani. Jogod van bátornak lenni, és őszintének. Becsületesnek, igaznak. Jogod van békességben élni, és nyugalmasan várni a naplementét. Jogod van elnyomni magadban gonosz indulataidat, és jogod van a tökéletesedés útját keresni, mely Istenhez vezet. Ez a szabadság. A többi, amit ezzel a fedőnévvel cég jelezve annyiszor tűztek zászlóikra emberi megmozdulások, csupán valamely embercsoport önzését, izgágaságát, vagy uralmi vágyát képviseli egy másik embercsoport rovására. Az igazi, természetes szabadságtól irtózik minden közösség, mivel az felszabadítja az egyént, és

Ma békésen ebédeltünk a munkahelyi étkezdében, amikor elnézve balra előre azt láttam, hogy valaki mintha nem lenne jól. Majd gyülekezni kezdtek körülötte és tényleg gond volt, pedig mintha csak aludt volna ültében a kolléga - kb. a korosztályunk - az ebédje felett - igaz, egyre rosszabb színben. ... Majd telefon - diszpécser, földre helyezés és mellkaskompresszió ... fel sem akartam fogni, mi történik. Szemben az asztalszomszédok beszélgettek én már nem tudom miről volt szó, mert a bal szemem csak arra tudott nézni. Automatikusan ettem, de egyre inkább úgy éreztem, köveket képzek odabent, aztán letettem a kést-villát. Egyre nagyobb lett a csend, már szinte ki lehetett venni a diszpécser határozott utasításait a telefonból... defibrillátort hoztak a portáról, már senki nem evett, de nem is nagyon mozdult. Mindenki egyre fehérebbé vált... Aztán megjött két csapat mentő, senki nem tudott nekik választ adni, hogy igazából mi történhetett, a kolléga egyedül volt fent. Majd mindenkit kiküldt

- pillanatok - éppen olvasott idézetek - emlékek - eltaláló muzsika - csimóták - ünnepek - nem hétköznapi egyéni történések - utazások - új élethelyzetek (főleg, ha pozitívak) - kulturális élmények

Látni és hallani azt, ami bennem van — és nem azt, aminek lennie kellene.  Elmondani azt, ami érzek és gondolok — és nem azt, amit mondanom kellene.  Érezni azt, amit érzek — és nem azt, amit éreznem kellene.  Kérni azt, amire szükségem van — és nem várni, várni, várni, amíg engedélyt kapok.  Merni, hogy azt tegyem, amit szeretek — ahelyett, hogy mindig a biztosat választanám.  Virginia Satir

1. nem mondom el senkinek, elmondom hát 'mindenkinek' 2. felejtek, tehát időről-időre jó visszakeresgélni ezt-azt 3. minél előbb leírom/kiírom, annál jobb 4. jólesik megosztani ezt-azt, de a Facebook-ot nem tartom ezen dolgok megosztását helyesnek; 567 Fb-ismerősöm van, kevés ebből az, akiknek én ezeket a tartalmakat amúgy megmutatnám 5. a megosztanám ellenére a blogot leginkább magamnak írom 6. néha a füst kiengedésre is ideális 7. néha így beszélgetek magammal 8. olyan mint egy régi fényképalbum, jól lehet nosztalgiázni 9. magamat is motiválom, ha megosztok egy-egy kihívást 10. egyéni vívódások kihelyezése 11. valami újdonság csak adódik mindig :)

A kreatív délután tegnap hamar véget ért, mert alig, hogy kipakoltam és dokumentáltam azt, amit, Apuka kitalálta, hogy nagyon meg kell nézni, hogy Anyuka biciklije mitől laposodik. Mivel ugye ő most kétmankós, nyilvánvaló volt, hogy ez azt jelenti, hogy komoly sajátélményt fogok szerezni biciklidefekt elhárítás ügyben.🔧🪛🚲😅🙈 El is játszottunk vele egy ideig, hiba elhárítva. 🤭👌👏 Na, de a kreatív bazárba csak órák múlva térhettem vissza, mert mindig akadt tennivaló. Végül három koszorú készült, egyet elfelejtettem a mai kapkodásban lefényképezni, majd pótlom jövő hétvégén, főleg, hogy az tetszik legjobban. Ajándék lesz mindegyik.

Hoztam még egy kis hóka-mókát így a szülinap kapcsán, amit a következő napokban egyesével osztogatok meg. 11 dolog, amiért örülök, hogy blogolásba kezdtem (és nem hagytam abba) 10 legkedvesebb témám, amiről szívesen írok 9 leggyakrabban használt címke 8 legtöbbször posztolt előadó 7 legritkábban használt címke 6 leggazdagabb posztos időszak 5 legkedvesebb posztolt idézetem 4 leggyérebb hónap posztolás (események) szempontjából 3 leg-leg csimóta sztori 2 téma, amiről a legnehezebb írni 1 dolog, ami nem jó (vagy nehéz) a blogolás kapcsán

  Egy hajótörés egyetlen túlélője egy kicsi lakatlan szigeten tér magához. Lázasan imádkozik Istenhez, hogy mentse meg, és minden nap a látóhatárt kémleli, hátha jön segítség, de semmit sem lát közeledni. Ebbe belefáradva végül épít egy kunyhót, hogy védve legyen a természet erőitől, és legyen hol tartania néhány megmaradt használati tárgyát. De egy napon, mikor élelemszerző útjáról hazatér, a kis kunyhó lángokban áll, füstje az ég felé gomolyog. A legrosszabb történt: mindene odaveszett. A fájdalomtól és a dühtől összeroskadva öklét rázza az ég felé. - Istenem, hogyan tehetted ezt velem? - fakad sírva. Akárhogy is, másnap korán reggel egy hajó zajára ébred, amely éppen kiköt a szigeten. Azért jött, hogy megmentse őt. - Honnan tudták, hogy itt vagyok? - kérdezi az elcsigázott ember a megmentőit. - Láttuk a füstjeleit - hangzott a válasz. Könnyen el lehet veszteni a reményt és a bátorságot, amikor a dolgok rosszra fordulnak, de nem szabad szívünket, belőle a bizalmat elvesztenünk, mert

Íme, a 8600. bejegyzés! 😘👋🙏👏

A kinti olvasztó meleg beszorított a házba, úgyhogy kicsit körülnéztem a kreatív dolgok között. 🤩