berno

Alakul az évadtervem is :) Innen minden kötelező elem, és ez csak az egyik kedvenc helyem. :) https://www.youtube.com/watch?v=JlvzhxJl5Vw

Ez így van. "Néztél már gyerekszembe? Pár éves gyerek szemébe. De nem úgy felszínesen, ahogy mi egymásra nézünk - hanem komolyan. Kíváncsian. Mélyen. (...) Édenkerti tekintet ez. Zavartalan békés. Tiszta. És... boldog? Igen, boldog. De nem úgy, hogy örömteli, hanem úgy, hogy egységben él önmagával: egy olyan világból néz, ahol nincs még hasadtság, dráma, - ahol a lélek még nem koszos." (Müller Péter)

Lakik itt valaki, aki igazán nem szokott fukarkodni az ölelésekkel és a pici, de erős karjaival nagyon is sokat tud arról, hogy milyen jó is az, és amikor valamiért épp gőzöl a fejem, hozzá szokta tenni: Akarsz egy hug-ot (ölelés)? :)) De válaszra nem szokott várni. A megoldás nem mindig a szó. Hanem egy ölelés. Amiben sokkal többet adsz minden szónál. Mert szavakban nem mindig találod el, amit hallani szeretne. De az ölelésben éppen azt fogja hallani. Amire szüksége van. Téged. Csitáry-Hock Tamás

Ma egy igazán, de nagyon-nagyon pocsék nap volt. Ami lehetett rossz, az az lett. Egymás után sorban jöttek a nem kívánt fordulatok, pl úgy volt, hogy délután már elutaznak a S-ék, egy husky-táborba sátrazni, de olyan rossz idő lett, hogy a sátrakat elvitte a szél, tehát törölték. Addigra persze már be volt minden pakolva, stb Aztán volt még mindenféle, de volt egy cuki dolog. :) Iskola utáni ejtőzésen voltak a mucikák, a kicsi éppen dörgölőzött és mesélte, hogy mit tanult spanyolon. Dallamra egészen spanyolosnak tűnik amit megtanult (bár úgy tűnik, hogy többet színeznek órán, mint tanulnak), én már csak ismerem ugye a spanyol akcentust :) Na, de komolyan. Meg tudja kérdezni, hogy boldog vagy-e vagy szomorú-e. És ezt egy szörnyeteg arccal tanulták meg, de nem is ez a lényeg. Mire végre megértettem, hogy mi van (feltűnt már nektek, hogy a gyerekek milyen türelmesek tudnak lenni az árnyalt agyú felnőttekkel? :) Szóval, a rajzon kiböktem, hogy vannak kis pálcikaemberkék, aszerint hog

Bár majd' megfagyunk, mert tíz foknál nem igazán van több (nem éjjel), hol esik hol mindjárt esik, de ez a szépség ez ragyog. :)

Mióta behellóztam ide a májusnak-májussal, semmit nem bírtam írni, pedig már gyűlik is. Mert vagy úton vagyok, vagy útra készülök, vagy szimplán munkával múlatom az időt és nem mulatom... :) Na, de, ami késik, az nem is múlik, igyekszem majd írni.

Mutatom, hol leszek hétfőn... Na, nem én választottam. :) Évek óta járnak Sámuelék (éves belépővel), meg mindenkit odavisznek, aki gyerekkel van. Már annyit piszkáltak, hogy évekkel ezelőtt belementem, hogy jó, egyszer elmegyek (csak a gyerekek nem tudják, hogy az volt az ígéret, hogy mielőtt elmegyek), na, most jött el az egyszer. :)

Egy csomó minden van megjelölve, amit meg kell-akarok nézni, ilyen volt már az egyik Hogy volt? c. műsor is, amiben a Madách Színház volt a vendég. Nagyon jó adás, érdemes tényleg megnézni, sok kedvcsináló és emlék sok jó előadásból. http://www.mediaklikk.hu/video/hogy-volt-szinhazrol-szinhazra-a-madach-szinhaz/ Ennek hatására körül is nézek a youtube-on, hogy milyen előadást tudnék most megnézni, miközben meg akarom tervezni a következő hétvégéket még.

Ez sokszor előjön, de mindig érdekel és érdekes. :) Neked mi volt a jeled? http://dipen.cf/archivum/137 Ő itt az enyém :) Nagyon szerettem.

... csináltam egy tortát. :) Ma délután van a kis hétévesnek a szülinapi partyja, el sem mondom, hány gyerek jön... :))

Tatiosz: Fogadd mások fényét megértéssel ,,Tudjuk megbecsülni, s ha kell dicsérni mások kiválóságát. Ami igazán jó, ami igazán nagy – ritka; de látni, felismerni a kiválóságot, nagy lélekre vall. A más iránt érzett megbecsülés egy neme az önbecsülésnek. ... Aki ismerni szeretné a többieket, legelőször ismernie kell önmagát. Az önismeret az ember fokmérője. Az okos ember tudja, hányadán állnak a dolgok, s hol a helye a világban – ez megvédi szívét a lassan, vagy a soha be nem gyógyuló sebektől, és szellemét az emberhez méltatlan gondolatoktól.,,

Ah, ez annyira igaz. :) És pont emiatt, mivel ezt már olyan sokszor olvastam, néha, amikor nem vagyok nagyon benne a helyzetben, próbálom máshogy fogalmazni a mondandómat, hogy ne tudjak mindent előre. :) „A felnőttek mindent előre tudnak. Azt is, hogy leesem onnan, azt is, hogy összetöröm, azt is, hogy felgyújtom, azt is, hogy kiöntöm, azt is, hogy megfázom, azt is, hogy tönkreteszem, és azt is, hogy nem lesz ennek jó vége. Csak azt nem értem, hogy akkor miért mérgesek, amikor a végén igazuk lesz.” (Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?)

Újabb hangszert és tehetséget mutatok. :) A zene a mindennapjaimban egészen máshogy szivárgott be, mint valaha is gondoltam volna, két zongora a házban (pianínó és gépzongora), két gitár (akusztikus és elektronikus erősítővel persze), fagott és kották mindenhol, metronóm, kottatartók, stb. A délutáni rendszeres gyakorlások, a ki-bejáró zenetanárok, stb... Így aztán adja magát, hogy többször beszélünk zenéről és hangszerekről is. (Plusz amennyit és élőben igyekszem hallani, na meg a youtube, ugye... :) Ma hazafelé ismét témánál voltunk - és nem én kezdtem, de ez már nem is az első ilyen beszélgetés volt. Matthew: Berni, mi a kedvenc hangszered? - léccives mondd, hogy a fagott AAAAAAAz! :)) (hozzáteszem, hogy magyarul beszélgettünk teljesen, ebből most semmit nem fordítok, tehát külön elismerendő, hogy a hangszerek nevét is már megtanulták - tőlem). - Alex ezzel egyidőben már mondta, hogy a gitár az!!! Én: a fagottot megszerettem, amióta téged hallgatlak és együtt gyakorolunk

No, ezek is a régi képek. Teljesen tipikus, aki a másikat belelöki a medencébe, később maga is beleesik (fejjel), aztán utána jöhet a harcászat...

Előkerült az az album, amit annak idején, az első ciklus végén (2012. szeptember) adtam emlékbe. Afféle 'munkabeszámoló' volt, de igazából addig nem látott képek voltak benne, csak olyan, amikor velem voltak - na persze, ez nem volt nehéz, hiszen mindig velem voltak hétköznap. :) Akkor Matthew még másfél éves sem volt, Alex pedig három és fél. A pici folyton itthon volt, a nagyobbacska pedig délelőtt pár óvát már oviban, de délután mindig mindegyik itt volt. Tehát rengeteg alkalom és helyzet volt a fotókra. :) Volt rengeteg mindenféle pillanat, később ugye csak a jóra emlékszünk. :) Na, a lényeg, hogy elővettük az albumot és ahogy sejtettem, nagyon szeretik nézegetni és jókat nevetünk rajtuk. Mutatok párat, bár ez a három most pont a kicsiről van, mert fura látni, milyen gyorsan megnőtt, hogy már hét, pedig csak mekkora volt. Az első a portugál parton van, a második itt szemben a parkban, még derékig ért neki a nárcisz... a harmadik pedig jellemzően ő, valami mindig volt a k

Újabb szülinap, újabb ünnep, újabb torta. :) Íme, a közepéből pedig folyik a smarties. :)

13-án még volt időpontom a fogorvoshoz, utána pedig kirándulás és mozi volt tervben. Féloldalra zsibbadt voltam, de gondoltam más gond nem lesz, viszont ez most más cucc volt, mert nagyon kába voltam, a mozi ki is maradt, de az inkább a rossz műsor miatt és este korán lefeküdtem. A kirándulás igazi célja a Várkert Bazár volt (BKV hajóval remekül megközelíthető :) ), mert szemből már láttam sokszor, de közelről még nem. Igazán szép lett, érdemes menni és megnézni. Sajnos nincs igazán kihasználva, sem jól használva, pedig érdeklődés lenne rá, hiszen voltak elég sokan, ahhoz képest, hogy szimpla csütörtök délután volt. A képeket fogjátok látni, akkor még az idő is nagyon szép volt. A medvés képek egy játékkiállításnak nevezett valamin készültek. Az ötlet nagyon jó és fontos is lenne, de kicsit vagy kezdetleges vagy amatőr, nem tudtam eldönteni. http://www.varkertbazar.hu/ https://goo.gl/photos/cXb5Ke6Wk5dHwX897

Keddre márcsak egy jó ebédes tali és ez-az maradt, de úgy terveztem, hogy nem terveztem. :) A Kossuth térre mentem, mert amióta ilyen szép lett és sehol egy kordon, se semmi akadály, még nem voltam. Nagyon-nagyon sok turista volt, ennek örültem. :) És még egy díszőrség-váltást is elkaptam, igaz, hogy meglepődve láttam, hogy mostanában ezek közbe vihoghatnak... Na, ettől még érdekes volt, a tér és a környék pedig még mindig a kedvencem. Telefonos képeim vannak csak, tehát ha nem túl élesek vagy hasonló, ez emiatt lehet. Nagyon hideg volt egyébként, azóta tudom, hogy az a hideg szél hozta a másnapi havat. :) https://photos.google.com/u/1/share/AF1QipON0osQTKo2rQ_YownE41dVDCYamjZqKwK5SZ6IFOVaHuXuHyG0XGQNq39I9uFJlQ?key=OERaeV95c0lOZmxqSV9vMGdmZWNGajFWSjFhb2xB

Kedd délelőtt még volt időm elmenni a Müpa-ba és átvenni a hónapokkal korábban online megvett bérletemet. :) És nagyon profi, nagyon jól néz ki a bérlet, ami igazából egy kártya és a hátuljára van nyomtatva, hogy mikor van jelenésem. :)

Itt - ott a helyem (?) :)

Az Allee-ban egy kicsiny részen ilyen cuki és szépséges kertecske található. A virágok igaziak voltak. :)

Ilyen idő is volt:

Igazán szívesen tervezgetném már a helyet, ami a barlangom lesz ősztől, főleg, ha nyernék a lottón és a saját barlangomat lehetne tervezni. Szóval, így aztán persze jár ez-az a fejemben, és épp megláttam ezeket múlt héten és nagyon oda lettem. :)) Sorban egymás után láttam meg őket, vicces, de először a wc-s tetszett meg :) Így aztán gyorsan lefotóztam, hogy meglegyenek, mielőtt rámszólnak. A gyerekszobás csak ott volt, az nem a terv része. ;)

Bárhol szeretem a naplementét nézegetni, a késői repülések miatt már többet elkaptam a reptéren, ahol a szem messzire ellát, ilyen volt tegnapelőtt, bár a színem nem igazán jönnek így vissza, de egészen varázslatos volt.

Nagyon hálás vagyok, amiért hármat is sikerült fordulni a színházakban a múlt héten. :) Mutatom azt a képet, ami mindig örömmel tölt el. :) Mármint élőben. :) És íme a látott előadások, talán majd sikerül róluk írni is.

Nem tudtam vele betelni :) *repce*

Egy ideje már megfogadtam, hogy nem olvasok több 'okos' könyvet, hanem inkább már kezdek azzal valamit, amit eddig össze(-vissza)olvastam, meg amit a józan eszem mondat velem. De az egyiket egyértelműen nekem írták, a másik meg időszerű. :)

Az asztali kompozíció az anyám műve, én meg még csináltam ezt-azt, de nem túl sokat, mert már nagyon hiányzik a kacatos dobozom a kreatív cuccokkal. Meseszerű lenne majd olyan lakást találni, ahol tudna lenni helyem ezeknek jól, főleg, hogy a varrógép is mindig elől lehessen. :)

Mutatom, ennyivel, de tényleg ennyivel repültem vissza. :) A valóságban még kisebb is, mint ahogy itt kinéz. Senki nem akarta elhinni. Én sem. Amikor a vonatnál Robert összeszedett, azt hitte elveszett a bőröndöm. :)

Mutatom Penczék paláta-neveldéjét. :) Vagyis ez csak egy része :)

Most ők voltak a kedvenceim a bögötei kertben :)

A fecske nem ember, mégis visszavágyik a szülőföldére. Ha nem vágyakozna, nem térne vissza. (...) Az ember is csak egy helyen van otthon, másutt mindenütt idegen. Gárdonyi Géza Hosszas vívódás és agyalás stb után arra a döntésre, elhatározásra jutottam, hogy hamarosan (feltehetőleg július végén) hazaköltözöm. Régóta érett már a váltás, sokáig az is kérdéses volt, hogy itt vagy ott folytatom-e. A döntő tényező az volt, hogy vágyom valami agymunkára, értelmes munkára, remélem, hogy van ilyen, csak tudnám hol. Csinálnék valamit, amiben jól érzem magam. Lehet, hogy most álmodom, de ki mondta, hogy nem lehet álmodni? :) Szóval: Nyár végétől otthon vagyok, állás kell és lakás. :) És találkák és találkák. Bárkinek bármelyikre van ötlete, írjon, aztán majd hívjon. https://www.youtube.com/watch?v=yZanaDPd-hw https://www.youtube.com/watch?v=sGabOXZ5YJI

Tyűha! Tudjuk,nem vagyok vonatpárti.Nagyon nem. Koszos,büdös, többségében ugyanilyen fazonú emberekkel tele. És még mindig meglepődöm. (és az ajtó miatt félórával korábban izgulok,hogy ki tudom-e nyitni. Ez a bögötei útvonalon örök rémálom.) Most mondjuk fordított irányban vagyok,de most is voltak érdekességek. Bögötén valamilyen érthetetlen okból kifolyólag (még) (igazából már)  nem futnak vasúti sínek. Ezért Jánosházáról jövök -megyek ha a kedvenc buszom nem opció. Janosháza város. Ami amúgy vicc. Az állomás is az. Egy rossz vicc. Lepukkant,koszos,büdös. Jegypénztár nincs. Információ nincs.Sehol egy ember. Leszámítva a helyi (többségben lévő) kisebbséget. Jegyet a kalauznál kell venni. Kértem is egy jegyet. Azt mondta, hogy az kicsit bajos lesz-kell várni. Merthogy a masina valahogy online működik,csak éppen nem volt térerő... Magamban vihogtam,főleg amikor azt mondta, hogy kell várjunk kicsit, a nyárfasor után majd lesz jel. :) :) ;) A fasorhoz érve aztán már le is fagyott

Így kelt fel a Nap ma reggel Bögötén. :) azt is mondhatnám, hogy szoba (az enyém)  kilátással. :) Ez máris a harmadik mo-i napom.Az előző kettőt vagy vízszintes helyzetben töltöttem vagy a környéki szépségövezetekben. :)) Ma pedig mondjuk úgy,hogy közlekedési világnapot tartok,a M ávtól a Meseautóig ... ;)

Ezért szeretek ablaknál ülni. :) /Egy óra késéssel és kb másfél órányi békávézással éjfél előtt öt perccel célba értem. / Szabadság indul. :))

Ilyen, amikor jófej vagyok. :) Nyomkodást engedek napközben. :))

Jobb szeretem a reggeli járatokat,mert akkor nem kell dolgozni is aznap... Mint pl ma egyig. A bőröndbe csak oda vannak hajigálva a dolgok,hogy itt ne maradjon, ami igazán lényeges, de amúgy... És fél háromkor tépni kell a reptérre,éjjel megérkezem,hajnalban pedig megyek Bögötére. De addig is még néhány kör társasjáték. :)

Jézus, ez annyira szép, mit szép, GYÖNYÖRŰ, főleg az eleje, hogy konkrétan félreüt a szívem és a könnyem is előjön. Óh, egy ilyen élőben, óh, de jó is volna. :) A hivatalos videó is remek, bár ez gyenge szó, de ez az élő, hát...

A fák alatt, itt-ott még láthatod a harmatot, ahogy megcsillan a fűszálak hegyén. Jusson eszedbe, hogy angyalok könnye az. Angyaloké, akik sokat sírnak még ma is, mert annyi sok embernek marad zárva a szíve a szép előtt. De miattad nem sírnak már. Mosolyognak, amikor jönni látnak. Wass Albert

Komolyan, az egyetlen... de az viszont sokáig tartott, csak álltam a fa alatt és ámultam, hogy lehet valami ennyire szépséges. A természet olyan, mint egy szimfónia, amelyet csendesen vezényelnek. Deepak Chopra

Kell ilyen. :)

Vasárnap, napsütés, csiripelő madarak,nyíló virágok és üres, csendes ház. :) és végre a betegségek is odebbálltak (koppkoppkopp). :) A csöndet szeretem, meg a virágot, Galambok közt, virágos szigeten Békés családi kör az álmom. Derű és nyugalom, parányi házban... Az élet szép. Tenéked magyarázzam? ... Szeressük egymást! Isten arra rendelt. Heltai Jenő

Tökéletes - még mindig- mint mindig Nincsen kedvem nem szeretni (és) Rosszkedvemet gyűjtögetni (és) Minden botlást megjegyezni (és) Nincsen kedvem nem szeretni (mert) Nincsen kedvem nem szeretni (és) Bánatokat dédelgetni (és) Másoknak is kedvét szegni (mert) Nincsen kedvem nem szeretni Nincsen kedvem nem szeretni (és) Hülyeségért ölre menni (és) Gyűlöletnek ágyat vetni (és) Gonoszságot ölelgetni (mert) Nincsen kedvem harcba menni (és) Ellenséget felfedezni (és) És ha nincs is, megnevezni (és) És a falnak fejjel menni Nincsen kedvem nem remélni Hogy fogunk itt még jobban élni Jobban élni, jóban lenni A sírdogálót ölbe venni Nincsen kedvem zsörtölődni (és) Minden kardba belédőlni (és) Elmarni a vidámságot (és) S utálni a nagyvilágot (mert) Nincsen kedvem messze menni (és) Jó világot keresgélni (és) Idegenben otthon lenni (és) Honvágyamat eltemetni

Az van, hogy én ezt így, hónapok múltán is bármikor megnézem, könnyesre röhögöm magam. :) Tudom, alá voltam merülve éppen a Mozart-világban, de egy kép kapcsán eszembe jutott a cím, és hát na, muszáj volt rákeresni. :))

Ah, mondtam, hogy meg kell hallgassam... meg is tettem, nem is egyszer, zsinórban egymásután háromszor és még néztem is. Teljesen el/becsavart megint. Gőzöm nincs, hányszor hallgattam pedig már, hogy hányszor néztem színházban, azt sem tudom. DE még mindig-mindig. Muszáj lesz majd megnézni élőben is. A legvégéből linkelek két részt, vagyis az utolsó nagy jelenetet, sajnos nem jól van vágva, de azért nem annyira zavaró, ez mindig megráz, annyira szép és mély lett, szép szöveggel, visszatérő részletekkel-elemekkel, emlékszem, itt már mindig nagyon odavoltam. Most is. :) A Zeng a nagyvilág egyszerűen az egyik kedvencem és itt (is) P. Lilla csodás hangja hátborzongató. https://www.youtube.com/watch?v=zQC4-x_j55w https://www.youtube.com/watch?v=gAnKVpwYJyc És mutatom azt is, hogy ez a szép 'finálé' nemcsak a falakon belül erős. Pár évvel ezelőtti Broadway fesztiválról linkelek (minden ősszel van két forgalmas utca sarkán, dudáló autók, elakadó trolik és rohangáló emberek kö

Az előbb olvastam ezt: Sorsod ott van, ahol az életed nehéz. Ahol kudarcos. Ahol a lelkiismereted, de főleg a külső bajok és akadályok szüntelenül figyelmeztetnek, hogy ez a te utad - mert nehéz. Ahol áldozatra kényszerülsz, az az utad. (Müller Péter) Aztán arra gondoltam, hogy mennyire így van, pedig mennyire szeretnék egyszerű(bb) utat... De az egyszerű út az naivitás... Aztán elindult egy dallam, hát muszáj meghallgatni ezt: Mozart: Egyszerű út... :) https://www.youtube.com/watch?v=hPSbce9v2Rc Nagyon régi szerelem a Mozart, meg is kell most hallgassam, azt hiszem. Hiányoznak a musicalek, az élő zene-ének és sajnos most nem is tudok ilyenre menni, csak két prózát sikerült begyűjteni. Jól jönne legalább egy musical est, vagy valami utcai hakni is. Bármi. :)

Ahhoz, hogy a valóságot valahogyan elviselhessük, mindnyájunknak kell magunkban néhány kis bolondságot melengetnünk. Marcel Proust

Kányádi Sándor: Április hónapja Bolondos egy hónap április hónapja, hol kalap a fején, ... hol báránybőr sapka. Hiába próbálnád kilesni a kedvét, túljár az eszeden, mire észrevennéd. Köpenyegbe burkol, ingujjra vetkőztet: mutatja a tavaszt hol nyárnak, hol ősznek. Búsnak teszi magát, szeme könnyben ázik, mindegyre lehunyja sűrű szempilláit. Aztán gondol egyet, fülig fut a szája, s ránevet a fényben hunyorgó világra.