berno

Nem ismeretlen a vonzalmam a Nyomorultakhoz bármelyik műfajban is kerüljön elém... Otthon végre műsoron van, de nélkülem,pedig már jegyem is volt rá. Remélem lesz hozzá szerencsém. Tegnap volt a premier. Ma délután beléptem egy üzletbe és pár hangról rájöttem, hogy amit hallom,az bizony a Vidd haza kezdete. Szószerint földbe gyökereztem. :) egy pasas énekelt is,és közben adományt gyűjtött katonai hősöknek. Ahogy ezt így összeraktam, még 'félelmetesebb' volt. Persze a hangokból nem mind volt a helyén,de most ez is jó volt. Leálltam a nadrágok között és onnan hallgattam. Néhány Jean Valjean dal még előkerült. Úgy érzem, a hétvégén elő kell vennem a témát tüzetesebben is. ;) Íme a bizonyíték :

Hát ez nagyon tetszik! Ajtótámaszték. Kell. :)

Hát nem csodálatosan gyönyörűszéééép??? :)))) Kezdem elhinni lassan, hogy TÉNYLEG van ilyenem. :)

Bár már nem mutatok minden könyvet, amit elolvasok a kihívásban vagy azon kívül, azért mondanám, hogy szépen haladok. 34 kiolvasott könyvnél járok január eleje óta, bár ennél többet olvastam, mert olyan is, ami kihíváson kívül ment, tehát látható, hogy amint lehet a szabadidőben olvasok. :) A mostanit mégis amiatt mutatom, mert az összes közül, amiket mostanában olvastam, ez volt rám nagyon erős hatással és nagyon intenzív érzelmekkel... Mutatom, hogy mi az és mit írtam róla nyilvánosan, bár ennél sokkal több minden van bennem a könyvvel kapcsolatban. Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek Louisa Clark elégedett az életével. Szereti a csendes kisvárost, ahol születése óta él, a munkáját a városka egyik kávézójában. Szereti a családját, a mindig hangos, zsúfolt házat, ahol apjával, anyjával, az Alzheimer-kóros nagyapával, a család eszének tartott nővérével és annak ötéves kisfiával együtt lakik. És talán még Patricket is szereti, a barátját, akivel már hét éve vannak együtt. Egy n

Ma reggel tévedésből hat után visszaaludtam,és amikor csak a biztonságból beállított ébresztő jó negyven perc múlva megszólalt,konkrétan nem tudtam ki vagyok és hol vagyok. Ennyi idő alatt kitakarítottam a korábbi munkahelyemen, álom -idő szerint éjjel egykor a volt középiskolás osztálytársaimmal,élén a legnagyszájúbb lánnyal. És ott volt az idős takaritonéni is,remélem jól van. Aztán jöttek a szerelmek,főleg aki általános elsőben az alig megszerzett íráskészségével olyan szerelmeslevelet írt nekem, hogy csak na - meg is van még.  :) Aztán egyszercsak csillant egy gyémánt eljegyzési gyűrű rajtam,amivel épp beintettem valakinek dacosan, közben meg nem akartam,hogy legyen ilyenem. Egyébként ez a szép gyűrű pont olyan volt,amilyet láttam pár hete a Hawaii five O-ban. :) /Pedig nem is igazán tetszett a fazon,mert nem szeretem a kialló köves gyűrűket, és emlékszem, ezt éjjel is oltarira hangoztattam. :)) de nincs meg,hogy kitől kaptam/ Több rémségre nem is emlékszem, de rendesen odav

Nyolc darabot "varrt" magára. :)

Csini pohárban fini kávé :)

Meg kell kövessem magam a teljes felsőoktatásos tanulmányi ügyintézéssel szemben adott kétkedésemért... :) úgy látszik, hogy vannak még egyetemek, ahol van némi rend... :)) Ezt most főleg a mocorgóknak mondom iránymutatásként... ;) Tegnap ugye elküldtem az érdeklődésemet, akkor ki is derült, hogy rossz intézménynél járok. Nos, az új intézmény valóban a KÖZ-t szolgálja (Nemzeti Közszolgálati Egyetem), hajnalban már kaptam egy e-mailt, hogy kitették az adott karhoz a kérdésemet, ami után hamarosan újabb e-mail jött a tanulmányi osztályról, hogy mit is kell tennem, majd hamarosan egy még pontosabb tájékoztatót kaptam, mondhatni egész személyes hangvételben. Szóval a mérleg igencsak pozitívan áll. :)

http://www.aranykonyv.hu/kezdooldal Tetszik, amit a bevezetőben írnak, teljesen egyetértek vele. E-könyvek nélkül én itt nem tudnék ennyit olvasni. "Technikai fejlődéstől függetlenül a könyvek iránti szeretet nem múlik. Ebben a szerelemben egy a közös, a könyv. A téma, a megjelenés, a formátum minden lehet más, az olvasás öröme mégis örök."

http://valasz.hu/itthon/lathatatlan-munkasok-itt-vannak-koztunk-rengeteget-dolgoznak-megsem-becsuljuk-oket-117979

Azt nem mondanám a következő témával kapcsolatban, hogy rohan az idő, de igazából tényleg elrohant onnan kezdve, hogy elkezdtem annak idején a nagybetűs felsőoktatási tanulmányaimat... Magam előtt is gáz bevallani, hogy hány évbe telt, vagy telni látszik összekaparni egy főiskolai oklevelet, amiből azóta BA alapszak lett, vagy hogy. Mivel most már nagyon meg akarom fogdosni a megkínlódott és nehezen megszült oklevelemet, már most elkezdtem megint levelezni a tanulmányi ügyintézőkkel, mert sajnos kicsit ismerem a felsőoktatási ügyintézést, vagy annak bonyolultságát, és végiggondolva az én esetemet, azt hiszem lesz néhány kör. Már a nyelvvizsga alapinformációért is mindig csak harmadikra találtam el az illetékest, most az oklevél kiadása kapcsán cifrább esetekre számítok, hiszen azt is elég eltalálni, hogy vajon melyik intézmény lesz illetékes! :) Na, de komolyan... Akkortájt, amikor az egész történet indult, még Államigazgatási Főiskolára jelentkeztem, de épp belefutottam az i

Bár sosem tennék ilyet, mert mi van, ha ereszt a bögre, de a színek csodálatosak. :)

Szinte hihetetlen, hogy ezt a Drágaságot pár hónapja élőben hallhattam... bármikor újra megtenném. :)

Hú, hát ebben aztán minden történt csak az nem, amire számítottam volna. Kate Winslet zseniális benne viszont. :) A varrónő Rosalie Ham 2000-ben megjelent azonos című regénye alapján készült a The Dressmaker című film, amely Tilly Dunnage (Kate Winslet) ruhatervező és szabó kalandjáról szól, aki az 1950-es években hazatér szülőföldjére a Dungatar nevű városkába Ausztráliába, ahol nem csupán ő lepi meg az ott élő népeket, de azok is őt. A büszke és vonzó nőszemély ugyanis még tízévesen szökött el otthonról, miután tévesen egy gyilkosság elkövetésével vádolták meg és Európában felnőve a párizsi divatvilág egyik elismert neveként vált híressé. Azonban odahaza ezt persze nem tudják róla, miként azt sem, hogy mi fán terem a párizsi divat. Tilly viszont nemcsak, hogy a nevét tisztázandó hazautazik, de a tervezői tudományát is megmutatja nekik, többek között azzal, hogy szívdöglesztő nőt varázsol az egyszerű lélek Trudy Prattből (Sarah Snook), csakhogy arra még ő sem számít, hogy időközben

Érdekes és izgalmas film, megidézve egy borzalma időszakot is. Hatvan évvel azután, hogy a második világháború borzalmai elől menekülve elhagyta Bécset, az idős zsidó asszony, Maria Altmann (Helen Mirren) hosszú útra kel, hogy visszaszerezze a nácik által elrabolt családi kincseit, köztük Klimt híres festményét, Adele Bloch-Bauer I. portréját. Tapasztalatlan, de vakmerő fiatal ügyvédjével, Randy Schönberggel (Ryan Reynolds) hosszas küzdelem elé néznek, amelynek csataterét az osztrák elit világa és az amerikai legfelsőbb bíróság jelenti. Az út során Marianak a családjához kötődő, súlyos tényekkel is szembe kell néznie. A Hölgy aranyban igaz történet, egy asszony küzdelme, hogy visszaszerezze örökségét és igazságot szolgáltasson családjának.

Óh,végre hétvége, a ház üres,süt a nap,és Csend van! :)) És elkezdtem tegnap egy új könyvet,megszereztem egy rég várt kedvencet, naprakész vagyok Hawaii five O-ból,és a decemberi Havasi -koncertjegy is megvásárolva.

Ma, március utolsó napján három születésnapost is lehetett köszönteni, ami mindig jó. :) Egész március ünnepben gazdag volt, összeszámlálni sem tudnám. :) Lássuk, mit hoz április, a maga bolondos bolondságaival... ? :)

Ez nekem még mindig tetszik, egyszer ki fogom próbálni! :) http://welovebudapest.com/elmeny.kultura/veszits.el.hagyj.el.egy.olvasmanyt.osztonozz.masokat.is http://veszitsel.konyvtar.hu/

Bár ezen a héten megúsztuk a hétfőt, holnaptól indul a tavaszi szünet, iskola legközelebb április 12-én... Nem, nem írtam el... ;)

A 2 részre tervezett Birdsong című regényé alapján készült, ami Angliában igazi sikerkönyv. A történet az I. világháborúban játszódik, 1910 és 1916 között. Egy szenvedélyes szerelem, Stephen és Isabelle között, ami végigkíséri a férfi háborús éveit, napjait...

Egy másik újranézős. :) Szép kis nap Nehéz nap elé néz a gyermekét egyedül nevelő építészmérnök mama: hosszú hóna- pok munkájának eredményét óhajtják megtekinteni a rendelők. De legalább kisfia nem fogja a bácsikra borítani a tintát, mivel hajókirándulásra megy az osz- tály. Nehéz nap elé néz az elvált újságíró is, mert szenzációszagú ügy nyomára bukkant, ám ekkor megjelenik az exnej: vigye már el kislányukat a hajókirándu- lásra. Kapkodás, idegesség, eső - s mindkét szülő lekési a megmentő hajót. Ki vi vigyázzon a gyerekekre?

Ezer éve nem láttam, most újranéztem. A hírek szerelmesei: A pincérnőként dolgozó Tally (Michelle Pfeiffer) minden vágya, hogy hírolvasó lehessen egy neves tévéállomáson. Elküldött anyaga megtetszik az egyik legnézettebb hírcsatorna sztárkommentátorának, Warren Justice-nak (Robert Redford), aki csalhatatlanul meglátja a jelöltekben a valós tehetséget, amely mint tudjuk nem terem minden bokorban. Tally a férfi segítségével hamarosan túlszárnyalja tanárát, aki hamarosan feladni kényszerül az állását.

Sabine De Barra (Kate Winslet), a kertész és tájrendező hatalmas megbízást kap. Az övé a megtiszteltetés, hogy megalkossa Versailles kertjeit. A megbízó nem más, mint maga XIV Lajos (Alan Rickman) király. Vajon Sabine képes lesz megbirkózni a feladattal, túllépni múltjának árnyékain, és biztosítani saját, valamint szerelmének jövőjét?

Újranézve_ Menedék Egy titokzatos fiatal nő érkezik Észak-Karolina egyik kisvárosába, ahol megtalálja az igaz szerelmet egy magányos apuka személyében. A megindító romantikus thriller alapjául szolgáló könyv írója Nicholas Sparks, a best-seller szerző, akinek a Szerelmünk lapjai és a Kedves John is köszönhető.

Úgy süt a nap, hogy talán nem is igaz, 13 fok,16-os érzettel. Úgy gondoltam, itt az ideje az első beöltözős-napszemüveget kinti olvasásnak. Olyan ereje van a napnak,csak úgy melenget,mint a jó ölelés. :) Így szeretek olvasni, vagy egy jó puha plédbe tekeredve. Ennyi. Gondolom ezek után két eső jön, de mint mondják minden napnak a maga baja... ;)

Nem is tudom mit szeretnék jobban, énekelni vagy franciául tudni, vagy a kettőt együtt. :))

A mai Art Club-on nagyon sokfélét csináltunk, többek között ki kellett valamit festeni és ahogy Alex a paca-papíron le-lehúzta az ecsetét, egyszerűen kialakult valami. A végén vettük észre, hogy pillangók születtek. :) Direkten sem sikerült volna szebbre szerintem.

... és egy újabb torta. Belül csokis. http://www.nosalty.hu/recept/csokitorta-9-nigella-fele-rusztikus

http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/adele_brusszel_uzenet_a_terroristaknak

 Minden rózsa meg akar szépülni. Tudja, hogy amíg nem szép, még nem igazi rózsa. Első pillanatban nem is sejted ennek a gondolatnak a mélységét. A zen buddhizmus alapmondata: „Találd meg az igazi arcodat!” És most figyelj: amíg nincs meg, addig szüntelenül van benned valami nyugtalanság! Törekvés. Valami örökös elégedetlenség. Így még nem jó, ahogy van, és ahogy vagyok! Még nem vagyok „igazi”! Mindenki sejti, hogy van egy szebb arca is! És egy harmonikusabb lelke is. Szeretném, ha valakivé vélnék, és ha valakivé válna a gyerekem is. Ez a különbség a tanítás és a nevelés között. A tanítás csak információt tölt a fejekbe, de a nevelés: növel. Nem mennyiséget ad, hanem minőséget. Segít egy rózsának igazi rózsává válni. És egy gyereknek megtalálni és kibontani önmagát. Egy jó élet: nemesedik, ne feledd! Egy rossz élet romlik, vacak marad. Nem akar „megszépülni”, nem bontja ki magából, amit hozott. Igazán jó pillanatainkban érezzük, hogy szépülünk. S ahogy a mai, megzavart időjárás

Az elektromosság tanulmányozása, avagy mit tesz Matthew hajával a súrlódó lufi. :)

Az itteni iskolában a heti házi feladaton és a negyedéves projecteken kívül minden héten van egy -egy feladat,amit az igazgató ad.Ezek nagy marhaságok és nem egyszer nem vagyok hajlandó ezeket megcsináltatni. ;) Az eheti is egy marhaság,de ez most rajzos,úgyhogy nem hagyjuk ki. Valami szuperszónikus képtelenséget kell rajzolni. Matthew -et mutatom,félkész állapotban, ha igaz,egy repülő stadion amiben egyelőre hárman ülnek, nem nehéz kitalálni, melyik vagyok én... :)

Kisütött a nap végre,közben meg elbántak Brüsszellel,az egyik bakancslistás városommal. Hát hogy van ez?

Tegnap jó nap volt, mert még a húsvéti szeretetpakkom is megjött, úgyhogy van egy kis diszítésem. :)

Nem tudom, hogy is kezdjem. :) Csapongani fogok és lehet, hogy pár nap múlva is visszatérek. A tegnapi koncerten hogy ott voltam, talán nem is valóságos. Mert ami ilyen jó és beteljesülős, talán nem is lehet valóságos. A tegnapi koncertre nagyon vágytam. Évekkel ezelőtt megfogalmaztam és nem gondoltam volna, hogy egy ilyenen ott lehetek. Adele az életem része, vagyis a dalai. Nagyon sokhoz konkrét emlék, helyszín, személy kapcsolódik. Másikak maguktól érintettek meg. Szóval már órákkal a koncert előtt ott lődörögtem. Mert ugye nehogy lekéssem. :) De valahogy nem jött az izgalom, a koncert előtti bizsergés, csak fáradtságot éreztem. Aztán elkezdődött és azt mondtam magamnak: hülye vagy? mit nyervogtál előtte?! :) Ráadásul a tegnap délelőttöt leszámítva nagyon régen nem hallgattam már Adele-t huzamosabb ideig. A csaj pont olyan, mint gondoltam. Bár ez nem is igaz, mert még többet adott. Tudjátok, hogy  a Royal Albert Hall-os koncertjét nagyon szerettem, megvan dvd-n, sokat néztem-h

Van még 12 perc a kezdésig vajon hányan vannak még odakint? :)

Annyit kell várni félő,hogy itt alszom el. A legutolsó sorban ülök. Hihetetlen. :)

Ma ne keressetek, majd holnap jövök! :)

A Hawaii-i nyomozásba beiktattam egy kis romantikát, nagyon édes film: Szerelem a csillagok alatt https://www.youtube.com/watch?v=ogsRKV23T8w A végzős hallgató Becca barátságot köt Emilyvel, a csendes lánnyal, aki a közelmúltban veszítette el az édesanyját. Emily édesapjának, Nate-nek a támogatásával Becca mindent megtesz annak érdekében, hogy átsegítse Emilyt a nehéz időszakon, miközben a lány megtanítja őt a felelősségvállalásra. Amikor Becca és Nate között románc alakul ki, meg kell tanulniuk, hogy a viszonyukat hogyan egyensúlyozzák ki az Emilyvel való kapcsolatuk mellett, miközben Beccának a tanulmányait is be kell fejeznie.

Mindig érdekes, amikor valaki rólunk készít képet - lehet fénykép vagy egy rajz, mert az egyben azt is mutatja, hogy az ő szemével milyenek vagyunk, ő hogy lát - vagy negatívan azt is mondhatnám, mire képes ábrázolás terén. :) Az utóbbi kb két hétben Matthew kétszer is lerajzolt, egyik bizonyos értelemben borzalmasabb mint a másik, közben meg nagyot vihogtam mindkét esetben. :) Az első egy iskolai project kapcsán készült, posztert kellett csináljon, hogy milyen veszélyek is vannak a házban, mire kell figyelni. Majdnem nem is lett project, mert én azt hittem, hogy rég kész van (szülői adag volt), végül utolsó reggel kisült, hogy nincs kész és határidő van. Bravo... Ez az izgulósabb gyerekkel esett meg, tehát nem volt mentség, nem lehetett tolni rajta, így hát reggel fél 8-kor nekiálltunk posztert csinálni. Aha, most lesz hat... Azt sem tudtam hol vagyok, de muszáj volt. Szerencsére volt ötlete és mivel épp úgy tűnt, a hőse vagyok, azt mondta, lerajzol engem. Dagadt a májam, amíg me

... hiányzik a biciklim... ;)