Óh, hát pár napja tartogatom ezt az írást, nem véletlenül, sejtettem, hogy mi lesz a vége... :) Akarom ezt a feelinget, az ízeket, az illatokat, a falakat, a kávét, az olaszságot, stb... Frei Tamás kávékalandja a Riviérán „Még legalább 15 perc” - mondta két tányér spagettivel a kezében a reneszánsz arcú férfi. Mintha csak Michelangelo állt volna előttem. Hullámos, ősz haj, szakáll és bajusz, kicsit széles, legalább 60 éves arc. Olasz éttermekben nem ilyen pincérek jönnek szembe, de hát az éttermek maguk sem ilyenek Olaszországban, mint amilyen ez volt - a san remo-i utcasarkon... Az olasz Riviéra zűrös, kicsit leszakadt városában, San Remo-ban talán ez az egyetlen étterem, amely előtt esténként sorban kell állni az utcán. A többi félig üres, mert az évtizedekkel ezelőtti „dolce vita” már odébb költözött. Az olasz oldalon Portofino az igazán elegáns hely, a francián, 20 percre innen, Menton, aztán már jön Monte Carlo, Nizza, Cannes… szóval San Remo ma már csak a múltjából él. Az