berno

A legelső ünnep, ami közeledik a Halloween. Nagyon készülnek rá, az üzletek külön így vannak ki díszítve - kivéve amelyik még nem full karácsony-arcban pompázik, rengeteg szellemes cukorka meg süti meg minden létezik; a Halloween-partiknak se szeri se száma. Itt is járnak cukorka-kérő gyerekek meg mindenféle, de R azt mondta, mi ebben nem veszünk részt - gondolom mert (közbiztonságilag) veszélyes ;) Én ezt sajnálom, mert jó móka lett volna :) Érdemes elolvasni a következő linket, főleg mivel a Halloween -láz otthon is terjed el, viszont nem nagyon van említés a háttérről. http://hu.wikipedia.org/wiki/Halloween

Azt gondolom, hogy az ünnepeknek külön rész jár majd mindig, egyrészt másik kultúra, ugyanazok az ünnepek is másként ünneplődnek, illetve vannak olyanok is, amelyek otthon nem ismertek.

Nos, ha állítólag az angolok tényleg állandóan az időjárással foglalkoznak, mi sem menjünk el mellette! :) Amióta megérkeztem - egyes számítás szerint van annak már 45 napja is :) - rá vagyok készülve a rémes időjárásra, amitől aztán ki lehet borzadni :) Aztán Portugália után ismét minden reggel arra készülök, hogy na, tényleg nem látom a napot májusig? Most vagy az van, hogy mázlim van és az angol időjárás tényleg a jobbik arcát mutatja (én eddig nem panaszkodom); vagy itt vaklárma az egész borzasztó időjárásról szóló mendemonda. Az tény, hogy az éjszakák hidegek (bent biztosan, kint nem próbáltam), de az annak is köszönhető, hogy az angolok nem tudják mi fán terem a hőszigetelés :) és a régi házak pláne hidegek, pl amiben mi itt élünk, 1936-ban épült (kívülről ez persze nem látszik, mivel az angolok nagyon óvják ami van, és ha valami rég épült, azon vannak, hogy a régi arca megmaradjon, csak úgy újítják fel). Szóval eső nem tudom mióta nem esett, reggelre dérlepte az udvar, de

A hétvégén variáltak a Picasával, pont mikor én töltöttem fel és osztottam meg a linkeket. Ha valaki közben akarta nézni őket és nem sikerült, ne adja föl, próbálja újra és majd írjatok, ha nem sikerül. :)

Emlékeztek még a szülinapi ajándékomra, amit itt kaptam? 3 jegy volt, az egyik volt a Tower, a másik a Hampton Court, a harmadik még hátra van :) Nos, tegnap Hampton Court-ban jártam, gyönyörű kedvenc őszi nap volt, amit én szeretek. Csodás, gyönyörű hely volt, ide még biztosan visszamegyek másik évszakban is. Hampton Court Palace VIII. Henrik lakhelye volt. VIII. Henrik angol király ( Greenwich , 1491 . június 28. – 1547 . január 28. ), VII. Henrik angol király fia. Az angol történelem egyik legkülönlegesebb szereplője volt. Az ő uralkodása alatt vált le az anglikán egyház a katolikus egyházról , záratták be a kolostorokat Angliában, s ő lett az új egyház feje is. Széles körben ismert arról is, hogy hat felesége volt, akik közül kettőt ( Boleyn Annát és Howard Katalint ) lefejeztetett. Még több VIII. Henrikről : http://hu.wikipedia.org/wiki/VIII._Henrik_angol_kir%C3%A1ly Régóta kísértetjárta helynek tartják, állítólag több szellem is megjelenik benne időnként. A legtöbbs

Vasárnap a hazarepülés napja - fura érzés, hogy hazamegyünk, de mégsem annyira haza, mégis várom. Összeszedjük a millió cuccot, a bagit a karbantartók felpumpálják, 9-kor elhagyjuk a szállodát, ketten is kikísérnek, csak menjünk :) mindenki örül :) Londonban majdnem megfagyunk, a repülőút egész jól lezajlott, leszámítva néhány bunkót körülöttünk, dehát mit számít? :) Szóval nagyjából ez volt a 11 nap Portugáliai holiday :) Másnap indult a mókuskerék újra, iskola, hétköznapok, bölcsi, stb - én még mindig betegen, de hétfő estére lett végre köhögés csillapítóm, mostanra - egy hét múlva, amikor ezt írom már kezdek rendben lenni.

Szombat Csendben reménykedek, hogy másnap tényleg hazamegyek az ajtóval ellátott saját szobámba, mármint ami jelenleg a sajátom :) 11-kor én elmegyek életem nagy kalandjára, a Delfin-néző útra bele az óceán kellős közepére motorcsónakkal :)) a Delfinek sajnos nem jöttek, de ez így is nagy élmény volt, folyt belőlem a só az út végére :) Ilyen csónakkal mentünk: Erről nem is írok sokat, inkább íme a képek:  https://picasaweb.google.com/113055242432803558965/Delfines?authkey=Gv1sRgCO2Rnb6Yz9GeKA délután még találkoztam újabb mókás lényekkel, az esti show-ra csábítottak mindenkit, persze az esti műsort már nem hagytuk ki, éjszaka még becsomagoltunk - hátha másnap tényleg hazamehetünk. Mire mindent becsomagoltunk, láttuk, hogy a Bagi kereke tiszta lapos.....

Péntek A nap úgy indul, hogy Matt lezúg a nagy ágyról, nagy az ijedtség, újra hívjuk a dokit - most már harmadszor a pár nap alatt.... Doki valamit ehetett, mert jókedvű, azt mondja, a pöttyök sokkal jobbak (kb 6x elmondja, hogy much better - hogy én is értsem :) ) - buksi is rendben; megírja az igazolást, hogy vasárnaptól repülhetünk (egyébként a pöttyök máig nem múltak el teljesen); tehát ha ezt vártuk volna még mindig a beach-en ülnénk.... ;) Újabb szervezkedés, hogy akkor lehet venni a jegyet, ennek örömére egész napra elhúzunk a beachre :)) Judit közben befizet engem is a delfin-néző útra, még mindig attól tart, hogy lelécelek vagy vissza Sevillába :)

csütörtök a hazautazás napja - Robertnek.... mert ő muszáj hazajöjjön, mi maradunk Judittal meg a két kissráccal. Közben lejár az all inclusive ellátásunk, ebédet még ehetünk. Nem is baj, úgyis kinéznek már minket mindenhonnan PöttyösMatte miatt. Ezért aztán bevásárolunk hideg kaját meg főzhetőset és elvonulunk a beachre-közben még intézkedni kell egy csomót, mert a biztosító egyezkedik mindenkivel, közben az orvos makacs (bunkó) azt mondja, nem ad addig igazolást, amíg a pöttyök el nem múlnak, addig meg nem lehet repülőjegyet sem foglalni - ráadásul ugye majd 3 kell ugyanarra a járatra... Nincs jó kedvem, újra össze kell rakjam magam, hogy még mindig Portugáliában maradunk - ami egyébként nem rossz hely.

Indulás hajnalban, adott buszmegállóból. Közben rendesen - majdnem szüntelenül köhögök, az orrom valahogy nem akar tisztulni a tengeri levegőben - vagy inkább nagyon is? :) Rájövök, hogy az órám otthon maradt, a mobil meg mindjárt lemerül, ajaj, mi lesz ha elakadok, vagy valami? Eszembe jut, hogy a fényképezőben van óra, csak vajon jól jár-e, és melyik idő szerint? :)) Magyarországon egy órával több van, mint Londonban, Portugáliában annyi, mint Londonban, Sevillában meg mint Mo-on.... És vajon értek-e annyit angolul, vagy épp portugál-spanyol nyelven, hogy a sofőrtől megértem, hánykor jövünk vissza? :)) Ennyi para és mégcsak reggel negyed 7... Portugálék lazán kezelik az időt, a fél 7-es busz valamikor 3/4-kor jött, de jött :) és van idegenvezető, hurrá, és angolul beszél :)) gyorsan megértem, hogy portugál idő szerint találkozunk mindig :) Viktornak hívják és fura egy fazon, löki a fa-poénjait meg 3 nyelven elmond mindig mindent, hallgatok hogy én magyar vagyok, a végén még úg

Kedd Ma megint a nap nagyrészében csak én és a törpék, hol bölcsiben, hol gyerekklubban. A gyerekklub az egy jó dolog, másfél órásak és mindig tematikusak és korosztály szerint vannak. Ezen a napon kétszer passzoltam le Alexet (a szülők Faro-ban), délelőtt kalózos volt, délután meg Teddy maci piknikje - mindkettőre elmentem volna nagyon szívesen. Közben Matt tovább pöttyösödik, estére kiderül, hogy ezek fertőző pöttyök, de nem lehet csinálni vele semmit, várni kell amíg elmúlik. Délután még lemegyek egyedül a partra - gondolom hogy utoljára, mert ugye másnap Sevilla és utána nap meg véget ér a holiday. Este egy helyi portugál étterembe megyünk, iszonyatosan jó kaja volt és még istenibb sangria, közben már némulok, nincs semmi hangom, csak tátogok.... de várom a holnapot.... :)) közben este még letévedek végre a felnőtt szórakoztató egységbe, ahol musical est van :)) irtó jó volt, közben szidom magam tovább az elszalasztott Abba est miatt, mert ugyanezek csinálták. Van egy bl

Hétfő Mostanra már én is betegszem, köhögök és egyfolytában orrot fújok - állítólag a tengeri sós levegő meg szél kedvez, jól kitisztítja az embert - hát valószínű több évre elegendő fújtam ki vagy már az agyamat is, mert szüntelenül orrot fújtam.... Este Abba show van - már másodszor szalasztom el a lehetőséget, hogy lemenjek - öreg hiba volt, ezt belátom....

Vasárnapi nap volt, többnyire egyedül voltam a picikkel, a legkisebb jól belázasodott, meg pöttyösödik.  Már korábban megbeszéltük, hogy az én szabadnapom a szerda lesz; a delfin-túráról hazatérő J és R félnek, hogy Portugália után távozom :) így aztán azt mondják, vannak szervezett utak a környékre, oda szívesen befizetnek, 3 ilyen van: Faro, Lisszabon, Sevilla (Spanyolország). Sevillát választom.... :) Balaia-tól, ahol vagyunk/voltunk Spanyolország nagyon közel, Sevilla ugyanúgy 3 óra csupán, mint Lisszabon.

A portugáliai napok alatt többször is eszembe jutott, hogy milyen felfoghatatlan, hogy ősz van, otthon már biztos kabát van meg őszi cipő, fűtési szezon, én meg mezítláb (akik ismernek tudják, hogy ehhez nálam nagyon meleg idő kell), rövidgatyában meg pólóban ücsörgök a homokban vagy a medence szélén.... Kellett a napsütés - egyrészt el kell raktározni, mert itt fukar módon mérik (mármint Angliában). Szóval ezen a napon felfedeztük a helyi partot, szereztem gyönyörű köveket meg kagylókat - és az volt az érdekes, hogy ezek a legszebbek az elsők, a többi napokon sosem tudtam hasonlókat gyűjteni. Közben mindenki kezdett rosszul lenni gyomorilag - kezdtünk gyanakodni a szállodai konyhára; de aztán lement ez rólunk és ezzel valahogy el voltunk. Matt viszont kezdett betegedni (kicsit eleve betegen vittük el), jöttek a pöttyök, továbbra is taccsolt és miután az orvos megnézte jó sok euroért kiderült, hogy még a füle is be van gyulladva - de nem adott semmi gyógyszert - kezdem látni,

Folytatás következik valamikor majd este, most összeszedem magam,reggelizek és elmegyek szabad szombatolni, hogy hova az még titok :)

Juditék eredeti terve az volt, hogy bérelnek autót 3-4 napra és akkor kicsit messzebb is el tudunk mennyi együtt is, meg ők ketten is. Nos, ez hamar megdőlt, mivel a szállodás kölcsönzés duplaárú volt mint a környék akármilyen bérleti díja, másrészt zárva volt a kölcsönző :) De azért ezen a napon - ez péntek volt - elmentünk a szomszédos valamelyik településre, járkáltunk ott egy kicsit, vettünk Alexnak lepkehálót (ez jó muri volt mindenhova cipelni - még haza is hoztuk a repülőn is, de azért egész jó játék volt, mindenre lehetett használni) meg szörfdeszkát :) és kicsit lementünk a partra homokozni, meg csak lesni - leginkább hogy ki esik bele mindjárt az óceánba. A péntek nagyjából így telt, délután talán a szállodás medencékben voltunk - vagyis én csak térdig se, mert olyan hideg volt, hogy el nem tudom képzelni, a manók hogy mentek bele ....

Valamikor oltári hajnalban indult a gép, de a lényeg ehhez az, hogy 2-kor keltünk, 3-kor indultunk.... Azt hiszem még soha életemben nem keltem 2-kor :) Gyerekek félig pizsiben, félig normális ruhában kocsiba be - ájultan :) Mi is ájultan, de próbáltunk valahogy emberi módon kinézni, már amennyire az ember lánya pár óra alvás után képes kilátni a szeme résén úgy, hogy előtte nap végignyaltam a házat, kisikáltam a Bagit, este iskolában voltam és 11 után még átraktuk a bőröndöket, mert túl sok volt a súly. 2 óriási huszonkilós bőrönndel, egy nagy utazó táskával és legalább 3 kézipoggyásszal vágtunk neki a 'nyaralásnak'. A repülőtéren újabb több tucat pizsis és ájult felnőttel találkoztunk :) Több mint két óra volt a repülőút Faro-ba, a gép tele kisebbnél kisebb gyerekkel - már itt megfogadtam, hogy én ugyan ekkora gyerekekkel sehova többet (főleg sajáttal nem); és ez az elgondolás lassan napi mantra lett a következő napokban :) Rendben leszálltunk, mindenki megkönnyebbüln

Balaia, Shrek, Sangria, Chocolate-song, Sevilla, delfinek, hazanemrepülés, orvos, beach.... :) és persze rengeteg fénykép :))

Múlt szombaton, vagy vasárnap - már nem emlékszem milyen nap volt - de még Portugáliában voltunk és egyik este ahogy kapcsolgattam a tévét  x-faktorba botlottam... épp ott tartottak, hogy a csodaszép villákból, hotelekből ki jut tovább a mentora által a döntőbe. Egyébként úgy láttam, hogy ez mindenhol ugyanúgy lehet, mivel ott is mindenki bőgött, nagyon hasonlatos volt :) Jól megörültem, hogy a portugál x-faktort nézem, aztán miután vége lement és már jól letudósítottam - jöttem rá, hogy hát az nem a portugál x-faktor lehetett, mivel angolul beszéltek :))   Szőke aggyal miért gondoltam vajon, ha   Portugáliában tévét nézek, az máris egy portugál műsor? :)) Tegnap akartam nézni, csak aztán a csomagolás meg egy esti program miatt nem jött  össze.

Sziasztok! Újra itt Angliában és a blogban :) A néhány napból 11 lett, ma jöttünk vissza, lassan -gyorsan igyekszem visszazökkenni a ritmusba és beszámolok az útról (utakról) :) Közben igyekszem a végére érni a sok e-mailnek meg mindenfélének amik jöttek.

Sziasztok! Most pár nap szünet következik valószínűleg, mert holnapután hajnali 3-kor elutazunk Portugáliába nyaralni. Legalábbis így hívjuk, aztán meglátjuk mi lesz belőle, ki fog nyaralni (pihenni) és ki nem :) Portugália déli részére megyünk egy hétre (csütörtöktől csütörtökig) Albufeira-ba. A szálloda:  http://www.altodacolina.com/ Viszünk laptopot (Jutkáét) és majd ha sikerül megküzdeni Roberttel (aki számítógép függő szerintem), akkor talán tudok e-mailezni is, ha nem akkor, akkor majd utólag pótlok. :) Most sok a tennivaló, rendben akarjuk itthagyni a házat, plusz még be kell csomagolni. Legyetek jók és írjatok sokat :) Itt közben nagyon kezd ősz lenni, a hűvös, nyirkos reggelben egyre inkább látni, hogy mennyire színesednek a levelek. Reggelente szoktam figyelni, amikor megyünk a bölcsibe, hogy a parkban (nem a Kelsey, ez egy másik: Eden park) a gesztenyefák alatt egyre vastagabb a 'szőnyeg'.

http://www.youtube.com/watch?v=bexzWqMUjrs

Nos, régóta tudom - és mégis sokszor belefutok -, hogy semmire nem szabad nagyon rákészülni, mert ha nem sikerül, túl nagy a csalódás... vagy ha rákészülök, kell legyen még egy terv, mertha ilyen nincs, jön a téblábolás és a rossz kedv. Na és még egy: nem iszunk előre a medve bőrére!!! ;) No, ugye már vagy 3 napja fel vagyunk készülve a Buckingham Palotából odavissza, nagy mellénnyel ma már az útikönyvet sem vittem magammal -minek, hiszen mindent tudok :) Ja, kérem.... csak hogy más is rájött, hogy október 3-ig van csak nyitva a palota, így aztán azoknak több eszük volt - és volt netes foglalásuk, engem meg 10-kor már nem engedtek be, merthogy aznapra nincs szabad hely.... Nem akartam elhinni, így aztán 3-szor is visszamentem, hátha... a válasz mindig ugyanaz: TOMORROW!!!! A nagy szomorúságomban csak álltam, hogy most aztán hova menjek, ha már megvettem az első zónás napijegyet, ami nem olcsó, valami legyen, a nap meg büszkén vigyorgott (amikor legutóbb ott jártam csúnyán elázta

Kedves Olvasó(k)! Most már (elvileg) elég sokan olvassátok ezt a blogot - amit köszönök nagyon :) és vagytok páran, akik később csatlakoztatok, és nem tudom írtam-e nektek, hogy a blogszerkesztő heti periódusokban gyűjti a bejegyzéseket, ezért nem mindet látjátok. Az oldal legalján meg kell keresni a "blogarchívumot" és ott a nyíllal ki kell választani, hogy melyik heti adagból szeretnétek olvasni. Ez akkor is jól jöhet, ha a képeket akarjátok visszakeresni, vagy nincs időtök - kedvetek egyszerre olvasni a frisseket. Hasznos lenne, ha feliratkoznátok az oldalra, egyrészt hogy lássam kik is olvassák :), illetve nektek meg menne az értesítő, hogy van új bejegyzés. Köszi :)

Végre megint hétvége - egész hamar elszaladt ez a második hetem - a tervek a következők: - holnap kellene minél többet aludni, délután pedig csak úgy lazán jönni-menni Bromley-ban és szert tenni újabb melegebb cuccokra, mert bizony itt már nagyon ősz van (bár napközben finom meleg van - de estefelé már 6-tól komolyan visszaesik a hőmérséklet). És vasárnap eljön a felkerekedős nap, és célbaveszem a Buckingham palotát :) muszáj most gyorsan, mert csak október 3-ig látogatható aztán hosszú hónapokig nem, a jövő hétvégén meg nem leszünk itthon. Most kicsit megcseréljük a dolgokat, előre beírom ide az érdekességeket, tudnivalókat, aztán majd jönnek az élmények és a képek :) (remélem tényleg eljutok) http://hu.wikipedia.org/wiki/Buckingham-palota hivatalos honlap: http://www.royal.gov.uk/TheRoyalResidences/BuckinghamPalace/BuckinghamPalace.aspx http://www.royalcollection.org.uk/default.asp?action=article&ID=30 A Buckingham-palota helyén álló házat 1703-ban Buckingham hercege építt

Ma először voltam a két csemetével a szemben lévő parkban (Kelsey Park) és csodálatos hely!!! :))) http://www.fokp.org/ Ide magamat is el kell vigyem :) Nagyon klassz játszótere van és azért is jó, hogy voltunk, mert így láttam, hogy ebből a 2 két korosztályból bizony nem csak ezek a hisztisek :)) Nyilván, legszebb öröm a káröröm, de mégiscsak megnyugtató volt, bár ettől még nem viselem jobban a hisztiket :) És úgy általában a játékról: Alex-szel már egész jól lehet játszani (a fantáziája határtalan), jobban mondva lehetne jól játszani, de van egy kis 15 hónapos óriás, aki teljes erejével tudja semmivé tenni akármelyik játékot :) Mint a katasztrófa filmekben a nem tudom milyen szörnyek járnak és rámennek mindenre, meg lerombolja, stb, Matte megy és zúz :)) Időként minket is :) Mindegy neki, hogy milyen kocka, autó, torony, dinó, vonat, akármi van a talpa alatt, ha valamit kinéz magának megszerzi és közben röhög :) ezt jobb szóval nem lehet leírni :) Ha igazán erejében és elemébe

Most - 4 angol óra után - már bizton mondhatom, hogy otthon az angoloktatás során az emberbe belenyomják a nyelvtant, de beszélni nem tanítják meg, vagy nem ösztönzik, stb - itt meg fordítva. Ugye azt már írtam, hogy van csodatábla (ami csak hétfőn csodatábla, szerdán kivetítő projektorral :) ), meg két tanár, a hétfői Mike, a szerdai Clare. Mike nem éri éri el korban tán a 30-at sem, Clare lassan a duplájánál tart. Mike bár csodapofa és nagyjából Harri-re hasonlít, de tanítani azt nem tud, vagy még keresi a szálat, vagy nem tudom, de legutóbb alig vártam, hogy vége legyen az órának (ami ugyan 2 órás, tehát 120 perc szünet nélkül - ami igazából nyelvórát tekintve 3-nak is megfelel; arról nem beszélve hogy fél 7-fél 9-ig tart, otthoniak adjanak hozzá még egy órát.... hát ki nem várná, hogy végre vége legyen? :) ) Mike angol és angolt tanít elvileg, gyakorlatilag azt gondolom hablatyol, visszatérve elmegyek magyart tanítani szanaszéjjel beszélő idegeneknek aki magyarul akar tanulni :

Az udvaron kószálva egyszer csak egy harcidíszbe öltözött kisfiút vettem észre :) Na, kérem ő a hivatását teljesen komolyan veszi, annyira, hogy nagy tömeg gyűlt össze ezen a részen pillanatok alatt (senki le nem vette a szemét a picifiúról). Mert a kicsiharcos már tudta, amit a bámészkodó turista aligha, hogy ott bizony gyakran van őrségváltás - és ez a pici fiú az összes hacacárét már tudta (jóval később tűnt föl nekem is, hogy ott egyenruhás katona is van :)) , tudta hogy kell vinni a "fegyvert", mennyit kell menni, melyik kezével mit csinál, mikor :)) Kb egy óra múlva jártam arra, és a kissrác még mindig menetelt.... :)) hogy anyukája hogy tudta hazavinni, nem tudom... :)

Évszázadok óta legalább hat (jelenleg nyolc) holló lakozik a Towerban, de azt, hogy mikor költöztek ide, nem lehet pontosan megállapítani. II. Károly elrendelte az elköltöztetésüket, amikor távcsövén meglátta nyomaikat. Erre azonban nem került sor, mert a legenda szerint ha a hollók elhagyják a Towert, elpusztul a Tower, a monarchia, sőt az egész birodalom. Mivel Károly az angol polgárháború közben nem akarta vállani a kockázatot, a hollók maradtak. Az egyedüli időszak, amikor feljegyezték, hogy a hollók nincsenek ott, 1946 -ban, röviddel a második világháború után történt. 2006 -ban a madárinfluenza miatt a hollókat fedett helyre zárták, de 2006 augusztusától ismét szabadon közlekedhetnek a Tower udvarán. A hollók szárnyát megkurtítják, hogy ne tudjanak elrepülni. le is fényképeztem őket :)

Ti itten mind tudjátok, hogy nekem múlt vasárnap szülinapom volt :) Igen, a 31. :) És sokáig gondolkoztam, hova megyek ezen a napon, aztán tulajdonképpen az ajándékom ezt megoldotta, így lett a Tower, Tower Bridge amit még kiegészítettem a környékkel meg a Szent Pál Székesegyházzal. A képeket már láttátok, most jön a körítés :) Valamikor déltájban értem be Londonba (ismét utaztam a DLR-rel, még mindig hihetetlen, hogy nem vezeti senki :) ), rögtön a Tower-hez mentem és legelőször egy nagyon szép parkot láttam meg, vettem egy kávét, leültem és elfogyasztottam a szülinapi ebédemet: kávé, szendvics és egy szeletke meggyespite (ez volt a tortám); mindezt szikrázó napsütésben :)  közben messziről néztem a Tower tekintélyes falait :) Közben valami flancos bicikliverseny is volt. Rögtön megtaláltam a jegypénztárat, átvettem a jegyeimet, benéztem a souvenir shopba, aztán beléptem A Towerba :) Amit a Tower-ról tudni érdemes: http://hu.wikipedia.org/wiki/Londoni_Tower hivatalos ho

Ki mit varázsolna...? :)) " - Mit csinálsz te velem? Elvarázsolsz? - Nem értek én ahhoz. De ha értenék hozzá, elvarázsolnálak. Téged is elvarázsolnálak, meg mindent, az egész életet. Fújnék egyet, és attól eltűnnének a gondjaid, és minden jó lenne, minden úgy történne, ahogyan akarjuk, és mindig melletted lehetnék... - Megunnád... - cseppnyi szomorúság bujkált a lány hangjában. - Nem unnám meg. - Dehogynem. Előbb-utóbb mindent megun az ember. - Akkor elvarázsolnám az unalmat is. Kiirtanám az életből. Azt mondanám: akarom, hogy mindig újak legyünk egymásnak, és úgy is lenne. - Szép varázslat volna." Szilvási Lajos

A vasárnapi - 31. - szülinapom Londonban telt, leginkább a Tower-ben és környékén :) Azóta sajnos nem volt időm, se netem, hogy írjak róla - és erre még sajnos továbbra is várnotok kell, de addig is némi előzetes képekben:  https://picasaweb.google.com/113055242432803558965/20110918Szuletesnap?authkey=Gv1sRgCIPwlN2787D8nAE Igyekszem írni minél előbb a vasárnapról meg az itteni angol-oktatási módszerekről is... ;) Addig is informáljon valaki, hogy mi a helyzet az X-faktor házatáján ... :) kiket érdemes meghallgatni

Élhetőbb lesz az élet, ha a hullámlovas filozófiáját követjük: a hullámok jelölik ki az utat, és nem az én elképzelésem, hogy hová akarok megérkezni. Jobb úgy rátalálni az útra, hogy menet közben vesszük észre a köveket. Az élet nem állhat abból, hogy előre kitűzött célokat valósítunk meg, ez nagyon unalmas lenne. Inkább arra kell törekedni, hogy a jelenségek mögé lássunk, tudjunk dönteni az egymást követő történések sodrában, tudjuk, merre kell lépni. Jorge Bucay

MA van a szülinapom :)  http://www.youtube.com/watch?v=hi3pbtrqy70&feature=related

Ma délutáni úticél Greenwich volt. Greenwich London Greenwich kerületének egyik része, a Temze déli partján található. Egyrészt tengeri történelméről, másrészt csillagvizsgálójáról nevezetes, mert annak közepén megy át a „ Greenwichi délkör ”, a 0° délkör , ami hagyományosan a zónaidő számítás alapja ( GMT ). Londontól délnyugatra található, az UNESCO Világörökségi listáján szereplő Greenwich városa főleg arról híres, hogy a GMT (Greenwich Mean Time) rendszerben a Greenwich, és a nap helyzetéhez viszonyították az európai középidőt, itt van a keleti, és nyugati félgömb határa. Nagyon kellemes, jó hangulatú, és kedves városról van szó, ahol akár órákig lehet sétálni, és esetleg böngészni a piacok régiségei, vagy a kézművesboltok portékái között. Megtekintésre érdemes a Királyi Obszervatórium (Royal Observatory), amelynek tetején lévő időlabda minden nap pontosan 13:00-kor esik le. valamint érdemes megnézni az ingyenes múzeumokat: a The National Maritime Museumot, vagy a The R

Ezek alatt a tegnapot és a mai napot értem :) Mert ma vagyok utoljára 30 éves :) Egy évet gyakoroltam, hogy milyen ezt mondani, most már sajnálkozom, mert holnaptól hosszabban lehet csak mondani, 31 :) Tavaly ilyenkor, 17-én este izgatottan aludtam el, mert tudtam, hogy másnap elutazom Toscana-ba és akkor ott az volt az utolsó huszonéves éveimből is az utolsó nap és azt akartam, hogy a 30 valami változást hozzon :) 18-án reggel (hajnalban) elindultam egy csodaszép útra, ami életem egyik legmeghatározóbb élménye lesz -ebben biztos vagyok, bármilyen élmények is jönnek ezután. Aztán nem sokkal - jó sokkal - ezután rájöttem, hogy egész mostanáig még 30 vagyok, jöhet a változás :) Ezután jött elém Anglia, London, stb... És tegnap este, miután mindenki itthon volt, én már hétvége-üzemmódban elnyúlva a gyerekek játszószobájában konyhai pusmogásra lettem figyelmes (akkor azt mondom, hogy boldog szülinapot Berni?), és óvatos lépésekkel (mint aki nagy kincset hoz) és édeshangon énekelve

Valószínűleg legjobban a repülőtársaságok várják a karácsonyt, mert arra az időszakra már most olyan árú repülőjegyek vannak, hogy képtelenség még belegondolni is. Hosszas tanakodás és szervezkedés után megvan a haza-visszautazási időpontom: december 21-31. És mivel megfizethetetlenek a jegyek, Judit összegyűjtött bónuszpontjaival és a British Airways-szel megyek :) Ebben még az a pláne, túl azon hogy puccos légitársaság, hogy a Heatrow-ról megy és jön a gép, és aki látta legalább egyszer és legalább az első 5 percét az egyik kedvenc filmemnek, tudja miről beszélek - megszagolom, hogy milyen az ott karácsony előtt :) A film: Igazából szerelem.

A szerda délutánhoz még hozzátartozik: végül bementem Bromley-ba shoppingolni :) Csak úgy 'nagyzásiból' végiglejtettem a Dorothy Perkins, Next, stb legújabb őszi kollekciója között, majd betértem az ócsó boltba :) Vettem meleg ruházatot meg néhány ezt-azt, mivel nem tudom mitől volt a táska egy jó héttel ezelőtt 18 kg, mert úgy érzem, semmim sincs itt... Mostmár van meleg papucs, meleg pizsi (békás  - mert medvés nem volt - és tele van szívecskékkel), és egy ESŐKABÁTOM! :)) ami csuda csinos, sötétkék és tele van rózsaszín pötyökkel :)) Aztán épphogy odaértem angolra :) most már tudom ki a másik tanár - Clare -, jó lesz  :) nála voltam múltkor interjún. Aztán már azt is tudom, hogy fénykép nem kell a diákhoz, csak korán kellmenni, hogy végre legyen BromleyCollege-os diákom és nyakbavalóm, a fényképet ott csinálják :) A csoportban van bolgár, ukrán, lengyel, brazil, román - a többire nem emlékszem :) Múltkor a lengyel leányzó mellett ültem - Kashia  a neve - , ő szimpi, j

‎"Légy türelmes mindazzal, ami a szívedben és az álmaidban megoldatlan még; próbáld meg magukat a kérdéseket megszeretni." - Rainer Maria Rilke

Egy időben sok-sok Müller Péter (és Coelho) könyvet olvastam, és Müller Pétert azóta is rendszeresen. A Nők Lapján kívül sok helyre ír, többet között egy internetes oldalra is, amit én nem szoktam olvasni, de Hajni át szokta küldeni őket (köszi! :) ), íme a mostani, szerintem olvassátok el:  http://www.life.hu/sztarszerzok/20110906-neved-arulkodik-rolad-muller-peter-irasa.html

"Haladj nyugodtan a lárma és sietség közepette, és emlékezz arra a békére,ami létezhet a csöndben. Elidegenedés nélkül élj úgy, hogy jó kapcsolatod legyen az emberekkel. Mondd ki finoman és világosan az igazságot, és hallgass meg másokat még az egyszerű és tudatlan lelkeket is. Nekik is megvan a saját történetük. Ne hasonlítsd magad senkihez, ezzel kockáztatod, hogy léhává és hivalkodóvá válsz. Mindig vannak nagyobbak és kisebbek, mint te. Örvendj terveidnek ugyanúgy, mint teljesítményeidnek! Törődj a hivatásoddal, mégha mégoly szerény is, ez egy igazi érték az idők változó virágzásában. Légy óvatos a veled történtekkel kapcsolatban,hiszen a világ tele van csalásokkal. De ne légy vak,ami a bátorságot és a lelkierőt illeti, mert ez létezik. Sok egyén keresi a nagy ideálokat és mindenütt az élet hősiességgel van tele. Légy önmagad! Különösen ne színleld a barátságot. Ezenfelül ne légy cinikus a szerelemben,mert az szemben minden terméketlenségével és kiábrándulásával ugyanolya

A mai szabadnapból az van, hogy miután csend lett a házban, összepakoltam a gyerekszobát, konyhát, stb, megválaszoltam a maileket, blog, stb, ekkor volt valamikor itteni idő szerint talán 9 - fél 10, visszaaludtam és a következő eszmélésem az dél volt :)) meg hogy állati éhes vagyok :) Kellett nagyon az alvás meg a lusti az izmaimnak,mert mindenem fáj a gyerek-emelgetéstől, de most ez nagyon jól esett. Robert is itthon jön-megy, de olyan csend van, hogy mindenki boldog :) Tehát a mára tervezett helyi leskelődés Beckenhamben az későbbre marad, iskolába - Bromley-ba - meg elmegyek picit előbb és akkor veszek egy-két felsőt az otthon maradtak helyett, aztán amúgy itthoni lusti. Épp süt a nap, a délutáni kávét megittam előbb kint a kerti hintában :))

Azt már írtam, hogy minden héten kétszer megyek angolra és mindig 2 teljes órát (fél 7-fél 9). Múlt pénteken voltam szintfelmérőt írni, és máris mázli volt, mert épp indult a csoport. (pénteken volt egy ilyen kérdés a kérdőíven, hogy mióta élek itt: 1 napja - ez nagyon tetszett mindenkinek :) én meg még azt sem tudtam, hol vagyok :)) Az iskola Bromley-ban van:  http://www.bromley.ac.uk/  itt mindenfélét lehet tanulni. Szóval megtaláltam elsőre a termet, és majd elájultam, mert rengetegen voltak bent, és még közben is jöttek, de a világ minden tájáról. Közben kiderült, hogy 2 csoport lesz, de még egyenként is nagyon sok. És itt az van, hogy minden csoportnak két tanára van, egyik van hétfőn, a másik meg szerdán. Én némi keverés-kavarással Mike csoportjába kerültem, a másik tanárom Clare (ha jól emlékszem). Fura lesz, mert nagyon sokan vagyunk, másrészt meg mindenki mindenféle szinten, kíváncsi vagyok nagyon, hogy itt hogy tartanak órát, állítólag könyv nincs is, mindig valami la

A vasárnapi gyönyörű időből sejthető volt, hogy a hétfő majd megbosszulja. Ez volt a legelső napom teljesen egyedül. Judit elment reggel dolgozni (Robert éjszakás volt már 3-szor egymásután, tehát aludt), hátramaradt egy síró nagyobbacska gyerek meg egy csodálkozó picurka. És a szakadó eső és a viharos szél, persze ami szembe fújt a dombnak menet :)) És valahogy csak nagy sokára jöttem rá, hogy a garázsajtón a zárat még el is kell fordítani, különben nem nyílik, és ha nem nyílik, nem tudok kijárni a babakocsival (bagi), tehát nem megyünk bölcsibe. Bölcsiben már valószínűleg kellően leharcolt fejem lehetett, ahova Alex be sem akart menni, a bölcsis néni húzta be, közben mondta, hogy ennél csak jobb lesz... - vajon mire érthette? :) vagy nem értettem jól az angolt és azt akarta mondani, hogy nem lesz jobb? :)) Mindenesetre a pénteki bemutatkozás után máris megismernek a bölcsiben :) Ekkor mégmindig csak fél 10 volt, ja meg persze egy kanyarral később fordultam be, tehát még egy kerü

Gyorsan pár sort arról, hogy hol vagyok és kik között és hogy néz ki nagyjából egy nap: Judit az anya, vagyis a Mami, Robert a Daddy. Judit minden reggel (heti egy nap itthon dolgozik) 3/4 8 körül elmegy dolgozni és kb este 7 körül érkezik haza. Robert mivel rendőr, változó műszakokban dolgozik, sokszor éjszakás és nappal is változó időpontokban megy dolgozni. A fiúk: Alex 3 és féléves, Matti másfél. Alexet minden nap el kell vinni bölcsibe (ami amúgy ovi) és oda kell érni fél 10-ig, és fél 1-kor el kell hozni. De ez a program mindig kétgyerekes, tehát a picit is vinni kell. Persze az egész bölcsi a domb tetején van :) Gyalog nagyjából negyed óra, visszafelé több meg délután is, mert akkor már nem sietek, csak reggel :) Mindezt még megelőzi a reggeliztetés, meg a felöltözés. Aztán délelőtt megcsinálom az ebédet, meg összeszedem a szennyest, megbíztatom a mosógépet, Mattinek adok tízórait, játszunk picit vagy ő alszik, aztán máris lehet menni Alexért. Ebéd, játék, uzsi, játék, vac

Ma egy szuperjó helyen voltam/voltunk :) Itt:  Leeds Castle  (a színes betűs egy link, ott feljön a kastély honlapja) Csodaszép volt, isteni - NAPSÜTÉSES- idő volt :) Hálám örök érte... :) amit tudni érdemes: A Leedsi kastély egy kastély Angliában , Kent megyében. A Doomsday Book nyilvántartásában angolszász földbirtokként szereplő Leedsi kastély az évszázadok során sokfajta szerepet töltött be. Volt normann erőd, hat királyné személyes tulajdona, VIII. Henrik és felesége, Aragóniai Katalin palotája, Jakab-korabeli vidéki ház, György-korabeli nemesi kúria, a 20. században milliomosok elegáns lakhelye, végül napjainkban Anglia egyik leglátogatottabb épülete. A jelenlegi kastély helyén álló első kőépületet egy normann báró emeltette I. Henrik uralkodása idején. 1278 -ban I. Eduárd király feleségének, Kasztíliai Eleonórának ajándékozta. Az épület több, mint háromszáz éven át a királyi családé volt, majd magánkézbe került. Ezután majdnem négy évszázadon keresztül a

Bár szombat van, és pihenő nap, de elcseréltünk egy szerdát, így ma üzemmódban voltam J - és szerdán leszek szabadnapos. Már tudom néhány háztartási gép működését, mert ez sem olyan egyszerű ám és megismerkedtem ma egy angol tescoval, ami köszönőviszonyban sincs az otthoni félékkel. Internetem elvileg van (mert R-től kaptam jelszót), gyakorlatilag nincs, mert a szobám messze van a routertől, de vannak trükkök J konyhában szupergyors az internet állítólag és amúgy meg van gyorsító J Tehát ha épp nem kell senkinek a gyorsító, Bíborkát megbíztathatom J

Első nap máris elmegyünk a bölcsibe (de olyan ovi-féle, mert akkora gyerekek vannak), tényleg hegymenet van babakocsival és két gyerekkel és időre oda kell érni (max fél 10) és kb negyed óra gyalog…. Aztán fél 1-kor kiteszik őket, tehát épphogy kipehenhető a hajnali vágta, lehet újra menni J Bölcsibe Alexet letettük, hazaérés után 3 perccel indulás Bromley-ba, a leendő sulimba. Na, ott aztán volt káosz, lifteztünk Roberttel (plusz egy félig alvó Mattie-vel) föl-alá, míg végre célbaértünk, leültetttek tesztet írni…. Olyan lett amilyen, jobban mondva nem tudom milyen, a lényeg, hogy hétfőtől (szeptember 12) heti kétszer (hétfő és szerda) este (fél 7-fél 9) iskolába járok J és ha jól értettem, még diákigazolványom is lesz J )) Továbbra sem értem a közlekedést, és azt még csak csak értem, hogy itt először jobbra kell nézni, dehogy a járdán is fordítva közlekednek, hihetetlen… J Az időjárás eddig mondható, hogy kegyes hol esik hol süt a nap, sürgősen aklimatizálódnom kell(ene), szert k

Az utazás napja egészen pontosan: 2011. szeptember 8. csütörtök. Bögöte, 6:55 – indulás. Magunkhoz képest korán, mert ha azt szoktuk mondani, hogy indulás ekkor, akkor ahhoz még hozzá kellett számolni vagy 15 percet… J de most nem! J közben még jött tesóm, megadta az útravaló jó tanácsot meg tapasztalást, még gyorsan integetni Grétinek a buszhoz, aztán iszkiri… Zimankó, mert a korábbi 40 fokokhoz képest szerintem nincs 15 fok, felhőben, esőben megyünk. Valamikor fél 11 tájban megérkezünk Pestre, ahol megkezdődik a 2 órás harc a táskákkal és a kilókkal, befér? Nem fér? Mi legyen? A nagy eredmény 18,4 kg lett meg egy megemelhetetlen nehézségű hátizsák, és sikerült kihagyni a fontos pólókat és blúzokat, a kedvenc cipőt…. Reptéren hosszas mustra a gépekről, helyekről, emberekről, még egy telefon, és utolsók között érkezem a kapuhoz és a gépre J az utolsó 10-ben benne voltam J Repülőgépen mellettem egy idősebb házaspár legalább fél órán át eszik, én majd éhen halok, mer

A tervek szerint – vagyis a módosított tervek szerint – sikerült hazaeseni Bögötére és programzott módon azt hittem, most aztán jön a pihenés. De mivel az előző időszakban az alvási idő 3-4 napra korlátozódott, az étkezések száma megcsappant, a munkaórák száma pedig felduzzadt, nehéz volt megtalálni, hogy is kellene kinézzen egy nap – ráadásul internet nélkül! J a farmon már minden burjánzik biztosan… Aztán elintézendő és megveendő dologból is akadt még sajnos bőven, és bizony mindent nem is sikerült elintézni… Aztán újabb búcsúzások jöttek és arra való felkészülés, tényleg eljött mindenből az utolsó : utolsó otthoni reggeli, utolsó otthoni ez meg az. Bepakolni félig, elindulni időben…

Sok-sok évvel ezelőtt, amikor még gépelni tanultam, egy írógép volt a nagy álmom… de mivel nagyon sokba került és kellett akkor is a pénz másra, nem vehettük meg. Aztán a számítógép, de elérhetetlen volt. Amikor dolgozni kezdtem, újabb álom jött fel, a laptop… de átmeneti megoldásnak jól jött egy kihelyezett intézeti laptop, el is voltam vele, de aztán mind szebbeket és kisebbeket lehetett látni szerte a világban, így aztán újra megbuggyantam, kis laptopra vágyom legalább 2 éve … Újabb nagy hozama a változásnak/változtatásnak a laptopom, hívjuk nevén, mert keresztelője bár nem volt, de keresztmamája van: Bíborka. Bíborka a legközvetlenebb társam a következő időszakban, és a leghatékonyabb összekötő mindenkivel J

Végiggondolva az elmúlt egy hónapot, ami a teljes átmenet ideje volt, nem is hiszem el, hogy mennyi mindent intéztem el a munkahelyen és a saját életemben. Amikor augusztus 27-én kiköltöztem – vagyis a cuccok nagy része elment – és ottmaradtam hálózsákkal, némi kajával meg egy csomó ruhával (két hétre elég lett volna nem 3 napra), kongott a lakás, egy pillanatra megrémültem, mim hol van, jövő ilyenkor honnan folytatom, és hol leszek egy hét múlva? Aztán a benti véget nem érő búcsúzások és a sok-sok (öröm?)könny, volt ki bíztatott, volt ki bagatelizált, volt ki kétkedett. Hogy kinek lesz igaza, majd meglátjuk J Ami mindenképp nagy hozama ennek az egy hónapnak, hogy sikerült meglátnom, kinek hol vagyok az életében, és az enyémben ki hol van; tudom, hogy kik várnak vissza igazán őszintén és kik azok, akik csak ’kényelemből’-megszokásból

Márcsak 2-t alszom itt a rómain (ahol összesen van egy camping ágy, pléd és hálózsák), aztán utána kb. 3-at Erzsébeten, Bögötén pedig 4-5 éjszakát. Még nem tudni hol mennyit, ez a 2 sajnos fix.... Aztán jövő csütörtökön repülök... igen, az már tényleg a jövő hét... Addig még számtalan búcsú, elköszönés vár rám, és még annál is több munka bent... Ma szembesültem a szomorú és rémisztő ténnyel, hogy alighanem nincs annyi nap, hogy mindennel végezzek, amivel szerettem volna. Helyettes személy megvan, viszont mivel alkudjak meg... Melyik feladatot, melyik embert passzoljam már le....? és mi lesz azzal a tervvel, hogy még kiolvasok egy kölcsön könyvet, elintézek egy rakat hivatalos ügyet és jaj, még alszom is....? :) A nagy búcsúzkodásban pár napja nagy öröm ért, lesz egy útitársam a következő egy évben és persze ő utána is velem tart :) a neve még titok, keresztnatija még nem álmodta meg, de nagy-nagy ajándék és régi álom valóra válása, és MA meg is vettük-vettem :))

Költözések során vagyok túl, a sok cuccon kívül (ami 4 irányban és helyen van), még a legdrágább virágaim is 3 helyre kerültek. A legjobban az orchideák jártak az biztos, mert rögtön barátokra is leltek. Ketten utaztak másik kettőhöz :)  Úgy vigyorognak, alig ismertem meg a sajátjaimat :) 

Az Utat, mely előtted van, senki sem ismeri. Úgy soha senki sem járt rajta, ahogy te jársz majd azon. Ez a te Utad. Felcserélhetetlenül. Bár tanácsot kérhetsz, de döntened teneked kell. Hallgass arra a Hangra, aki téged a bensődben tanít. Isten nem hagyott Téged egyedül. Gondolataidban Ő beszél hozzád. Bízzál Benne és magadban. Fogadd el önmagad. Légy az, aki vagy. S majd csak azután kezdesz el azzá lenni, Akivé válni szeretnél. Értsd meg gyöngeségeidet;- csak akkor tudsz rájuk építeni -,és erősséggé változtatod azokat. Úgy használd erősségeidet, hogy még törékeny maradj, és így senkit sem riasztasz el szükségtelenül. Figyelj bizonytalanságaidra, ezek utat nyitnak meg számodra egy új föld, egy új világ felé. Ha szerepeket játszol és azt teszed, amit mindenki tesz vagy amit elvárnak tőled, akkor nem fogsz hiányozni, ha elmégy, mert valaki más átveszi a szerepet. Te több vagy, mint egy szerep -Ki vagy te? Amit megéltél, nyomait beléd égette, és kitörölhetetlen egyéni látást adot

Múlnak a munkanapok, márcsak 9 :) és valamivel több nap még itthon, és jóval kevesebb éjszaka a római parti kis lakásban + kezdődnek az utolsó talik, ezek lesznek a legnehezebbek....

"Minden nap elmúlik valami, amiért az ember szomorkodik. De mindig születnek új dolgok, amiért érdemes élni." /Herakleitosz/

Pakolással ünnepeltem és egész jól haladok, csak ne fogyna olyan gyorsan a doboz... és olyan nehezek, nem tudom ki fogja elbírni :) Most lövik a tűzijátékot - soha nem értem miért kell ebből ekkora felhajtást csinálni - 12 tonna fél óra alatt!!! Elég lenne egy kis öt perces. Tegnap hazafelé épp akkor jött át a buszon, amikor a parton volt egy kisebb tűzijáték, jól esett látni, szép is volt, elég is volt. Ha jól emlékszem kétszer voltam eddig tűzijátékot nézni, az első jó régen volt a Petőfi hídon nyomorogtunk, mindenhol ember volt, ahol csak lehet - borzalmas volt. Pár évvel ezelőtt pedig megbeszéltük, hogy egy bizonyos erkélyről nézzük .... éppen odaértem, mert a felhajtás miatt szinte semmi nem járt, gyalog mentem el a Batthyány térről a BAH-csomópontig! :) No, soha többet ilyenbe nem megyek bele :) Most nézem félszemmel, elég is, még kellene pakolni, csak nagyon fáradt vagyok. Fontos esemény, hogy a medvék elfoglalták utazó pozíciójukat :) Fehérke még nincs bent, mert

Különös hangulata van a lakásnak :) zsákok, halmok, kupacok - megyek neki  mindennek, hol ebbe rúgok bele, hol abba, mert semmi nem a megszokott helyén van. Tegnapelőtt az első cuccok (3 zsák és a varrógép) elhagyták hazájukat és átmenetileg épp Vecsésen pihennek :) Aztán lesz amelyik kupac Bögötén pihen, lesz amelyik Érden és a maradék egy másik kerületben :) A legszerencsésebbek utaznak Londonba :)) A medvék szomorúan brummognak, nemsokára elszakadnak ők is. Nekik sajátos helyet találtam ki, együtt az utazó ládában mennek vidékre :) Tegnap este 7 körül realizáltam - mikor végre hazaértem - hogy rendben, hogy ma augusztusa 20. van, de minden zárva is lesz. Így még elmentem az Ikeába dobozokat venni, valamikor tíz körül meg is érkeztem. Viszont jó kivitelezéssel 6 dobozt el tudtam hozni, holnap erősítek és hozok 8-10-et! :) Közben mind többen tudják meg, hogy elmegyek és kedves e-maileket, szavakat kapok, ami jól esik, köszönöm :)