berno

Délutáni filmecske: Kaynek állatorvosként saját praxisa van, de mikor a családi birtokon titokzatos vírus üti fel fejét, apja kérésére hazalátogat. Miközben a lovakat kezeli, apja váratlanul meghal. Kay egyedül marad mostohájával és volt szerelme családjával. Kay-jel egy időben érkezik a farmra Jake, a sztáredző, akit egy házban szállásolnak el a doktornővel. A két szakember között lassan kölcsönös szimpátia születik, de Kaynek meg kell szabadulnia a múlt nyomasztó emlékeitől, hogy új jövőt álmodhasson magának.

Idén augusztusban is ingyen mehetnek a gyerekek színházba - 16 alatt-, ha felnőttel megy. Nagy nehezen sikerült jegyet szerezzünk, úgyhogy beülünk a Wicked-re, elsőre úgyis sok volt a hiányom értésileg. :) Persze érdekes egy történet ám, mert igazából nem teljesen ingyen mennek, mert kicsit emeltebb áron adják el ezt az x számú jegyet, de mindenképp jó PR és beviszi a családokat a színházba.

És neveld lelked kérlelhetetlen igényérzetre. Ez a legfontosabb. A tömegek világa csak mohó, de nem igényes. Te maradj mértéktartó és igényes. A világ egyre jobban hasonlít egyfajta Woolworths-áruházra, ahol egy hatosért megkapni mindent, silány kivitelben, ami az élvező hajlamú tömegek napi vágyait gyorsan, olcsón és krajcáros minőségben kielégítheti. Ennek a tömegkielégülésnek veszélyei már mutatkoznak, az élet és a szellem minden területén. Egy kultúra nemcsak akkor pusztul el, ha Athén és Róma finom terein megjelennek csatabárddal a barbárok, hanem elpusztul akkor is, ha ugyanezek a barbárok megjelennek egy kultúra közterein és igény nélkül nagy keresletet, kínálatot és árucserét bonyolítanak le. Te válogass. Ne finnyásan és orrfintorgatva válogass, hanem szigorúan és könyörtelenül. Nem lehetsz elég igényes erkölcsiekben, szellemiekben. Nem mondhatod elég következetesen: ez nemes, ez talmi, ez érték, ez vacak. Ez a dolgod, ha ember vagy, s meg akarod tartani ezt a rangot. (Márai S

Újfent ellopták a Napot. Azt hiszem nem is láttam, mióta visszajöttem. Helyette gyakorlatilag ez az állandó égbolt kép. Ja, és tegnap este óta újra megy a fűtés. Igen, nálam is június van és 18.

Ezek ketten itt a háromból valami csodálatos dologra készülnek a maguk kacskaringós módján. :)

Merj álmodni, mert az álmok álmodói meglátják a holnapot. Merj kívánni, mert a kívánság a remény forrása, s a remény éltet bennünket. Merj nyúlni olyan dolgokért, amit senki más nem lát. Ne félj olyat látni, amit senki más nem lát. Higgy a szívedben és saját jóságodban, mert ha így teszel, mások is ezekben fognak hinni. Higgy a csodában, mert teli van vele az élet. De ami a legfontosabb, hogy higgy önmagadban... mert odabenn a lelkedben rejtőzik a csoda, a remény, a szeretet és a holnap álmai." Ron Cristian

Óh, ez nagyon tetszik. Bár már nem leszek 12 ebben az életemben, ilyen tortával egyszer valaki meglephetne és közületek tudok is valakit, aki ezt lazán legyártja nekem. :) Remélem ebben a pillanatban már el is fogadta az illető a felkérést... ;)

Pár hete, de lehet, hogy már két hónapja is van, bevezettek új olvasásösztönző programot az iskolában. Annak idején akartam erről írni, de aztán lehet, hogy elmaradt. Vagy írtam? Már nem is tudom, mindegy. :) Szóval a rendes olvasási feladatok mellett a gyerekek kapnak 2 könyvet a Bug Club-on át is. Az egész dolog interneten át történik, tehát igazán e-olvasás. És minden könyvhöz vannak feladatok is, amolyan olvasásértést tesztel. Szó se róla, a gyerekek élvezik. :) Alex kifejezetten örül, ha Bug Club-on át kell olvasni. És mivel én olvasáspárti vagyok, akár papíron, akár e-ben, akárhogyan, örülök és segítek. :) http://www.pearsonschoolsandfecolleges.co.uk/Primary/Literacy/GuidedReading/BugClub/BugClubOverview.aspx

Újra levelet kaptam a Bátraktól, a legújabb újdonságokról és ez bizony nagyon tetszik, azt hiszem kell is majd egy. http://batortabor.hu/behindtheclouds/

Ez volt a ma délutáni kilátásom fél 4-fél 5-ig. Ha nem esik,és nincs hideg, még akár élvezhető is. Amíg Alex mandarinul (kínai) tanul mi az udvaron dekkolunk,Matthew hajkurássza a lányokat,akik vihogva szaladnak. :) Holnap csere, holnap Alex -szál dekkolunk. De ő nem hajkurász senkit neki a szája be nem áll a barátjával folytatott "tudományos "diskurzusoktól.

Vannak időszakok,amikor egy-egy témában mindenki szakértő. Naná, hogy jelenleg mindenki focit néz és szakérti is. Az egy dolog,hogy lassan pár ismerőst letiltok a Facebook falon,de ma délután az iskolába menvén különösebb tájékozódás nélkül is tudtam, hogy Anglia éppen meccset játszik. :) Hogy honnan? Mindenki arccal a telefonjában volt,az iskolai tornateremben óriás kivetitőn meccs ment...

Óh, majdnem elfelejtettem megmutatni, milyen ezerhatszázkilencvanhat éves képeket vadásztam le otthon... :) Tudjátok, múltkor valaki kihívott 15 évvel korábbi képpel, de abból az időből egy vállalhatót sem találtam, minden vállalható fényképem 30 évvel korábbról való, vagy még korábbról... :) Mutatnám a kedvencemet a portfóliómból a kedvenc fotelomból (már sajnos nincs forgalomban).    Aztán van egy gyöngyszem, főleg a 'hogy csináljunk a legkisebb gyerekről úgy fényképet, hogy még a fűből se látszódjon ki' c. kategória győztese, és aha, még a fekete-fehér időszakból: Aztán én és a kisebbik tesóm (mármint a kisebbik idősebb tesóm, 5 évvel idősebb) az új dzsörzé öltönyében fogatlanul... :))) Na és én a villanó gumibugyimban, DE! tűzpiros surranóban! :) Na, és ha valaki nem értené a táskák iránti hóbortosságot (bár ez itt csak kellék volt): Aztán ez is egy kedvenc, ez biztosan bucsuvasárnap lehetett az új puskákkal, és ott a fejen az egy Edda-

Ide ki tudnám helyezni magam... :)

Idejét éreztem meglepni magam. :)

Vannak ösvények, amelyeket el kell hagynunk, még ha fáj is, mert nem a miénk már. Ez a mondat nem mindenkinek szól. Csak annak, akinek új ösvény nyílik az életében, s amit eddig járt, azt el kell hagynia, mert nem az övé már. És ez nagyon fontos. Életünkben sok énünk halt meg, és sok történet és szereplő vált emlékké bennünk, azok, akiket régi énünk szeretett valaha. Gondolj a régi iskolatárasaidra. Netán első szerelmeidre. És sok mindenkire még. Szüntelen változásban élünk, Testünk minden sejtje hétévenként teljesen kicserélődik. A lelkünk is, ha jól élünk, a szüntelen változás állapotában van. Nevezhetjük ezt érésnek is. Aki jól él, az úgy tud bánni a lelkével, mint a jó hajós a vitorlájával: tudja, hogy milyen hullámok között és milyen szélirányba hajózik. A gyenge és riadt lelkű ember fél a változástól. A bölcs megtalálja benne a nyugalmát. És van ennek még egy nagy titka: a szíved, lelked közepe nem változik. A HAJÓS ugyanaz. Bármit hoz a jövő, bármerre fúj a szél. A HAJÓS u

Ha két kézzel megrázol egy fát, meg se moccan. De a szél, a láthatatlan szél, tövestől csavarhatja ki. Ez a tanács azoknak szól, akik hatást akarnak elérni valamiben. Ez a szelídség a szinte észrevétlen befolyásolás titka. Finoman eloszlatni az ellenállást, és terelni, formálni a merevnek tűnő körülményeket így kell. A szelídség ereje azért hatásos, mert nem szül ellenállást. Szinte észre sem venni. Belebújik a sejtek közé, és finom sugallatával átrendezi még a tudatalatti világát is. Így kell hatni valakire. Így kell nevelni is. Így kell a távoli céljaidat elérni. Lassan. Fokozatosan. Türelmesen. Finoman. Egy azonban fontos: egy irányba kell fújni! Csak akkor van ereje a szélnek, ha szüntelen fúj, s nem összevissza. Légy szél! Jó szél, és hadd röpítsen! Távolra! Müller Péter http://www.life.hu/sztarszerzok/muller-peter/20160620-muller-peter-eheti-bolcsesseget-arrol-irta-hogyan-tudjuk-celjainkat-elerni.html

Így vasárnap este, ami már majdnem hétfő, nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy a különbség tényleg csak én lennék... ;)

Jó, tudom, hogy kevés az opera-rajongó a blogban, kifejezetten én sem vagyok az, bár egyre több áriánál tudok leragadni, de leginkább van néhány emberem, vagyis Hangom. Ez a két ember is ebbe a csapatba tartozik és az is igaz, hogy nem egyedül találtam őket. :) Szóval akik ódzkodnak a komolyabb műfajtól, azokat is szeretettel hívom erre a kis vasárnap esti kalandra ezzel a két szépséges hanggal, mert szerintem gyönyörű, amit itt előadnak. És isten áldja a tehetségüket és énekeljenek még nagyon sokáig!

Megszakítva a Szívek szállodája- maratont, megnéztem két filmet is: 1. Anyák napja Hát, kicsit mintha mindent és mindenfélét bele akartak volna sűríteni, de egynek jó volt. Mi a közös a lobbanékony Sandyben (Jennifer Aniston), a káprázatos ékszereket reklámozó Mirandában (Julia Roberts) és a férjét odaadóan szerető Jesse-ben (Kate Hudson)? Mindhárman édesanyák, és bár a mindennapjaikban egészen más örömökkel és kihívásokkal néznek szembe, anyák napján valamennyien megtapasztalják, mit is jelent édesanyának lenni. Sandy (Jennifer Aniston) nemrégiben vált el férjétől, a jóképű Henrytől (Timothy Olyphant), és kénytelen megemészteni, hogy az exe egy nála fiatalabb, csinos nőt vet el feleségül. Az új asszony jelenléte nem csupán hiúságában, de anyai érzéseiben is sérti Sandyt. Eszeveszett versengésbe kezd vetélytársával, amíg egy nehéz helyzet rá nem ébreszti, hogy válás ide vagy oda, továbbra is ő a család összetartó ereje. Mirandával (Julia Roberts) látszólag kesztyűs kézzel bánt az

Ne panaszkodjunk folyton a Jóistennek, őrangyalunknak, vagy annak, akiben hiszünk. Vegyük észre, hogy vigyáz ránk, és legyünk hálásak neki. Köszönjük meg, hogy ha már hülye fejjel felmásztunk a létrára, le is tudtunk jönni. Hogy sietve lelépve a villamosról, nem ficamítottuk ki a bokánkat. Hogy azt a ronda nagy dongót kergetve, úgy borítottuk fel a fikuszt, hogy csak a cserép tört el. A sor bárki által folytatható. Nem kell nagy hálálkodás, elég ha csak annyit mondunk: köszönöm. Érteni fogják. És azt is értik, ha kérünk valamit, csak ne kezdjük jajgatással. Fogalmam sincs, milyen frekvencián jutnak el a köszönetek és a kérések az illetékeshez, de eljutnak. Van, ami nem teljesíthető. S befejezésül egy gyermeteg, ám hatékony javaslat. (Kipróbálva!) Azokban a pillanatokban, amikor jól érezzük magunkat- hazaértünk, hűvös a lépcsőház, a kinti hőséghez képest a lakás is elviselhető, levetettük a cipőnket, végre leültünk, ettünk egy falatot, ittunk is rá, sőt letusoltunk vagy beültünk a

Azért a nannységben az mindenképp jó, főleg amíg kicsik voltak, hogy felnőttként tök legálisan lehet játszani és kipróbálni pár dolgot. Amikor én gyerek voltam, nem a plázába jártunk a játszóházba, így egy csomó dolgot nem volt hol kipróbáljak, viszont Matyussal egy csomó dolgot 'kellett' csinálni, mert ereje és energiája bőven volt, csak egyszerűen néhány játékhoz vagy emelkedőhöz rövid volt. :) Tehát, ahhoz, hogy itt-ott feltoljam a sejhaját, nekem is menni kellett és igazából az volt a jó, hogy a végén le lehetett jönni a nagy csúszdán. :) A játszótéri hintákról nem is beszélek akkor már, feltéve, hogy némelyikbe még beleférek-e... :) Pont emiatt tök jó, hogy valaki csinált a felnőtteknek is játszóházat. :) http://welovebudapest.com/elmeny.kultura/ahol.ujra.gyerek.lehet.minden.felnott.jatszoparty.az.elevenparkban

Ha legközelebb Bécsben járunk, jártok: http://wmn.hu/2016/06/04/11-shoppingmentes-ok-amiert-el-kell-menned-becsbe/

Óh, hát ezt valahogy ki lehetne bírni... :)

Amint állandó közelségben leszek a varrógépemmel, az egyik első dolgom lesz egy ilyen vagy egy élő tanfolyam. :) http://www.szilvifoltvarras.hu/?page_id=7523

Ezt legközelebb kipróbálom :) http://welovebudapest.com/budapest.nevezetessegei/obudatol.huvosvolgyig.a.29.es.busszal

Most összeszedtem a Nicholas Sparks-könyveimet, legalábbis amiket hirtelen megtaláltam a három helyszínen. E-book-ból már jobban állok sokkal, de a papíralapúak még begyűjtés alatt vannak, de hamarosan naprakész leszek, mindig a pillanatnyi leértékeléstől függ, hogy hogy sikerül beszerezni őket. :) Ha mind meglesz egy kupacban, elküldöm a képet a szerzőnek. :)

Épp a hazaút előtt láttam meg ennek a könyvnek a borítóját, és örülök, hogy nem felejtettem el megvenni. Több könyvet is írt már a szerző, de igazából az Ízek, imák, szerelmek-kel futott be. A filmet nagyon szeretem (a blog mottó is ebből van), igaz, hogy a könyvet még nem olvastam el, amiből készült, ahogy a következő részét, a Hűség-et sem, pedig nagyon régóta megvannak. Ahogy egy másik könyvét is megkaptam tavaly (vagy még előtte?) szülinapomra. A könyv eleje főleg nagyon jó, lendületes, jól is haladok vele, nagyon azt érzem, hogy pontosan erről van szó, ezt nekem írták! Meg az elmúlt hónapokban Valakivel épp ezekről a dolgokról elmélkedtünk már, vagyis igazából folyamatosan. A másik része a könyvnek már lassabban olvasódik, de azért haladtam. És kellett is haladnom, mert mindenképp kölcsönbe akartam adni. Sikerült. :) Közben sok ihletet kaptam, most ezeket kellene dédelgessem és nem elereszteni őket. Nagyon-nagyon sok jó gondolat van benne, nem volt időm kiírni, de n

Itt még együtt, azóta már szétköltöztek. :)

Ez már igazából nem is szabadság nap, főleg, hogy délután, az érkezés után máris dolgozom és még jól el is ázom, nem egy könnyű délután, nagyon küzdök. Reggel korán megébredek, ilyenkor ez már mindig így van, végiggondolom az elmúlt napokat, tulajdonképpen elégedett vagyok, sajnos most is volt, amire-akire nem volt (elég) idő, ez már mindig így van, de azért jó kis szabadság volt leszámítva néhány dolgot vagy nem jó hírt. 3/4 8 után a reptéren vagyok, szokásos türelmetlen és pofátlan magyar utasok között, akik mit sem törődnek a sorban állás és sorban következés elemi szabályaival. Nem sikerül most sem felpotyázni a bőröndöt, így huzigálom magammal, igaz, hogy nagyon stílusosan, hiszen összeöltöztünk. :) Repül az idő, sokadjára sem értem, hogy miért nem lehet fent kényelmesen várakozni, miért kell kint aszalódni a karámban, de aztán túlteszem magam rajta. Újra ablaknál ülhetek, kényelmesen. Késve szállunk fel, és mivel Gatwick zsúfult, még körözünk is a reptér felett lega

Tényleg az utolsókat futva délelőtt még beszerzem amit kell, meg veszek lottót, stb. Szinte teljesen bepakolok, meg ilyenek, aztán kicsit cidrizek, mert időpontom van a fogorvoshoz, bár előtte még a volt irodámban is tiszteletemet teszem (most először azután, hogy '13 decemberében leadva a kulcsomat és minden ilyet kisétáltam...). A fogorvosom még mindig egy tündér és jó is ott lenni - leszámítva, hogy erős gyűjtésbe kell kezdjek, vagy leginkább kell még egy fél állás... De most már rendben leszek és járok hozzá rendesen, amikor csak tudok. Igazán csinos a váróterem is: Aztán szinte épp odaérek még az Operettbe, hogy megnézzem a Chicagoi hercegnőt. Fura egy előadás lett, de a hangok szépen szóltak és igazán ki is lehetett kapcsolódni. Sajnos nem tudok jegyes-szórólapos fotót posztolni ide, merthogy nincs, vagyis nem volt. Nem is értem. 9 után érek haza, újra pakolok, aztán amennyire tudok, hamar lefekszem kicsi olvasás után.

A délelőttöt otthon töltöm, egészen fura érzés, hogy sehova sem kell futnom. :) Ebéd után egy kórházlátogatás van, aztán egy kis ötye fagyival. A Vigadónál kötünk ki, jót szórakozunk - vagy hitetlenkedve nézzük a fotózkodós turistákat. :) Közben, vagyis még előtte egy lánybúcsúztatóba botlunk, ezek sem voltak magyarok, őrület, hogy ebből és hasonlókból erősödik a hazai turizmus. :) Később újra feltűntek. Aztán jön egy kis Duna-parti séta az Akadémiáig (kedvenc útvonalak egyike), aztán felbuszoztam a Várba. Igazából a Mátyás templom volt a cél és a 6-os gitáros mise. Nagyon kellett már egy kis lelki muníció, meg is kaptam. Örülök és hálás vagyok, hogy sikerült eljutni. Aztán már az ingyenes orgona koncertet mégsem vártam meg, vagyis nem mentem vissza fél 8-ra, már nagyon fáradt voltam. Kicsit még sétálgattam fent és döbbenten láttam, hogy a Kormány milyen építkezésbe kezdett... A budapesti turista képeket ide gyűjtöttem. :) https://picasaweb.google.com/112107064

Ez a mostani utolsó bögötei nap, délelőtt elpakolok és bepakolok. Tíz óra körül feleszmélek, hogy mégiscsak jobb lett volna kicsit még vágatni a hajamból, anyám akcióba lép és már mehetek is a fodrászhoz, közben az ebéd is elkészül, délután fél 4-kor már újra úton vagyok. Szeretem azt az útvonalat, a Somlót, Bakonyt és az egészet. Jól elvagyok ott órákig. :) Városlődnél mindig körülnézek, nagyon szeretem, olyan édes kis falu. Devecsernél mindig eszembe jut, hogy annak idején a vörösiszap-katasztrófa előtti napon jártam arra, akkor még minden rendben volt. Végére érek megint egy könyvnek, meg írok egy új listát a maradék napokra, aztán újra este van.