berno

Ezt már nem tudom, hogy mutattam-e, de nekem nagyon tetszik, akkor is, ha szürke:

A repülés okozta érzést (landolás előtt) nem szeretem, ezt tudjátok. Viszont az egésznek a képi világát és kvázi természetellenességét meg mégiscsak, mert ezek a képek még mindig hihetetlenek számomra. Még több kép itt:  https://picasaweb.google.com/113055242432803558965/FelhokAlattFelett?authkey=Gv1sRgCP-BhYjW-cORsAE

Ezen a képen még Pest felé akadt meg a szemem az Easyjet magazinban. Hogy miért? Mert errefelé mindennapos, hogy Matthew fantáziájából megelevenedik egy-egy masina, ami hol Superhero-kat, hol Star Wars - karaktereket tud gyártani, de gyakorlatilag bármit... :)

Való igaz, hogy én magam sem nagyon akartam hinni a szememnek, de ezzel a falatnyi bőrönddel sikerült megjárni a London-Budapest-London utat, és nem, nem volt hozzá 30kg-os kézitáskám. Ez volt minden. :) Öregszem...

Egyik este, egy meetinges-színházas este után vártuk a (kedvenc) 2-es villamost a Vigadónál, és körbenéztem:

A 2014-es országtorta kipróbálva: Somlói Revolúció Finom volt, de szerintem ennél vannak sokkal finomabb torták is, és volt már ennél finomabb országtorta is. Ha valaki megsütné, íme a segítség:  http://www.damniczki.hu/hu/news/2/16/somloi-revolucio-magyarorszag-tortaja-2014

Variáltam kicsit a múltkori almás pitén egyik nap, így akár egy komplett mese előadható, ha csak ránéz valaki. :)

Szuvenyír nekem Prágából, ahova még mindig visszavágyom. :)

http://www.szinhaz.hu/plusz/58118-halhatatlan-szerelem-tolnay-klarirol-irt-konyvet-muller-peter A könyv nekem is meglett szülinapomra  - dedikálva. :)

Tegnap délután értem a végére a Szerelem a felhők felett -nek, érdekes volt és szép is. előzetes:  https://www.youtube.com/watch?v=eidvx_w2s70 Julie három éve szakított Antoine-nel, a javíthatatlan n őcsábásszal. A képzőművészként egyre sikeresebb Julie közelgő esküvőjére utazik vissza New York-ból Párizsba, ám a légitársaság hibájából a business class-on kap csak helyet. A gépre felszállva a legnagyobb meglepetésére Antoine ül mellette, aki egy új állás reményében repül haza Franciaországba. A meglepetésszerű találkozást mind a két fél igen kellemetlenek ítéli meg és mindent megtesznek, hogy új helyre ülhessenek a gépen, de erre nincs lehetőség. A viharos repülő út alatt a páros felidézi kapcsolatuk örömteli pillanatait és árnyoldalait egyaránt, s a kényszerű összezártságban tisztázzák az eddig elhallgatott konfliktusaikat. Mire Párizsban leszállnak, a korábbi sérelmek és problémák kibeszélése nyomán ismét fellángolnának az érzelmek, csakhogy Julie-t várja vőlegénye, akihez - tud

Hetven éve, 1944. november 9-én halt meg Radnóti Miklós költő, műfordító, a 20. századi magyar líra egyik meghatározó alakja. "Ember vigyázz, figyeld meg jól világod:  ez volt a múlt, emez a vad jelen, -  hordozd szivedben. Éld e rossz világot  és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte,  hogy más legyen." Teljes cikk:  http://konyves.blog.hu/2014/11/09/hetven_eve_halt_meg_radnoti_miklos

Ady Endre  Az Ősz dicsérete  Egyszer csak, észrevétlenül A fa alá avarszőnyeg kerül. Megállsz a mélázó napsütésben, Gyönyörködhetsz az őszi ködben. Ezer színnel festett képek, Mind a szívedbe égnek. Nincs még egy évszak, Mely ennyi pompát rejt Fejedre kedvesen gesztenyét ejt. Nézheted a vadludak vonulását Ahogy őz keresi tisztáson a párját, Szürettől hangos a hegyoldal Itt, ott felcsendül egy dal. A kertekben érik a dió Hangosan kárál a szajkó. Este, ha begyújtasz, fával a kályhába, Tehetsz almát, krumplit a parázsba. Mesebeli illat lengi át a szobát, Megidézheted régi korok hangulatát. Forralt borral kezedben, a karosszékben, Gyönyörködhetsz szebbnél-szebb zenékben. Este a csillagos eget nézve, Felidézhetsz meséket, Amiket egykor hallottál, Amikor tiszta és jó voltál. Ne bántsd az Őszt, Fedezd fel inkább, Amit nyújt, Az összes titkát.

Azt hiszem, ilyet csinálok idén :)

Az egy dolog, hogy én földrajzból gyengécske voltam, de hogy Magyarországot az Easyjet magazinban így ábrázolják, azért az mégiscsak szemet szúró...

Helyzetkép csütörtök reggel, valamikor 8 óra előtt: Az úgy történt, hogy Matthew lábán egy Alex-től örökölt zokni volt, amin a reggeli procedúra (pisi+kézmosás) közben talált egy kicsi lyuk-félét: - Mi történt? - aggódott :) És ha már kicsi lyuk volt, miért ne legyen nagyobb, ugyebár...? :))

Péntek este bezoka koncert lesz, máris eljött az idő. :) Épp az előbb láttam a Szerencseszombatban - ezt énekelte -, ezt még szeretem is, kell a héten kicsit átvegyek tőle ezt-azt, nehogy beégjek a csápolásnál, hogy nem tudom majd a szöveget. :) /bár itt-ott ezen a felvételen - élő adás - itt-ott hamsikás volt, de azért jó/

Van még néhány filmem megjelölve a youtube-on, ezeket nézem mostanában, pedig igazán klassz dvd-kkel gazdagodtam az otthoni napokban - köszönöm M! - :) Karácsonyi naptárpasik Az ötlet nem rossz, egyszer el is megy (bár kb háromszor aludtam bele, mire végigértem rajta), de rettenetesen rossz szinkront tettek rá. https://www.youtube.com/watch?v=T9zYXo_O_co E.J. Baxter sikeres újságírónő New York-ban. Az élete látszólag tökéletes: remek állása és kiváló főnöke van, valamint szép lakása és szerető vőlegénye. Tökéletes világa azonban egy pillanat alatt összeomlik, amikor a vőlegényét rajtakapja a főnökasszonyával a karácsonyi partin. Ezt Lillah Gucci cipője és E.J. eljegyzése bánja. A fiatal nő új állás után néz, de Lillah mindenhol keresztbetesz neki. Végül a nővére, Roz tanácsát megfogadva elfogadja a montanai állásajánlatot. Hamarosan rájön, hogy a szívügyek a vadonban sem egyszerűek. Karácsonyi csínytevő Hát, ez egynek, de tényleg csak egynek, bár legalább a vége az

Nagyon szubjektívek az ilyen listák - mint pl ez is, 10 legszebb musical dal - , mert kinek mi a szép, mitől szép és mikor mi az. De annak örülök, hogy az elsőn az én egyik kedvencem végzett, bár nem ez a legszebb és nem is a legkedvesebb, de nem tudnám megmondani, hogy én hogy állítanék össze egy ilyen listát. Egyszer ha nagyon ráérek, megcsinálom. :) https://www.youtube.com/watch?v=Cdx9gmmPw04

Szerelemi házasságok legnagyobb kérdése, hogy tudtok-e műfajt váltani. Tudjátok-e egymást nem szerelemmel, hanem szeretettel is szeretni. Nem könnyű! Mert csak őt akarod! Senki mást, csak őt! És őt is hogyan? Fiatalon? Szépen? Sugárzón? Vagy látod már benne az öreget, a beteget, az embert, aki talán már nem kívánatos? És látod-e magadat, évek múlása után, akit már nehéz szerelemmel szeretni? Bizony, ezek nagy kérdések. Nem az érzelem váltása a kérdés, hanem az, hogy amikor szerelmes vagy, mennyire mélyen látsz a másikban. Mennyire pillantod meg Ő AZ!-t - aki nem változik. Mert benne lesz mindig. Amíg él, benne lesz. És ha őt látod, nem is kell váltanod. Sok öreg párban látom még csillogni az örök szerelem fényét. Kivillan a megszokás, az elfáradás, a sorsközösség hétköznapi homályából. Még mindig fogja a kezét. Még mindig rá tud pillantani úgy, mint szerelmes. Messziről néz már ez a tekintet - de ugyanaz. Kevés ember élményét írtam le. De leírtam - mert van ilyen. Müller P

Történetünk főhőse … Az élet: gazdag szimfónia. Százféle hangszeren százféle dallam, születni akaró motívum hangzik egyszerre, s nem tudjuk, mi ebből a mi dalunk – mi az a főmotívum, amelyet végül is el kell játszanunk. Minden ember, aki az életedben a társaddá válik: apa, anya, gyerekek, szomszédok, munkatársak, iskolatársak, barátok, de még az idegenek is, akik hozzád csapódnak, a saját szólamukat belejátsszák a tiédbe. Mindenki, akivel az úton hosszabb-rövidebb ideig együtt menetelsz, fontos – de te vagy a főhős. Ezt ne feledd: életed történetében te vagy a főhős… Müller Péter - Halhatatlan szerelem ( részlet )

Épp várom a tanáromat, próbálok erőt gyűjteni, úgyhogy jöjjön egy napidénes angolul :) Bár a tempót tekintve felpörögni nem fogok... :)

“Szeressetek engem !” Ha megkérdezel, mi volt a legnehezebb az életemben, most már válaszolni tudok rá. Ha nem szerettek. Nem az, ha én nem szerettem, – úgy látszik, ez működik -, hanem ha engem nem szerettek. A világ legnagyobb bohócának utolsó, híres száma, hogy kijött egyedül a porondra, zene nélkül. Körbenézett a várakozó közönségre, majd azt mondta: – Szeressetek engem! És szépen kikullogott, mint egy kutya. Ha ilyen helyzetben vagy, egy vigasztaljon. Hogy Isten szeret téged! Akkor is, ha nem hiszel benne. Akkor is, ha nem érzed. De legalább tudd. És akkor lelkedben kisüt a nap, derűs leszel, és eltölt a boldogság. Ez volt az a nagy élmény, amelyet könyvem hőse megtalált. Ezért adtam azt a címet: Halhatatlan szerelem. Müller Péter

Témáját tekintve nem aktuális a cikk, viszont annyira jókat - és közben egyszerű dolgokat - mond Ranschburg Jenő itt is, hogy azért linkelem, hogy ne vesszen el. :) http://www.babaszoba.hu/articles/kisgyerek/Majomszeretet_es_kenyeztetes?aid=20080731082045;p=0

...De ki törődik az apákkal? -Egy apa őszinte vallomása http://joportal.hu/johirek.php?readmore=532

És íme az 1800. közzétett bejegyzés. :)) Bírjátok még a sok kerekszámot? Ha nem, hát kell egyet koccintani... :) Kb egy héten belül belefutottam néhány kerekszámba, mások is szeretik, mutatok néhányat... :) Nagy Sándor Fanclub  changed his  cover photo . 28 October  ·  Edited Már 2000-en vagyunk!!!󾌰󾌰󾌰 Köszönöm szépen MINDENKINEK!!!❤️️❤️️❤️️

"Sohasem késő feltenni magunknak a következő kérdést: vajon készen állok rá, hogy megváltoztassam az életemet, és én magam is megváltozzam? Nem számít, mennyi idősek vagyunk, és mi minden történt már életünkben; teljesen megújulhatunk." (Elif Safak)

Karácsonyi sablonok, mert nem lehet elég korán kezdeni a készülődést, én megmondtam :) http://szinesotletek.postr.hu/sablongyujtemeny_adventre

Egy érdekes cikket mutatok, amely egy kicsit megmutatja a stewardess-i munkát, persze amennyire meglehet, és itt nem is azokról a lányokról van szó, akik egy nap ki tudja hányszor teszik meg a London-Budapest vonalat valamelyik fapados járaton és még csak a londoni repteret sem látja, nem a várost, mert a gép épphogy leszáll, már megy is vissza. Láttam, tudom. Évekig fantáziáltam stewardess-i munkáról, ugyanúgy, mint az idegenvezetőiről. Amióta utaztam és repkedek is - és ráadásul nem is bírom túl jól, letettem erről is. :) Kilövöm (vagy kinövöm?) lassan a gyermekkori álmokat, ideje újakat találni. :) Érdekes az is, hogy vajon meddig lehet ezt így bírni, mikor üt be vajon valamiféle állandóság utáni vágy...? http://hvg.hu/plazs/20141103_stewardess_szemmel

Ha csak azokat a gondolatokat fogadtad volna el az életedben, amelyekkel mindig egyetértettél, még számolni és írni-olvasni sem tanultál volna meg. Lelked fejlődik. Tudatod fejlődik. Holnap olyasmit tudsz, amit ma nem tudsz még. És nem az a baj, ha fejletlen vagy még, hanem az, ha úgy véled: ez így van jól. Mert akkor így is maradsz. Nem növekszel. Ha egy igazi jóakaratú mesterrel találkozol, az egyszerre simogat, s egyszerre teszi az ujját oda, ahol neked fáj. Nem ő okozza, csak megérinti a benned lévő fájdalomgócot. Szokj hozzá, hogy akik igazán szeretnek, néha megkarcolnak. Visszafordítják tekintetedet oda, ahol még munkád van önmagadon. És ez vonatkozik a párkapcsolatra is. Mert ebben egymás akaratlan fölemelői és lehúzói vagyunk. Az igazi szeretetet az jellemzi, hogy meg lehet mondani, ami nincsen jól. Nemcsak azt, hogy "Nekem rossz, ha te ilyen vagy" - hanem főleg azt, hogy "Neked rossz, ha ilyen maradsz."  A lelki természetünk olyan, hogy eleve minde

Újabb (bár nem teljesen friss) interjú Mácsai Pállal: http://www.vasarnapihirek.hu/izles/vegul_megis_beletorik

Ezek is a listán vannak: http://www.anglotopia.net/british-entertainment/brit-tv/the-fiver-top-five-famous-manor-houses-used-in-film-and-television/

Szeretem a masnikat, ahova lehet, kötök is egyet. :) Vonzanak, talán mert masni volt a jelem az oviban, nem hinném? Mindenestre máig emlékszem anyám által rajzolt masnikra a könyvekre, vagy a hímzett masnijaira a ruháimban. Egy kis masni-tanoda: http://kastelykert.blog.hu/2012/11/21/szalagb

Ezt a fotóst konkrétan ismerem, vagyis a képeit egy esküvőről. /Aki még emlékszik ez volt az a 2011-es esküvő, amikor egy nap alatt háromszor voltunk Hatvanban.../. Tényleg jók a képei, mert ahogy kiérzem a cikkből, ő az egészet szereti, és nem CSAK fotózni megy. Elképesztően jó képeket csinált akkor is  (még a násznépről is - a saját fejemmel is elégedett voltam :) ), de ha kellett egy 5 méter magas ketteslétra tetején állt. :) A legjobban mégis a pár jegyes fotói tetszettek, amiről addig azt sem tudtam, hogy olyan is létezik. Egy rövid cikk vele:  http://www.daloseskuvo.hu/vig-laszlo-eskuvoi-fotos-vall-az-eskuvokrol-interju/

Napok óta posztolják és osztják meg ezt a reklámot a facebook-on, meg szerintem mindenhol... Emlékszem, a korábbi években is jók voltak ezek. Hát, én is hoztam... És csak mondom, én is 'pingvint' akarok... http://hvg.hu/kkv/20141106_Video_Ime_a_reklam_amit_minden_ember_varv

Van egy gyakran elhangzó kérdés Matthew oldaláról, főleg estefelé. How is the boss, tehát ki a főnök? :) Hogy ez miért érdekes? :) Van hármunk között (Jutka-Robert - én) egy hallgatólagos egyezség, miszerint egymásnak nem mondunk ellent ugyanabban az időben és témában, tehát néhány kérdésben mindig az dönt, aki éppen posztos, tehát 'műszakban' van. Így gyakorlatilag teljesen elkerültük, hogy a gyerekek kijátszanak egymás ellen bennünket.  /Hétköznap, ha valaki itthon is van - R -, vagy itthonról dolgozik - J, akkor is én vagyok a főnök, nagy dicsőség, ugye, :)/ Ilyen kérdés a tablet-time is, tehát a tabletos játékidő. Én nagyon ellene vagyok, ezért hétköznap senki nem engedi őket tabletozni vacsora, vagy fürdés előtt (én csak fürdés után 20 percet, ami amúgy 35 szokott lenni, mert szívem még nekem is van :) ), és utána még úgyis jön az esti mese, meg a kérek még tejcit meg pisilni/kakázni kell, tehát még valamennyit lehet is utána csillapodni - ettől még nem értek egye

Jelentem, elértük a 10000. oldalmegjelenítést! :)) Köszi, köszi, hogy jöttetek és olvastátok, vagy nem jöttetek és nem olvastátok. :) Épp egy idézetet akartam posztolni, ami akár a blog mottója is lehetne, íme: "Csak aki önként jön, az tartozik hozzád. Semmiféle befolyás (rábeszélés, ígéret, fenyegetés, csábítás, lelki ráhatás) nem helyes. Így jön létre az igazi közösség, ahová úgy tartozik mindenki, hogy megőrzi a saját egyéniségét. Aki nem ide tartozik menjen el. "Ha nem tudsz szeretni - mondja Nietzsche - menjél tovább." (Müller Péter )

Halló, halló! Visszatértem az éterbe, fogok jelentkezni az elmúlt napok krónikájával, amint elég időm lesz és ihletem is. :) Kezdjük napidénessel, a dallal, amit nemcsak tőle szeretek, de tőle is szeretném hallani, még akkor is, amikor legalább annyi idős lesz, mint a dal eredeti előadója... :)

Azt még elmondom így a nagy út előtt, hogy közeledünk az 1800. bejegyzéshez, és a 10 000. oldalmegjelenítéshez... :) Mivel ünnepeljünk? - írjak másról - ne írjak :) - legyen új arculat - stb... lehet ötletelni, amíg nem vagyok :) És köszönöm, hogy jöttök és olvastok és kommenteltek! :) - ez most elég világsztáros mondat lett, de értitek... :))

Nos, alig 25 perc és indulok a reptérre, jó hosszú út lesz megint, ilyenkor még minden benne van a pakliban, hogy milyen út lesz, milyen emberekkel, stb... Búcsúzom pár napra, mert ha mobilnetem már nincs otthon, Okoska kicsit tud mailezni wifi nélkül is, de azért ez most offline-party lesz, ami fura is lesz, nekem a blog és a facebook a kapcsolat a világgal - kis túlzással..., ja, hogy most oda megyek? akkor is... Nos, átszelem Európa egy kis részét, ezért hoztam a következő dalt Dénestől, inkább a cím miatt és nem pont azért, mert amúgy aktuális. De szép a dél, szépen énekli, hát akkor miért ne? :) És ha már itt tartunk, a Valahol Európában túl azon, hogy kiváló film, kiváló musicalt is csináltak belőle, amit nem is értek, miért nincs repertoáron...?

Most kerestem valamit vissza a blogban, és juj mit találtam :) Ki emlékszik még erre, jó rég volt. :) Az első ciklusban a húsvétra készültem haza és akkor vettem ezt a bőröndöt, Matyus rögtön próbafekvést csinált, miként férhetne el benne, bárhogy is, csak sikerüljön. :)  Ez a bőröndöm emiatt is nagyon kedves. :) Ma már sehogy sem férne el benne, szerintem a bőrönd összement. http://bernoblogja.blogspot.co.uk/2012/03/megerkezett.html

... Ph, hát ugye nem kell mondjam, ez is milyen szép emlék... Úgy látom ezerrel dolgoznak a tavalyi koncert dvd-jén, december elején lesz a koncert, akkor biztos már kapható lesz, így bernoka megint tudja mit kap magától karácsonyra. :)

:) Na, a hóemberes asztalterítéshez egyszer ez is jól jöhet :)

Ma reggel e-mailben elindult egy beszélgetésféle, és ez lett a végeredmény: http://tv.hir24.hu/hirek/20140708/a-sorozatfuggoseg-10-jele/ Bakker, hát ez van. :) Ez (is) vagyok. :) Hogy honnan jött ez megint?  Szerintem gyerekként is oda voltam már. A 'luszeszita'-ra, meg az 'eszmeralda'-ra, az Isaura-ra is emlékszem foszlányokban. A Forsyte Saga és a Tövismadarak esetén csak a címre, igaz nem, az utóbbinál a papra mérgesnek kellett lenni, nagyanyám pipa volt nagyon, úgy emlékszem. De aztán (nem sorrendben) jött a Dallas, a Guldenburgok öröksége, a Duna hercegnője, a Paradicsom Szálló, a Falkenaui erdészház, Szomszédok (!!!), Életképek, a jó ég tudja mennyi német családi sorozat, ki ne hagyjak egy fontosat se! :) Na, ugye a Szívek szállodáját egyesével is imádtam, hát még amikor M-től (Isten áldjon!) megkaptam dvd-n az évadokat. Hát, onnantól nem volt megállás. Időnként újra-újranéztem a teljes dvd-ket, akár egész hétvégén semmi mást... /Ex/Padtárs már

Öregszem, nem haladok a pakolással... :) vagy már nagyon megutáltam, nem tudom. Tény, hogy még egy csomó mindent kéne csinálnom, bepakolni, összerakni magamat, meg nem tudom, de leginkább talán le kéne jönni Bagiráról. :) Hiányozni fog a drága, bár megyek megszeretgetem Bíborkát is kicsit. :) A bőröndbe mint látható dupla mennyiség van beszórva (!), mint amit befogadni képes, és még nincs is benne az, amit valójában haza kéne vinnem. Valahogy úrrá kell lenni a szitun, na. :) És még a hátam mögötti részt ne is fotóztam... Az is igaz persze, hogy ez a kézipoggyászos ovis táska ez bizony nem nekem van kitalálva... :)

A tegnap nap margójára még írnék valamit, igazából tegnap volt meg az igazi gondolat, csak este már mégsem írtam, viszont szeretnék kiemelni néhány képet tegnapról. Azt tudjátok, hiszen sokszor írtam, mondtam, mutattam, hogy az őszt nagyon szeretem... Lehet, hogy a színei miatt, lehet, hogy mert őszi vagyok és nekem mindig inkább innen indul az új év, nem tudom...  Lehetne gondolni az elmúlásra is, hiszen elmúlt a nyár - de végre föl lehet venni a pulcsit :) De annak is örülök, mert imádom a havat, és ahhoz először ősz is kell legyen, majd tél, igaz-e? :) Tehát sokkal inkább kezdet nálam és nem elmúlás. Na, de tegnap megint ahogy bóklásztam láttam együtt időseket harmóniában, kettecskén (családokat is, de az másik gondolat). Ültek, mentek, hallgattak együtt. És akkor a szép aranyló nagy fa alatt megint láttam a generációkat és a nap (remény)sugarait: Mellém nem tudtam nézni, mert nem ült ott senki, így hát felnéztem...:

Van néhány dal(om), amit nagyon szeretek, sokaktól, mert annyira szép...  Ilyen a 'She'  (=Ő) is. Hogy legelőször kitől, vagy hol hallottam, nem tudom, de nagyon szeretem, szeretem hinni, hogy egyszer igazzá is válhat... https://www.youtube.com/watch?v=O040xuq2FR0 Na, de azt akartam mesélni, hogy most aztán zenével kicsináltam magam kellően, vagyis alapoztam pár napja, mióta kicsit több időm volt erre végre, és mivel most sokat fogok utazni is, az mp3 lejátszóm újra tele és töltve. :) És ezt a dalt is sokat hallgattam mostanában és hát, amikor tegnap bóklásztam az egyik üzletben, felcsendült... igaz, hogy az eredeti, és nem PD-féle, de akkor is jó érzés volt. :) Szeretem amikor a kedvenc dalaim útközben megtalálnak. :) https://www.youtube.com/watch?v=YL2OLRdwXuA She  May be the face I can't forget  The trace of pleasure or regret  May be my treasure or the price I have to pay  She  May be the song that summer sings  May be the chill that

Napidénesnek az egyik kedvenc dalomat hoztam, amit még a Republiccal szerettem meg és nagyon örülök, hogy előkerült újra. Sajnos a felvétel nagyon pocsék, de remélem, hogy egyszer már Dénes összeénekel egy lemezt legalább a régiekből. :) Aki már unja őt, neki mutatom a Republicosat (Cipővel +):  https://www.youtube.com/watch?v=GCh719kB5Tk És mivel a szöveg is nagyon szép, azt is hoztam: Emberlelkű földeken Sétál gyöngy tekintetem Titkos madárral sűrűbe száll Ha érthetnélek süllyedő Ólomszívű múlt idő Elmondanád, hogy van hazám Az alvó hóval álmodom A téllel nem barátkozom Ingyen kabátom lélekruhám Ha városlátó ablakon A holnap csendben átoson Felhővilágban sincs hazám Ágyam bánat, alszom félelemmel Összebújok szajha bűnömmel megint Látlak tiszta fátyol képzeletben Nem talállak átkozott törvény szerint A megváltás ha útra kél Szívünk városába ér Békés hajókon Széles Dunán Ha bánatföldről fúj a szél Sétálunk csak könnyed

Ez a kép pár hete készült a parkban. El is felejtettem már, csak ahogy most rendezgettem találtam meg és jót mosolyogtam. :) Sima csocsózásnak tűnik, de tessék csak megnézni az idegen tárgyakat, amik nekem már teljesen beleolvadnak a csendéletbe. :) És aznap készült ez az őszi tájkép is:)

Valamelyik nap komoly programunk volt, tökfejeket gyártottunk. :) A végén be is gyújtottunk neki a sötétben, de ide márcsak Alex jött velem, nem lehetett kihagyni a selfie-t (nagyon jó élmény volt), bár nagyon sötét volt már Okoskának. :)

Ma annyira szép idő volt, hogy bár nagyon vonzott a kanapé, de erőt vettem magamon és dél körül elindultam Eltham-ba. Emlékezhettek, nyáron ide már elmentem, csak zárva volt. Gyorsan megnéztem a honlapot, mert nem akartam megint potyára menni, és szerencsém volt, mert ezen a héten még nyitva van. És ide is jó a szülinapomra kapott EH-tagság, úgyhogy szuper. :) Gyönyörű egy hely, érdemes volt megnézni, és majd még vissza is megyek. A képeket itt láthatjátok:  https://picasaweb.google.com/113055242432803558965/ElthamPalace?authkey=Gv1sRgCJjUgePpzKmAuwE És találtam róla magyar írást, idemásolom: Az Eltham Palace meghökkentő ötvözete egy Tudor kori királyi rezidenciának és egy art deco stílusú, az 1930-as évekből származó, fényűző polgári otthonnak, mely gyakran szerepel olyan filmekben, ahol az 1930-as évek luxusát, dekadenciáját kell megjeleníteni (mint pl. Stephen Fry rendezte Bright Young Things című filmben)... Az eredeti palotát 1305-ben ajándékozta Anthony Bek, Durha

Ebben a boltban nem is tudom mi volt még a múlt héten, de most, ma márcsak karácsonyi díszeket árulnak. Emlékszem erre az első ciklusból is, nagyon durva. :)

A fagyöngy már megvan :)

El is felejtettem nektek ezt mutatni, pedig már rég megérkezett:

Ha egyszer újraindítom a saját kis vacsoracsatámat, ezt télvíz idején tutira prezentálom. :)

*napidénes* na jó, most már tényleg nagyon akarok egy Pál Dénes lemezt (bár a sajátomat épp most állítom össze :) ), meg egy egész estés koncertet - itt :) Nagyon szeretem ezt a dalt... Lara Fabian-től, Josh Groban-től, Polyák Lillától és most már Tőle is nagyon-nagyon.... Mutatom több verzióban, el lehet dönteni, kinek melyik jön be jobban. :) Érdekes lesz, mert ugyanaz a dal nőktől és férfiaktól: Lara Fabian:  https://www.youtube.com/watch?v=xitFS24joao Josh Groban:  https://www.youtube.com/watch?v=Jo585KXHxO0 Polyák Lilla:  https://www.youtube.com/watch?v=1TyCSyy8q3c És akkor már mutatom a szöveget is: Tell me her name I want to know The way she looks and where you go I need to see her face, I need to understand Why you and I came to an end Tell me again I want to hear Who broke my faith in all these years Who lays with you at night when I'm here all alone Remembering when I was your own I'll let you go, I'll let you fly Why do I keep on ask

Kiáltson, ordítson... A sorsom kiált Mit rejt a sorsunk, nem tudjuk. De mikor elérkezik a megfelelő időpillanat, hirtelen felrobban valami mély, múltból hozott titok, és a felszínre tör. Idáig csak éltünk. Teltek valahogy a napjaink. Ekkor azonban úgy érezzük, szinte megrészegedve és bizonyosan, hogy: – A sorsom kiált!!! Élünk, élünk, élünk…Valahogy élünk, vagy inkább csak telnek a napjaink. De van, amikor a szürke félhomályban vakító fény villan, felbukkan életünk értelme, és elkezdünk nemcsak élni, hanem Létezni… Müller Péter - Halhatatlan szerelem (részlet)           

És hát akkor: Nagyon-nagyon régen drukkoltam valakinek, vagy valamiért ennyire. :) És sikerült! Szeretem, amikor így sikerülnek a dolgok! :) /Annak is örülök, hogy a mai nem jól sikerült duett után össze tudta magát kapni és tényleg nem adta fel - Somlót nagyon jól hozta a Nem adom fel c. dallal./ Most van még egy kívánságom, szeretném rendesen hallani azt az adásvégi Zorán-dalt... Ja, meg szeretném a cd-t, meg aztán a londoni fellépést. :) Dénes nem olvassa a blogomat (még ilyet! :) ), de azért én itt köszönöm meg 'neki', hogy ennyi klassz dallal és jó előadással örvendeztetett meg; a sok új oldalával, vagy sok színével, stb, stb... És csak úgy mondom, itt még nem végeztem, a napidénes rovat nem szűnik meg. :)

... tudtam, hogy "lebukok" :) és újabb kép egy kicsivel később: :) és a legvégén: )

"A magyar pénzt "keres", a német pénzt "érdemel" (Geld verdienen), a francia pénzt "nyer" (gagner d`argent), az amerikai pénzt "csinál" (to make money). Tökéletesen jellemző kifejezések. A szegény magyart mintha látná az ember, hogyan keresi a pénzt, melyik bokorban találhatná meg; a jámbor németet, ahogy izzad, dolgozik kézzel-lábbal, míg megérdemli azt a pénzdarabot; a könnyűvérű franciát, ahogy kockáztat és nyer, ha akad egy másikra, aki veszít; míg a nehézvérű jenki ül egyhelyben, s a körmét faragva csinálja a pénzt." (Jókai Mór)

Hú, nagyon izgulok ma este Dénes miatt! :)) /Pál Dénes döntős a Sztárban sztárban, aminek ma lesz vége./ Össze-vissza számolom és nézem az órát és kb. minden harmadik alkalommal el is rontom: ugye ma reggel állítás volt, otthon meg egy órával amúgy is előbbre vagytok. Főleg azért izgulok, mert olyan, mintha élőben tudnám követni a dolgokat, ami félig igaz is. Biztos ami biztos, a tévét már beüzemeltem és nem is kapcsolok el a tv2-ről... :) Van magyar tévénk, de az Panni néninél van, és hát amikor ő nézi, akkor ugye én nem. De, mivel lassan négy órája Sámuel-mentes övezet lett a ház (Jutka és a mocsóták+Panni néni hamarosan repül Bécsbe, onnan mennek Győr mellé; Robert meg még nem jött meg az írektől, a lányától - én azért megyek csak holnapután, mert nekem volt először jegyem, mert akkor még az volt a legalkalmasabb időpont, csak közben úgy alakult, hogy nekik menni kell Győrbe, és nekik meg a mai nap volt olcsóbb, ilyen ez). Szóval én rendbe vágtam a házat, így már alig ma

Hát akkor most legyen ez a napidénes rovat következő dala. :) Nekem nagyon tetszik, nagyon bejön. Holnap este nyernie kell, tehát én így drukkolok, mert innen szavazni sem tudok.

Nagyon cuki, de nagyon aprólékos is az elkészítése http://creenfantin.canalblog.com/archives/2007/01/08/3629127.html

Hát, jó reggelt! :) Végre nekem is hétvége van és milyen klassz dologba botlottam már elsőre! Az egyik kedvenc dalom, mindegy milyen nyelven is szól! Nem tudom, milyen lenne, ha én is egyszer egy ilyenbe csöppennék... :)

HA egyszer beáll Raoul-nak, megyek és azonnal megnézem megint  a Fantomot. :)

Óh, ezt nagyon szeretem, meg Őt is. :) Remélem, hogy elénekli 'nekem' decemberben. :)

Napidénes, vagy napiangol... Egy fárasztó hét után vagyok és alig 20 perce ment el a tanárom, na igen, az még itt is este tíz... Aztán ilyenkor mindig az van, hogy átesek a holtponton, aztán talán majd éjjel egykor sikerül elaludni - és majd felkelni a szokott fél hétkor, hülyén vagyok bekötve, tudom... :) Na, de ha már izé, akkor lássuk! :) Erre a dalra nagyon-nagyon emlékszem, főleg a hatásra, amikor először meghallottam-láttam a tévében. Tehát mit is linkelhetném ma estére, mint ezt: Az eredeti megjelenés 1995-ös, és  Kylie Minogue és Nick Cave duettje. Mutatom a linket és erre valaki tett magyar fordítást is: https://www.youtube.com/watch?v=unedyDp9-AI They call me 'The Wild Rose' But my name was Elisa Day Why they call me it I do not know For my name was Elisa Day [Nick] From the first day I saw her, I knew she was the one She stared in my eyes and smiled For her lips were the colour of the roses That grew down the river, all bloody

Azt hiszem, hogy a youtube-használók körében egész jó nézettséget tudok produkálni, zenét szinte csak onnan hallgatok, filmeket is többnyire. Kellően rá tudok kattanni egy-egy dalra, vagy előadóra, ezt tudjuk. :) Már rég bosszantott, hogy ha vége egy dalnak újra kell kattogni, stb... Arra már rájöttem, hogy az előzmények is hasznosak, meg a like-olt videók is...  Na, de tegnap, angol leckeírás közben (helyett) még valamire rájöttem, arra, hogy tudok saját listákat csinálni! :)  Roppant büszke vagyok magamra. Lécci ne mondjátok, hogy mi olyan nagy kaland ebben, nektek már rég így van rendezve... :) Viszont nem nehéz kitalálni, hogy melyik lett az első listám. :) Vagyis, hogy kiből áll... :)

Tegnap este, amikor átfutottam a facebook falamat, két picurkára is rácsodálkoztam az ismerősök közül :) Nem szoktam más gyerekét posztolni, de most nem bírom ki, hogy ne tegyem. :) Az első egy párhetes picifiúcska, aki a tejcitől úgy beájult, hogy teljesen szétcsúszott az egész arcberendezése. :) Még ma is csak ámulok rajta. A másik egy kicsi terminátor csajszi, aki csokispereccel intézte el bőre fehérségét (bár hozzá kell tegyem, hogy én ezt a csajszit tisztán még sosem láttam... :) És akkor úgy teljes a kép, ha már gyerek a téma, hogy elmondjam, Alex tegnap zokni nélkül jött haza az iskolából... Máig talány, hogy csinálta. Elképesztően szórakozott, ha nem lennék tanúja ennek naponta, el sem hinném.  Már ott kezdődött, hogy kijött simán csak az ingben:  - Alex, és a pulcsid és a kabát, stb (sapka, sál)...) - Óh, igen! - visszament érte és a kezembe nyomta... - És a kaktuszok, hol vannak (erről majd később írok) - Megettük mindet. - De hol a doboz? - Óh, várj